Nem lehet merülni a Brother-szigeteknél

A közelmúltban a Vörös-tenger egyik népszerű merülőhelyén történt cápatámadást követően a hatóságok rendeletet hoztak, amelynek értelmében nem engedik merülni a búvárokat.

A sajnálatos, de szerencsére nem végzetes balesettel kapcsolatban magyarul is megjelent már egy részletes írás Elter Tamás tollából, amelyben nemcsak a konkrét eset körülményeit elemzi, de ad egy rövid áttekintés a cápák viselkedéséről, illetve magáról a helyszínről is. A cikk itt olvasható >>  

A Brother-szigetek merülőhelyeinek lezárásával kapcsolatban az egyiptomi HEPCA környezetvédő szervezet közleményt adott ki.

"A Nemzeti Park hivatalos tájékoztatásából a HEPCA értesült a Brother-szigetek lezárásáról született határozatról. Szeretnénk ha mindenki számára világos lenne, a korlátozó döntés nem azért született, hogy elrejtse a cápák előre kitervelt bűncselekményeit, vagy kivizsgálja a cápák viselkedésében az utóbbi időben bekövetkezett szokatlan változások okait, hanem egyszerűen azért, mert a területen működő egyes szafarihajók által követett gyakorlatot az anyatermészet a továbbiakban már nem képes eltűrni. A (merülő)zátonyok túlterheltsége, valamint a rossz gyakorlat nem csak a Brother-szigetekre korlátozódik, hanem szinte mindenhol jelen van. Az egyetlen járható út a káros hatások enyhítésére, ha követjük azokat az egyszerű szabályokat, amelyeket egyébként már ezerszer elmondtunk és bejelentettünk (hatósági rendelettel is), és amely rendelkezésre áll az összes búvárhajó fedélzetén a Vörös-tengeren.    

A Shark Project szervezettel közösen történt egyeztetést követően, és mert biztosak vagyunk benne, hogy a helyzet nem csak a Brother-szigeteken ilyen, az egyetlen rövid távon is eredményt hozó megoldás, ha beszüntetjük az olyan fenntarthatatlan tevékenységeket mint a halászat, az állatok etetése és a szerves hulladékok vízbe juttatása.   

Készítettünk egy egyszerű útmutatót búvárok számára, amelyet követve nagyobb biztonságban lehetnek a vízben: 

• Élvezd a különleges lehetőséget, hogy ragadozókkal merülhetsz.
• Mindig kövesd a merülésvezetőd utasításait!
• Soha ne etess cápát, ne izgasd hallal, hal vérrel, vagy bármilyen szerves hulladékkal, mert ez veszélyes helyzetet teremthet a cápa kifinomult érzékszervei, veleszületett ösztönei, esetleg tanult viselkedése okán. Ne feledd, mindig fennáll a baleset lehetősége, különösen ha nem tartjuk be az alábbi  szabályokat:

forrás: www.shareducation.com

1. Ne mutass félelmet, de legyél tisztelettudó.
2. Kerüld a hirtelen mozdulatokat, különösen ha a cápa közel jött.
3. Legyél függőleges helyzetben, ne kapálózz az uszonyokkal.
4. Karjaidat tartsd közel a törzsedhez.
5. Maradj közel a csoporthoz, a cápákat jobban érdeklik a önmagukban lévő búvárok.
6. Mindig tartsd szemmel a cápát amelyik egyszer már közel jött - hamar visszatérhet.
7. Legyél tisztában vele, hogy a cápa hátulról szeret közelíteni.
8. Tekintsük át az egész helyzetet (3D-ben) - a merülőpárok együtt sokkal hatékonyabbak. 
9. Mindig tudjuk merre vannak éppen a cápák (különösen ha fotózunk, vagy videózunk) - bármikor ha kényelmetlenül érezzük magunkat kontrolláltan hagyjuk el a vizet merülőpárunkkal együtt.
10. Ne érintsd, piszkáld a cápát, igyekezz legalább két testhossznyi távolságit tartani.
11. Ha egy cápa nagyon közel jönne nyomd felé a vizet (vagy a kamerát, cápa botot, stb.) - ha a cápa megérintett: maradj higgadt és hagyjátok el a vizet, közben tartsd szemmel az állatot. 
12. A felszínre emelkedés és a víz elhagyása közben is tartsd szemmel a helyzetet.

Amennyiben ételt, vagy csalit látsz a vízben (lehet akár egy másik csoporté, szerves hulladék, esetleg természetes zsákmány is): 

• Figyelmeztesd a merülésvezetődet, illetve a többi búvárt és hagyjátok el a vizet. 
• Soha ne közelíts, vagy nyúlj a csalihoz.
• Ne legyél az "ételszag" vonalában (a cápák általában az áramlás felől közelítenek). 

Jelentsd az esetet a HEPCA felé, dokumentáld fotóval, videóval, ha rendelkezésedre áll!

Még egyszer: az állatok etetését, a horgászatot, szigonyozást a törvény szigorúan tiltja, a jogsértők ellen büntetőjogi eljárás fog indulni."

További információk: www.hepca.org, www. sharkproject.org


Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

10 tipp búvároknak az Óceánok védelméhez

Miként a hegymászók, vagy a túrázók körében is él egyfajta etikett, illemszabály gyűjtemény, úgy a búvárok között is van ilyen. A Project AWARE 10 tipp búvároknak az Óceánok védelméhez pontosan ezt körvonalazza, azaz hogyan viselkedjünk a merülések, búvártúrák alkalmával úgy, hogy az a környezet és a társak szempontjából is helyénvaló legyen.

Legyél környezetbarát! Fogadd meg a búvárok 10 pontos etikettjét.

1/ Tanulj meg lebegni
A víz alatti állatok és növények sokkal törékenyebbek annál, mint amilyennek látszanak. Az uszonyod egyetlen legyintése, a kamerád véletlen odaütődése, de akárcsak egy óvatlan érintésed is koralltelepek évtizedes növekedését semmisítheti meg, vagy növények, állatok pusztulását okozhatja egyetlen szempillantás alatt. Ügyelj rá, hogy a felszerelésed mindig rögzítve legyen rajtad, légy áramvonalas, tartsd frissen búvár készségeidet és lehetőség szerint képezd magad tovább. Mindig figyelj a merülőpárodra, a felszerelésre, és igyekezz elkerülni a közvetlen kapcsolatot a természetes környezettel.

2/ Járj elő jó példával
Szinte minden nap képeznek és vizsgáztatnak új búvárokat valahol. Te már tapasztalt búvár vagy, egészen biztosan követendő példa lesz a környezettel kapcsolatos viselkedésed is az ő számukra - akár a víz alatt, akár a felszínen.

3/ Csak a kamerádat piszkáld - Csak buborékokat hagyjál magad után
A víz alatt szinte minden dolog amivel találkozol él, vagy valamely élő szervezet számára hasznosítható. Ha felhozol egy korall darabot, kagylót, netán bármilyen állatot, akkor megzavarhatod a terület kényes ökológiai egyensúlyát. Arról nem is beszélve, hogy mi maradna akkor az utánad érkezőknek?

4/ Óvd a víz alatti világot
Ne érintsd, etesd, simogasd a víz alatti élőlényeket, pláne ne kergesd, vagy lovagolj rajtuk. Az ilyen viselkedés megzavarhatja az állatokat, akadályozhatja táplálkozási, vagy párzási szokásaikat, de akár agresszív viselkedést is kiválthat belőlük. Ismerd meg és tiszteld a víz alatti világot, emellett tartsd be a helyi szabályokat is.

5/ Szedd össze a szemetet
Elképesztő mennyiségű hulladék van a tengerekben, még a legtávolabbi területeken is. A hulladék megöli az élővilágot, elpusztítja a természetes élőhelyeket, de veszélyezteti a saját egészségünket is. Tedd magad hasznossá búvárként. Vedd észre ha valami nem a víz alá való és - lehetőség szerint - szedd össze a "kultúr" hulladékot, jelentsd ha rendellenességet tapasztalsz valahol. Emellett legyél tudatos vásárló, vásárolj helyi kereskedőktől, és amikor csak lehet vásároljál kevesebbet.

6/ Felelősséggel vásárolj tengeri ételt
A túlhalászás nyilvánvalóan a fajok számának csökkenéséhez vezet, ugyanakkor a káros halászati módszerek pusztítják és szennyezik a víz alatti ökoszisztémát. Vásárlóként neked is kulcsfontosságú szereped van ebben. Amennyiben a tenger gyümölcsei szerepelnek az étlapodon, úgy győződjél meg róla, hogy a beszerzett étel fenntartható forrásból származik, és ösztönözd az ismerőseidet is, hogy cselekedjenek hasonlóképpen.

7/ Cselekedj
A búvárok a tengerek talán leghatékonyabb szószólói. Elérkezett a pillanat, hogy búvárként te is felemeld a hangodat. Szólalj fel a környezetvédelem ügyében, ha környezeti rendellenességet tapasztalsz jelezd a hatóságok felé, fotózd le és mutasd meg mindenkinek, cselekedj a változás érdekében.

8/ Legyél öko-turista
A következő búvártúrád, utazásod előtt informálódj körültekintően. Olyan partnereket válassz (bázis, hajó, stb.), amelyek üzleti gyakorlatában megtalálhatók olyan felelős társadalmi és környezetvédelmi szempontok is, mint a vízvédelem, az energiatakarékosság, a megfelelő hulladékkezelés, a telepített horgonyzó helyek használata, valamint a helyi szabályozások és kultúra tiszteletben tartása.

9/ Csökkentsd karbonlábnyomodat
Az olyan problémák, mint a globális felmelegedés és a tengerek savasodása sodorják veszélybe az állatokat és általában véve az egész víz alatti világot. Ismerd meg a karbonlábnyom fogalmát és csökkentsd a saját káros kibocsátásodat, illetve igyekezz ellensúlyozni azt, amit már nem tudsz tovább csökkenteni.

10/ Adakozz
A tengerek védelme elsősorban rajtunk múlik, ki többet, ki kevesebbet áldoz erre. Ez a tengerekkel kapcsolatos befektetés nemcsak védi a bolygónkat, de azt is lehetővé teszi, hogy továbbra is élvezhessük a merüléseket. A befolyó támogatások összege alapvető üzemanyaga a helyi szintű akcióknak és az elkerülhetetlen politikai változásoknak, amelyek végül együttesen fogják eredményezni a tiszta és egészséges tengereket.

Tegyél fogadalmat!

Máris tehetsz valamit!

Tegyél fogadalmat
Akcióterv a 10 pontos búvár etiketthez
Az alább található megosztás gombok segítségével juttasd el az ismerőseidhez ezt a 10 pontos búvár etikettet

Köszönjük, hogy megadod a tengereknek azt a védelmet, amit megérdemelnek!

Magyar természetfilm a cápákról

FRISSÍTÉS: a bejegyzés megjelenése óta a filmet hivatalosan is közzétették a YouTube videómegosztó csatornán.

A termeszetfilm.hu stábja a Sásdi Zsolt jegyezte Saser Productions-el koprodukcióban, - a Volksbank Magyarország támogatásával - egyórás ismeretterjesztő filmet készített Selmeczi Dániel búvárfotósról és a cápauszony kereskedelemről.

A Cápák a keresőmben c. film főszereplője az elmúlt években cápák nyomában beutazta az egész világot, és a díjnyertes vízalatti képek mellett Sásdi Zsolt vízalatti operatőrrel lélegzetelállító filmfelvételeket is készített. A kész film több hazai televíziós csatornán is látható lesz, és DVD-n is kapható. A film, sok extrával kiegészítve megvásárolható több budapesti búvárboltban, és a termeszetfilm.hu online webshopjában.

[VIDEÓ] Cápák a keresőmben

Forrás: termeszetfilm.hu

Búvár összefogás a Korall-tenger cápáinak védelmében

A Project Aware alapítvány azzal a kéréssel fordul a búvárok közösségéhez, hogy fejezzék ki támogatásukat a Korall-tengeren tervezett víz alatti rezervátum fokozottabb védelme mellett

Az ausztrál kormány víz alatti természetvédelmi területet (MPA) kíván létrehozni a Korall-tengeren. Sajnálatos, de a jelenlegi tervezet szerint a cápák továbbra is veszélyben lennének. Ha teheted szánj egy percet a Korall-tenger cápáinak védelmére még február 14-ig.

A tervezet nem védi kellően a veszélyeztetett cápafajokat, tengeri teknősöket, bálnákat és több más, szintén veszélyben lévő emlőst. Az elképzelt rezervátum korallzátonyainak nagyobb része továbbra is ki lenne téve az ember pusztító tevékenységének.

Segíthetsz javítani ezen az elhibázott terven. Nem számít melyik országban élsz, kérlek tudasd az ausztrál kormánnyal, hogy búvárként a zátonyok és a veszélyeztetett cápák fokozottabb védelmet támogatod.

A jelenlegi tervek szerint a rezervátum területének több mint felén a jövőben is lehetne cápákra halászni, és a zátonyok nagyjából 90%-a nem élvezne teljes körű védelmet. Szerinted ez kimeríti a természetvédelmi terület fogalmát? Egy tengeri rezervátumnak nem inkább tökéletes menedéket kellene nyújtania? Nem ez a lényege?

Neked is van ráhatásod a dolgok alakulására. Ha kellően nagy számban mutatjuk meg támogatásunkat, az ausztrál kormányzat kénytelen lesz növelni a zátonyok, cápák és más élőlények védelmét az új rezervátum területén.

Egyetlen perc és komoly különbség lehet a végső eredményben.

Köszönjük a cápák és a zátonyok lakóinak nevében!

The Tank Bangers - Palack Kopogtatók

Lelkes búvároktatók (The Tank Bangers) maroknyi csapata figyelemreméltó videoklipet készített , mellyel a tengeri környezet lehangoló helyzetére kívánják felhívni a figyelmet

A sztori 2010 decemberében kezdődött, amikor néhány búvároktató az egyiptomi Sharm el Sheikh-en vendégek nélkül maradt az emlékezetes cápatámadások miatt. Szabadidejüket azzal töltötték, hogy elkészítettek egy vicces víz alatti videót a Queen együttes 1975-ös nagy slágerének zenéjére (Bohemian Rhapsody) - mindössze egy óra és egy merülés alatt. Miután feltöltötték az internetre és lelkes elismerés fogadta, elhatározták hogy készítenek egy újabb videót, ezúttal a Beatles "Ticket to Ride" c. dalát "Ticket to Dive"-ra változtatva. A közönség reakciója ismét nagyon pozitív volt.

A sikeren felbuzdulva rövidesen a Facebook közösségi oldalon is csoportot nyitottak, mely hamar növekedésnek indult. Mivel ekkora nyilvános figyelmet kaptak, az alapítók úgy érezték itt az ideje egy komolyabb videó elkészítésének, amibe a tengeri környezettel, annak védelmével kapcsolatos mélyebb üzenetek is helyet kapnának. Így született az "Our Blue" c. dal és klip, ami a The Tank Bangers saját szerzeménye. Egy egyszerű dal, ami a búvárok tenger iránt érzett szenvedélyéről, és arról a környezetről szól ami az elemük és amit nagyon szeretnek. Arról a tengeri környezetről, ami ugyanakkor - sajnos - egyre rosszabb állapotba kerül az ismert problémák (pl. szennyezés, túlhalászás, stb.) és az általános közöny miatt.

Végül 1800 merülés, tíz hónap és nem kevés pénz eredményezte azt a különleges videoklipet, amelyik egyfelől kiemeli a tengeri élővilág lenyűgöző szépségét, másfelől azt is bemutatja, hogy gyakran milyen rosszul is bánunk vele. A dal megvásárolható a The Tank Bangers honlapján keresztül, illetve az iTunes-on is. A bevételből a víz alatti természet védelmével foglalkozó csoportokat, projekteket támogatnak. Ez az első olyan dal, amit egy zenekar (The Tank Bnagers) a víz alatt ad elő, ráadásul tényleg jótékony célt szolgál. Talán nem csoda, hogy a palack kopogtató közösség máris robbanásszerűen növekszik. Mára ez az egyik legnagyobb és (jó értelemben véve) a legveszélyesebb önszerveződő természetvédő közösség, akiket nem politikai érdekek, hanem a szenvedély és a segíteni akarás vágya tart össze. A cél világos: népszerűsítés, ösztönzés, oktatás. És valóban, a zene érintésével és egy csipetnyi vidámsággal előmozdítható az egység érzése, a búvárok együttműködése, és az óceánok szerelmesei egyszerre hallathatják mind kétségbeesettebb hangjukat.

A palack kopogtató közösség ereje és hatékonysága mögött kizárólag az egyes tagok személyes ereje rejlik, ami a közös szenvedélyen keresztül folyamatosan ráirányítja a még kívülállók figyelmét arra a tényre, hogy milyen sokat kell még tennünk az óceánok, egyben saját magunk jövője érdekében.

Csatlakozz Te is a palack kopogtatók egyre növekvő közösségéhez!

http://thetankbangers.org/

Víz alatti szoborpark Mexikóban

Művészet élő környezetben - The Silent Evolution

Rendhagyó víz alatti kiállítást hoztak létre Cancún mellett. A monumentális művészeti projekt atyja Jason deCaires Taylor szobrászművész, több száz életnagyságú szoborral kétségtelenül a világ egyik legnagyobb és legambiciózusabb víz alatti kortárs művészeti látnivalóját alkotta meg.

A szobrokkal a művészet és az élő környezet kölcsönhatását demonstrálják, ugyanis mesterséges korallzátonyként a tengeri élet hamar megtelepszik rajtuk. Ezt az is elősegíti, hogy az alkotások olyan speciális anyagból készültek, amely kedvez a korallok fejlődéséhez. A projekt egyben figyelemfelhívás is a világ korallzátonyainak elkeserítő állapotára. Ha az emberiség nem változtat saját hozzáállásán, a korallzátonyok 70%-a elpusztulhat 2050-re. Ez riasztó vízió, de a jövő a mi kezünkben van!

Elgondolkodtató és megdöbbentő szobrok

A Silent Evolution (Néma Evolúció) elnevezésű megdöbbentő alkotásban 400 életnagyságú figura áll a tenger fenekén. Érdekessége, hogy minden egyes szobor eleven modellek alapján készült, akik órákon át álldogáltak fehérneműben és egy réteg vazelinben a gipszbevonat alatt. Összesen 120 tonna cementet, homokot, kavicsot, 3800 méter üvegszálat és 400 kg szilikont használtak fel a híres Terrakotta Hadsereg mini víz alatti változatának elkészítéséhez. Ezen kívül még több elgondolkodtató installáció és szobor is a kiállítás része.

A szobrok sekély, 10 méter körüli mélységben kaptak helyet, összesen mintegy 420 nm-es területen. A környék víz alatti élővilága eddig is népszerű volt a búvárok körében, ám az új mesterséges zátony valószínűleg még ennél is vonzóbb célponttá válik majd.

Forrás: jasondeCairestaylor

Miért kell megmenteni a cápákat?

A cápák nagyjából 400 millió éve léteznek, és ez alatt az idő alatt a tenger csúcsragadozóivá fejlődtek, nélkülük a tengeri ökoszisztéma összeomlana.

Nagyon sok kérdést kapok a cápákkal kapcsolatban, melyek mögött egyértelműen a félelem bújik meg. Ez a félelem leginkább annak a - szerintem téves - képnek tulajdonítható, amely a fejekben él e csúcsragadozókról. Ezzel az írással elsősorban az a célom, hogy felhívjam a figyelmet a faj komoly veszélyeztetettségére, illetve szeretnék kicsit rávilágítani a cápák valódi természetére, ezzel is segítve hogy létrejöhessen egy újfajta kép róluk, olyan, amely tiszteletet és megbecsülést eredményez ezeknek a csodálatos lényeknek.

Miért kell megmenteni a cápákat?

Általában egy játékos delfin mosolya, egy gyámolatlan kölyökfóka, vagy halászhajó mögött vontatott véres bálnatest hívja fel a közvélemény figyelmét a tengeri élőlényekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémákra. Sokkal ritkábban esik meg, hogy olyan állat mellet áll ki valaki, amelyiknek nincs megnyerő mosolya, vagy éppen nem hasonlít kedves plüssállatra, ugyanakkor pedig égető szüksége lenne a segítségre.

Fura módon a cápákkal kapcsolatos félelmekhez legnagyobb mértékben a Cápa c. film (Jaws 1975.) járult hozzá. Egy egyszerű film, amely ugyan kitalált történet és a cápák viselkedését is teljesen pontatlanul ábrázolja, oda vezetett, hogy generációk óta alaptalan félelem övezi ezeket a bámulatos, ám félreértett lényeket.

A félreértés akkor fog megszűnni, amikor jobban megismerjük a cápákat, a természetben betöltött fontos szerepüket, a viselkedésüket, természetes életciklusukat. Amikor mindezt megértjük, akkor ráébredünk arra is hogy a cápák jelenléte és szerepe a természetben létfontosságú, kipusztulásuk a tengeri ökoszisztéma összeomlását jelentené. Ezért kell megmenteni a cápákat!

"Remélem még az előtt megtanuljuk értékelni és becsülni ezeket a csodálatos állatokat, mielőtt tudatlanságból, butaságból, vagy kapzsiságból sikerülne teljesen kipusztítanunk őket." (Peter Benchley, a Cápa című könyv írója)

Tények a cápákról - röviden (diavetítés)


A cápák száma riasztó módon csökken világszerte - Te is segíthetsz!

Hogyan segíthetsz?

Elsősorban tájékozódj, ismerd meg a cápákat jobban.

• Ne vásárolj ott, ahol cápákból készült termékeket árusítanak.
• Ne vegyél rész cápa horgászaton, kivéve ha utána élve visszakerül az állat a tengerbe.
• Törekedj arra, hogy megismerd a cápákat, hogy megértsd miért annyira fontosak a természet egészsége szempontjából.
• Mondd el véleményedet a cápák védelmével kapcsolatban családodnak, barátaidnak, ismerőseidnek.
• Támogasd aláírásoddal a témában született petíciókat. A közvélemény ebben a formában tudja legjobban kinyilvánítani akaratát, nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

Shark c. dokumentumfilm sorozat a Netflix-en >>

Weboldalak a témában:

Shark Project, Save Our Sharks, Shark Savers, Shark Trust, Oceanic Defense

Köszönöm hogy segítesz!

Sea Shepherd

A Sea Shepherd Conservation Society a tengeri élővilág megmentéséért alakult nonprofit szervezet, mely az 1977-es alapítása óta töretlen lendülettel és elszántsággal küzd a bálna- és fókavadászat, delfinmészárlás ellen, valamint óceánjaink ökológiai egyensúlyának megőrzéséért


Alapítója és vezetője a kanadai születésű Paul Watson Kapitány. 25 évesen ő volt az első, aki barátaival  1975-ben törékeny gumicsónakjukat a bálnák és az orosz bálnavadászok közé kormányozták, hogy akár életük kockáztatásával megmentsék az óceánok védtelen óriásait. Az ámbráscet - aki azon a napon Paul Watsonék gumicsónakja mögött próbált menedéket találni a gyilkos szigony elől, akinek haláltusáját a lázadó fiatalok tehetetlenül voltak kénytelenek végignézni - örökre megváltoztatta Paul Watson életét.

Paul Watson Kapitány

A Sea Shepherd 1977 óta ádáz ellensége a japán, norvég, dán, izlandi bálnavadászoknak és a kanadai fókavadászoknak egyaránt. Az óceánok rendőrségeként lép fel a mészárlás ellen, nem kímélve a bűnözők tulajdonát. A Sea Shepherd akcióit kikötőkben elsüllyesztett és nyílt vízen megrongált bálnavadászhajók nevei fémjelzik. Logikusan felépített és körültekintően végrehajtott akcióink során soha senki nem sérült meg és nem vesztette életét az ellenség hajóin sem.

A Sea Shepherd az egyetlen szervezet a világon, mely nyíltan szembeszáll a bálnavadászokkal, mely rendelkezik a szükséges eszközökkel, stratégiával és elkötelezett önkéntesekkel a mészárlás megállítására. Ne feledjük, nekünk még van esélyünk, hogy tengerparti nyaralásaink alkalmával kiránduló hajóról megpillantsuk az óceánok békés állampolgárait, a delfineket és bálnákat. De mindannyiunk felelőssége, hogy ezt az élményt a következő generációknak megőrizzük!

Mi itt Magyarországon is hozzájárulhatunk, hogy gyermekeink számára a tengeri emlősök ne a kipusztult állatokkal foglalkozó ismeretterjesztő filmek egyes epizódjai, vagy csak kedves plüssfigurák, bögrék és párnák motívumai legyenek! A tengerek lakóinak szükségük van a Sea Shepherd-re, a Sea Shepherd-nek pedig szüksége van minden támogatásra, hogy a tengeri élővilágot megmenthessék.

A szervezet nem tart fent apparátust. A hajók személyzete, az irodai munkatársak és a nemzetközi aktivisták is kizárólag önkéntes segítők. A támogatóktól kapott pénz-, élelmiszer-, és eszköz-támogatásokat kizárólag és közvetlenül a tengerek élővilágának megmentésére fordítják.

Amennyiben lehetőséged van támogatni a tengeri emlősök megmentését, kérlek itt tedd meg: http://www.seashepherd.org/support-us/ 

Köszönjük a segítségedet!

"Addig nem éltél, amíg nem tudod, miért érdemes meghalni!" - Paul Watson Kapitány

"Ha neked fontosabb a saját életed, mint a Bálnáké - nem itt van a helyed!"- Paul Watson Kapitány

"Ha nem most..., akkor mikor? Ha nem te..., akkor ki?" - Ismeretlen

"Az EVOLÚCIÓ gyakorta nem következhet be PROVOKÁCIÓ nélkül!' - Deborah Bassett önkéntes / Sea Shepherd Conservation Society

Linkek:
http://www.seashepherd.hu/
http://www.seashepherd.org/

Búvárok nemzetközi összefogása az óceánokért

A Project AWARE alapítvány a búvárok eddigi legnagyobb nemzetközi összefogását mozdítja elő, melynek célja nem is lehet más, mint az óceánok védelme

A víz alatti természetvédelem elmúlt két évtizede bebizonyította, hogy az óceánok és tengerek védelmében a búvárok sokat tehetnek. Nevezhetjük őket "óceánharcosoknak" is, akiknek tábora ma már milliós nagyságrendű. Az alapítvány hitet tesz amellett, hogy közös fellépéssel jelentős eredmény érhető le, mely hozzásegíthet az óceánok megmentéséhez.

A méreteit tekintve eddig példa nélkül álló nemzetközi összefogást a Project AWARE új programokkal és online segédeszközök gazdag tárházával támogatja. Cselekvésre buzdít minden búvárt a saját közösségén belül, hogy végre tartós, pozitív változás következzen be az óceánok védelme ügyében.

A kampány jelenleg két fő témára összpontosít - Veszélyben a cápák és a Tengeri hulladékok ügyére. Valójában ennél több természetvédelmi kérdés is fenyeget egyszerre, azonban most csak erre a két súlyos problémára koncentrálnak, ahol a búvárok egyedülálló helyzete lehetővé teszi, hogy közvetlenül és pozitívan befolyásolják a valódi és hosszútávú változásokat.

Együtt újragondolhatjuk a lehetőségeket és megoszthatjuk egymással pozitív jövőképünket a tengerekről, óceánokról. Gyere és csatlakozz te is ahhoz a több ezer búvárhoz, akik tényleg tenni szeretnének valamit a tengerek védelmében!

Kíváncsi vagy a részletekre? Látogass el a Project AWARE honlapjára!


Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

Dani és a cápák: Fejjel a fajnak

Selmeczi Dániel profi búvárfotós, művészi, igényes fotóival rendre megtisztelő helyezéseket ér el nem csak az itthoni, de a nemzetközi megmérettetéseken is

Dani célja, hogy fotóin keresztül mindenkinek bemutassa a csodálatos víz alatti világot. Kedvenc témája a cápák viselkedésének fotózása, filmezése. Ez különös jelentőséggel bír ma, amikor köztudott, hogy e csúcsragadozók csaknem fele a kihalás szélére került miattunk, emberek miatt (...), találóan fogalmazva: fejjel megyünk a fajnak!

Emlékszel? a búvárok a víz alatti világ nagykövetei.

Ha tetszett, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel is!

Az óceánok védelmében

Az űrből nézve a Földet kék köpeny borítja. Egy bolygó, ahol a kontinensek eltörpülnek az őket körülvevő mérhetetlen tengeri birodalmak mellett

Az óceánok létfontosságú szerepet töltenek be életünkben: energiával, fehérjékkel, ásványi anyagokkal látnak el bennünket és az oxigén készletünk több mint fele is innen származik. Szabályozzák időjárásunkat és eközben a nagy tengeri áramlatok hatalmasabb víztömegeket mozgatnak meg, mint a legnagyobb szárazföldi folyók együttvéve. Így teljes az életünk, tengerek nélkül élet sem lenne a Földön.

Súlyosan aggasztó ezért, hogy elképesztő mértékben károsítjuk óceánjainkat...

Ma már tudjuk, hogy az emberi tevékenység alapjaiban képes megváltoztatni bolygónk működését. Az éghajlatunk gyökeresen megváltozik és csak most kezdünk szembesülni a következményekkel. Egyelőre jórészt láthatatlanok, de ugyanilyen súlyosak azok a károk, amelyeket az óceánoknak okozunk. Az egészséges tengerek változatos élőhelyeknek és ökoszisztémának adnak otthont, melyek kényes egyensúlyban állnak egymással. De az óceánok tényleges állapota ma nagyon messze van ettől! A különböző emberi tevékenységek e kényes egyensúlyra számtalan hatással vannak az egész világon. Ennek következtében az összeomlás irányába tartunk; az élőhelyek megsemmisülnek, a tengeri fajok kihalnak. Kifosztjuk és leromboljuk a tengeri környezetet, az óceánok lassan elveszítik a bennük rejlő rugalmasságot, megújulási képességet.

Meg kell védenünk az óceánokat, mert nélkülük nem létezhet élet a Földön sem!

A legsúlyosabb problémák

Túlhalászat (Overfishing)
Óriási halászhajók a legmodernebb eszközökkel felszerelve hajszálpontosan mérik be és fogják ki a halrajokat. Ezek a halászhajóflották tevékenységükkel kibillentették az óceánok ökológiai egyensúlyát. Ahogy a nagyobb halak fokozatosan kipusztulnak, a kisebb halak válnak célponttá. Egyes halászati szakértők szerint ha így folytatjuk, akkor a gyerekeink már csak medúzát ehetnek majd.

Túlhalászat, melléfogás - infógrafika

Mellé-fogás (Bycatch)
A modern halászati módszerek hihetetlen mértékben pazarlóak. A hálókba akadás sok faj számára az egyetlen veszélyforrás. A halászhálók ilyen módon évente több százezer bálnát és delfint ölnek meg "véletlenül". Bizonyos halászati módszerek tengeri élőhelyeket semmisítenek meg. Például a vonóhálós halászat teljes korallerdőket és más érzékeny ökoszisztémákat pusztít el a tengerek alján. Nagyon sok halászhajó más halakat is kifog amellett, mint amire halászik. Mivel csak egyféle halat tudnak feldolgozni, a többit félholtan vagy holtan visszadobálják a tengerebe. Néhány garnélarákot kereső halászhajó esetében a kifogott mennyiség 90%-a ilyen melléfogás! Más halászhajók tengeri madarakat, teknősöket, delfineket pusztítanak el így, sokszor óriási mennyiségben.

Tisztességtelen halászat (Pirate fishing)
Ahogy a hagyományos halászhelyek kimerültek északon (pl. Európában), a halásztársaságok egyre inkább Afrika és a Csendes-óceán felé fordultak. Napjainkban a világ tonhalkészletének több mint a fele (évente kb. kétmillió tonna) már ebből a régióból származik. Nemrég vált köztudottá, hogy számos halászott fajt a kihalás szélére sodortunk (pl. tonhal). Most pedig a világ legutolsó, még ép élőhelyének sorsa is megpecsételődni látszik, mert a távoli országok illegális, szabályokon kívülálló kalózhalászata annyi halat fog ki az óceánokból, amennyi csak jólesik neki.

Szennyezés (Pollution)
Szintén ember okozta súlyos hatás az óceánok és tengerek szennyezése. A leglátványosabbak és legismertebbek közülük az olajfúró tornyok és szállító tankerek balesetei. A látványos következmények ellenére az ilyen módon tengerbe jutó szennyező anyagok mennyisége eltörpül a más forrásokból származó szennyezésekhez képest. Ezek közül kiemelendő a műanyagok, a háztartási és ipari szennyvíz, a bányászatból, mezőgazdaságból eredő mérgező anyagok és vegyszerek, radioaktív szennyezések, robbantások, és a különböző anyagok tengervízbe kerülése, eresztése.

Egy rövid videó minderről: Csepp a tengerben (Drop into the ocean)

Védjük meg együtt óceánjainkat!

Alapvető változtatásokat kell kieszközölnünk azért, hogy óceánjainkat ne zsákmányoljuk ki a végletekig! Cselekednünk kell azért, hogy az emberi tevékenységek úgy szolgálják ki a ma és a holnap emberét, hogy a környezet ne sérüljön. A kormányoknak az óceánok legalább 40%-át védett tengeri rezervátumnak (Marine reserve) kell nyilvánítaniuk! A tengeri rezervátum az óceán azon része, ahol az élő szervezetek, illetve a nem élő szervezetek (pl. homok, kavics és más ásványi anyagok) kizsákmányolását is elkerülik.

Mit teszek én?

• igyekszem a hétköznapokba is bevinni a környezettudatos gondolkodást és viselkedést
• azon vagyok, hogy minél több emberhez eljuttassam a problémákkal kapcsolatos információkat
• szeretném ösztönözni őket és Téged is, hogy tegyenek hasonlóan, adják tovább
• több környezetvédő szervezetnek, közösségnek és alapítványnak is pártoló tagja vagyok
• nem csupán az információk megosztásával segítek, de a bevételem 1%-ával őket támogatom

Mi tehetsz Te?

• búvárként fogadd meg és alkalmazd a 10 pontos búvár etikettet!
• csatlakozz az óceán harcosokhoz! kutass fel olyan közösségi összefogásokat, akik petícióval fordulnak a döntéshozókhoz, támogasd őket aláírásoddal!
• csatlakozz környezetvédő közösségekhez, szervezetekhez!
• így juthatsz a témával kapcsolatos új és fontos információkhoz
• amiket azután terjessz az ismerőseid, barátaid, családod körében!

Segítséged sokat jelent, köszönöm!

Linkek a témában az induláshoz:

Ocean Defender
Project Aware
Ocean Conservancy
The Tank Bangers
Seasepherd
The Balck Fish
Shark Savers
Greenpeace
Tudatosvásárló

Nézd meg a "környezetvédelem" címkével ellátott hasonló bejegyzéseket is.

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

A tengerből jöttünk

Mottó: “A búvárkodás olyan időutazás, ahol saját vízi múltunkat elevenítjük fel.”

Az első írásos emlékek asszír úszó harcosokról tesznek említést még az időszámításunk előtti időből, és számos legenda szól Nagy Sándor tengeri alámerüléséről is egy üveg ablakkal ellátott hordóban - legalábbis ha igaz. Évszázadokkal később egy itáliai feltaláló megalkotta az első búvárharangot, amellyel már le lehetett merülni az elsüllyedt hajókhoz, majd a XVII. sz. végén megoldották a búvárharang levegőkészletének utánpótlását is. Később ezt azzal fejlesztették tovább, hogy a felszínről egy gőzgép segítségével pumpálták be a levegőt a harangba, ezzel hosszabbítva meg a víz alatt eltölthető időt. Ezt követően a harangok mérete egyre zsugorodott, míg az XIX. sz. elején a tengerkutatás úttörői már egész testet fedő ruhát és nehézkes sisakot kezdtek használni. De a felszíni levegőtömlő még mindig az életet jelentő köldökzsinórként kötötte a búvárt a felszínhez.

A tenger visszavár

Az igazi technikai áttörést végül 1943-ban a francia Jacques Y. Cousteau és Emile Gagnan találmánya a vízi tüdő (Aqua-Lung) jelentette. A rendszer lényege a búvárpalack és a reduktor, amely lehetővé teszi a búvár számára a levegő igény szerinti felhasználását. Ezzel megszületett a mai önálló víz alatti légzőkészülék (SCUBA) előfutára. Az ember felfedezte a kopoltyút, amivel már szabadon mozoghat és fedezheti fel a víz alatti világot. Napjainkban évente több mint egymillió búvár szerez minősítést és merül a felszín alá ebbe az ismeretlen, mégis valahogy ismerős világba.

Cousteau, Gagnan és az Aqua-Lung

Ám ha ez tényleg az ősi otthonunk, akkor jobban is kellene ügyelnünk rá! Az emberiség több mint fele a tengerpart 100 km-es körzetében lakik, de az ipari és a mezőgazdasági termeléssel fojtogatjuk a korallzátonyokat, mértéktelen halászati kultúránkkal a kihalás szélére sodortunk számos fajt, a hajóforgalommal károkat okozunk a partközeli területeken, az olajfúrótornyokból,  tankerekből tonnaszám folyik a petróleum, az olaj a tengerekbe. Másfelől pedig csupán mintegy 1200 víz alatti rezervátumot, védett területet jelöltünk ki világszerte 1970 óta. Azt hiszem, van még tennivalónk bőven.

Akár búvárként, akár csak strandolóként látogatsz el a tengerpartra, részévé válsz annak a közösségnek, amit a filmes és környezetvédő Jean-Michel Cousteau a “tengerek kiválasztottjainak nevez”, vagyis azoknak, akik az óceánok nevében lépnek fel. Óvjuk meg, amit szeretünk! És minél többet ismerünk meg belőle, annál hitelesebb lesz a tiszteletünk és az odaadásunk - de az aggodalmunk is.

Jó merüléseket, üdvözlünk újra itthon!

Turizmus Világnapja 2010 Egyiptomban

2010 szeptember 26-án volt a Turizmus világnapja. Az esemény fő gondolata a turizmus és a biológiai sokféleség kapcsolata. 

Egyiptomban a HEPCA kezdeméynezésére ez alkalommal is összefogott a helyi búvárközösség. A Projcet Aware világméretű Cleanup Day kampányával összhangban megrendezték az eddigi legnagyobb ilyen egyiptomi rendezvényt.  A megmozdulással a helyi búvárbázisok dolgozói kimutatták mennyire hálásak a természetnek. Szinte a teljes partszakaszt, El Gouna-tól Marsa Alamaig megtisztították a szeméttől, nem csak felszínen, de a víz alatt is.

Jó és rossz hírek az Egyiptomban fogvatartott négy delfinnel kapcsolatban

Többen is kérdeztétek azóta, hogy mi lett a Hurghadán gyalázatos körülmények között fogvatartott négy delfinnnel.

A Taiji-ról importált négy delfin a hurghadai villa medencéjében

Köszönöm az érdeklődést a delfinek nevében :) és azt is, hogy sokan közűletek aláírták a petíciót.

Azóta 6 106 aláírás gyűlt össze!

Vannak jó és rossz fejlemények az ügyben. A jó hír, hogy a HEPCA és más környezetvédők nyomásgyakorlásának köszönhetően a négy delfint elszállították a szűk medencéből. A tulajdonos ultimátumot kapott, hogy 48 órán belül új (a nemzetközi szabványoknak megfelelő) medencét építsen számukra. Ezen kívül (és ez már a petíciót aláíróknak is köszönhető) az egyiptomi kormányzat a jövőre vonatkozóanmegtiltotta a delfinek behozatalát Egyiptomba, amivel máris sikerül meggátolni annak a tervezett további öt delfinnek a szállítását, amelyeket szintén a hamarosan nyíló delfináriumba importáltak volna Taiji-ról. Ez komoly és gyors siker!

A rossz hír az, hogy a szóban forgó négy delfin sorsa (bár megfelelőbb körülmények közé kerültek) reménytelennek látszik. A helyszínen lévő környezetvédők ugyan megpróbálták elérni, hogy a delfineket szabadon engedjék, de ez a próbálkozásuk kudarcot vallott. Sőt, amikor az új, nagyobb medence építésére ellátogattak és szerették volna felmérni a delfinek egészségi állapotát, a tulajdonos kutyás őrökkel zavarta el őket komolyan veszélyeztetve az életüket.

Mindenesetre a HEPCA tovább folytatja a küzdelmet azért, hogy a jövőben ne létesüljenek Egyiptomban delfináriumok. A helyi civil közösségek támogatásán kívül az üzleti szektor (szállodaláncok, búvárbázisok, stb) is egyre nagyobb mértékben áll az ügy mellé, amivel példát mutatnak a világnak a delfinek védelme, egyszersmind a fenntartható fejlődés területén is. Csak üdvözölni lehet ezeket az erőfeszítéseket.

Mondd el Te is a barátaidnak, családodnak a sztorit, és hogy csatlakozzanak ehhez az erőfeszítéshez. Amint arra a HEPCA is rámutat: a kormányzat befolyásolható a közvélemény erejével! És ez az, amiről ez a kampány szól - a nyilvánosság erejével kell nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

Tőlünk függ, hogy megvédjük-e a delfineket. Remélem csatlakozol Te is és támogatod az ügyet, ha még nem tetted meg.

A petíciót itt tudod aláírni: http://www.thepetitionsite.com/16/stop-dolphin-captivity-in-Egypt/