Búvármester blog

Június utolsó hétvégéjén a horvát tengerparton Sveta Marinát (Isztria) vettük célba egy rövid búvártúrával, hogy végre merüljünk ismét a tavaszi karantén időszak után. Kíváncsiak voltunk mi a helyzet a magyar búvárok “házi tengerén”, milyen változások vannak az utazás, illetve a merülések szempontjából.  Mindjárt az elején lelövöm a poént amikor elárulom, hogy lényeges változások egyelőre nincsenek. Az utazásnál vannak új elemek, de a merüléseknél - a józan ésszel elvárható óvntézkedéseken túl - nincs semmilyen új szabályozás, vagy korlátozás. Legnagyobb meglepetésemre újdonságok inkább csak a víz alatt vártak bennünket.  Utazás, határátkelés  A bejegyzés megjelenésének időpontjában érvényben lévő szabályozásnak megfelelően a Horvátországba belépő külföldieknek adatlapot kell kitölteniük. Ez a körülmény jelentősen megnövelheti a határnál várakozással eltöltött időt, mert az adatlap kitöltése időigényes. Szerencsére az adatlap kitölthető előre online itt is ...

Sv. Marina, a hajdanvolt kis halászfalu egy valódi ékszerdoboz a horvát tengerparton, az Isztriai-félsziget keleti oldalán. A felszínen gyönyörű kilátás nyílik a Kvarner-öbölre, a víz alatt pedig egy teljesen új, függőleges dimenzió nyílik meg. Gazdag élővilág, barlangok, zátonyok és hajóroncsok várják a búvárokat. Az Adrián ritka az ilyen hely: itt nemcsak lehet, de a lenyűgöző sziklafalak miatt kifejezetten érdemes is a partról merülni. Hajóval pedig olyan távolabbi helyek érhetők el, ahol minimális a búvárterhelés. Parti merülés Sv. Marinán: Szabadság saját időbeosztásban Míg a legtöbb horvátországi bázison szigorú menetrendhez és fix csoportokhoz kell alkalmazkodnod, Sv. Marina a teljes szabadságról szól. Ha rendelkezel haladó búvár (AOWD) minősítéssel, a merülőtársaddal (buddy) teljesen önállóan, a saját ritmusotok szerint fedezhetitek fel a part menti falakat. Akkor merültök, amikor ti szeretnétek. Házi zátony A búvárbázis előtt fekvő házi zátony közvetlenül egy rövid lépc...

Jó hangulatban és igazán remek időjárással kísérve telt szezonnyitó hétvégénk az adriai Pag szigeten Az utazás a szokásos mederben zajlott, Senjnél láttuk meg először a tengert. Azt eddig is sejtettem, hogy május elseje a Horvátoknál és a Szlovéneknél is ünnep, de azt nem, hogy közülük mindenkinek Pag szigeten van nyaralója. Így aztán a kompnál egy kényszerű kétórás várakozással kezdtük a hétvégét. Szerencsére a büfé már nyitva volt, így az első üveg Karlovacko sört is itt bontottuk ki a nagy ijedségre való tekintettel. Pagon már a szokásos holdbéli táj fogadott minket és egy újabb meglepetés: a partra egy kiszuperált sífelvonó kabint tettek ki a humoros helybéliek, sílécekkel, bakancsokkal együtt... jó poén a tengerparton, különösen a nyári a 40°C-os melegben lesz ütős:) Egyébként az időjárás kegyes volt hozzánk, hiszen végig nyárias, fürdőnadrágos meleg volt, csak estére hűlt le a levegő. A 14°C-os vízhőmérséklet viszont mindannyiunkat emlékeztetett rá, hogy bizony még i...

Az Adriai tengeren, Pag szigete mellett egy teljes rakomány amfora látható a víz alatt Két évtized előtt még nem volt szokatlan amforára bukkanni az Adrián. Sajnos az emberi önzés és egyfajta rosszul értelmezett gyűjtőszenvedély miatt ezek az edények mára egyre inkább megfogyatkoztak, legalábbis a víz alatt, hiszen a polcokon, szobasarkokban továbbra is fellelhetők egy-egy szűkebb kör számára. A Pag sziget mellett talált lelet esetében szerencsére azt is megoldották a felfedezők, hogy eredeti helyükön bárki megcsodálhassa az amforákat, és még a gyenge jellemek sem tudnak kísértésbe esni. Történeti háttér A Római Birodalom annak idején erősen terjeszkedett az Adria keleti partvidékén. Miután a 9. században végleg legyőzte a lázadó őslakos Illír törzseket, Dalmácia és Pannónia tartományokra osztotta a területet. Pag szigetén a rómaiak egy erősen ellenálló illír törzsre, a Liburokra bukkantak. Ezek híresen jó hajósok voltak, a Krisztus előtti évezred korai századaib...

Kristálytiszta tenger, zöldellő szigetek, halászfalvak, római kori romok, középkori városok - csak néhány a számtalan csodából, amelyek Horvátországot az utazók és a búvárok paradicsomává teszik. Frissítés (2026): Idén nyáron újra visszatérünk a legszebb isztriai sziklafalakhoz! A 2026-os  Horvátország búvártábor turnusaink július 23. és augusztus 27. között indulnak Sv. Marinán. Ha már haladó búvár vagy, idén teljesen önállóan, saját időbeosztásban is merülhetsz a buddydal. Nézd meg a megújult adriai búvártábor csomagokat és a dugómentes csütörtöki turnusokat! Adatok Történelem A mai Horvátország területe a történelem során majdnem végig idegen hatalmak kezében volt. Az eredeti őslakosokat, az Illíreket, a rómaiak igázták le. A Római Birodalom bukása után letelepedett szlávokat és horvát törzseket később a magyar királyok és a velencei dózsék felváltva uralták. Ezt követően jöttek a törökök, Habsburgok, majd ismét Velence, végül Napóleon. Az I. világháború végéig a...

A Lina hajó roncsa talán nem a leghíresebb, de az biztos, hogy az egyik legjobb állapotú és igen hangulatos roncs az Adrián Frissítés (2026): Idén nyáron újra visszatérünk a legszebb isztriai sziklafalakhoz! A 2026-os Horvátország búvártábor turnusaink július 23. és augusztus 27. között indulnak Sv. Marinán. Ha már haladó búvár vagy, idén teljesen önállóan, saját időbeosztásban is merülhetsz a buddydal. Nézd meg a megújult adriai búvártábor csomagokat és a dugómentes csütörtöki turnusokat! A roncs története A Lina egy vasból készült gőzhajó volt, amelyet 1879-ben építettek Angliában. Éppen akkor, amikor az újdonságnak számító gőzhajók már végleges győzelmet arattak a vitorlások felett, átvéve tőlük a főszerepet a tengeri teherszállításban. Hajóteste vasszerkezetre épült, amely nagyon emlékeztetett a vitorlások kecses formájára. A hajó tatja is még clipper típusú volt, és elegánsan nyúlt ki a vízfelszín fölé. Fából készült fő fedélzettel rendelkezett, ami megszakítás nélkül futot...

Az Adria dalmát részén elsüllyedt S-57-es igazi csemege a hajóroncsok rajongói számára: kristálytiszta vízben egy világháborús torpedónaszád röntgenképét csodálhatjuk élőben Az előző csütörtöki klubesten szóba került az S-57-es hajóroncs és megígértem, hogy közzéteszem amit tudok róla, íme. A roncs története Az a tény, hogy a hatalmas Szt. István csatahajót képes volt elsüllyeszteni egy torpedócsónakról indított torpedó, gyökeresen megváltoztatta a nagyhatalmak stratégiáját. A német haditengerészet helyesen ítélte meg a  kisméretű torpedóval felszerelt gyorsjárású hajók fontosságát. Ezek a hajók bebizonyították, hogy még a legnagyobb csatahajókra is veszélyt jelentenek, ezért megkezdték a torpedócsónakok fejlesztését. Az S-57-es egy rendkívül jól sikerült osztály egyik hajója volt, melyet Németországban fejlesztetek ki közvetlenül a második világháború előtt. A Luerssen-Vegesack hajógyár kisméretű vegyes konstrukciójú hajók gyártására specializálódot...