Búvármester blog

Van ahol kötelező, van ahol nem, van aki pecsétet kér, van aki komolyan veszi - beszéljünk a búvárorvosi alkalmasságról! Búvárorvosi vizsgálat A világban a búvárorvosi alkalmassági vizsgálat (röviden "búvárorvosi") általában kötelező, de meglétét nem veszik igazán komolyan. Jelentős részén az is elég, ha kitöltesz egy sok tételes papírt, és mindenhová "nem"-et írsz. Aki pedig veszi a fáradtságot akár önszántából, akár mert olyan országban szeretne búvárkodni, ahol az érvényes búvárorvosi meglétét ellenőrzik (ez egyébként több helyen így van, és a tendencia növekvő), sokszor csak a körzeti, vagy a háziorvosig jut el, ahol beütteti a pecsétet. Valóban elintézhetjük ennyivel? Erről kérdeztem a Baromedical Rt. orvosigazgatóját, Dr. Gőbl Annát, hazánk nemzetközileg is elismert búvár-szakorvosát. - Anna, beszélj kérlek arról, mit takar nálatok a búvárorvosi vizsgálat? A vizsgálat általában belefér fél órába. Először egy széles spektrumú vizeletvizs...

Az Adria dalmát részén elsüllyedt S-57-es igazi csemege a hajóroncsok rajongói számára: kristálytiszta vízben egy világháborús torpedónaszád röntgenképét csodálhatjuk élőben Az előző csütörtöki klubesten szóba került az S-57-es hajóroncs és megígértem, hogy közzéteszem amit tudok róla, íme. A roncs története Az a tény, hogy a hatalmas Szt. István csatahajót képes volt elsüllyeszteni egy torpedócsónakról indított torpedó, gyökeresen megváltoztatta a nagyhatalmak stratégiáját. A német haditengerészet helyesen ítélte meg a  kisméretű torpedóval felszerelt gyorsjárású hajók fontosságát. Ezek a hajók bebizonyították, hogy még a legnagyobb csatahajókra is veszélyt jelentenek, ezért megkezdték a torpedócsónakok fejlesztését. Az S-57-es egy rendkívül jól sikerült osztály egyik hajója volt, melyet Németországban fejlesztetek ki közvetlenül a második világháború előtt. A Luerssen-Vegesack hajógyár kisméretű vegyes konstrukciójú hajók gyártására specializálódot...

Megalitek, középkori várbörtönök és Calypso barlangja – a máltai szigeteket pozitív mítosz lengi körül. Városainak és falvainak szűk, kanyargó utcái tele vannak reneszánsz székesegyházakkal és barokk palotákkal. Mivel a vidéket a világ legrégebbinek ismert embere által épített struktúrái tarkítják, a szigeteket helyesen nevezik szabadtéri múzeumnak is. Marsaxlokk, dél-máltai halászfalu szépséges öble a színpompás máltai csónakokkal A máltai szigetvilág a Földközi-tenger közepén fekszik: Szicíliától 93 km-re van délre, Afrikától pedig 288 km-re északra. Három szigetből áll: Málta, Gozo és Comino. A teljes lakosság 400 000 fő, a teljes terület 316 km2, partvonal hossza 196,8 km. Málta a legnagyobb sziget, és egyben a kulturális, kereskedelmi és államigazgatási központ. Gozo a második legnagyobb sziget: sokkal vidékiesebb, a meghatározó ágazatok a halászat, az idegenforgalom, a kézműipar és a mezőgazdaság, míg Comino jórészt lakatlan. A csodásan napos időjárásnak, a kiterj...