Búvármester blog

Mintegy negyed évszázados széleskörű használat után a nitrox a szabadidős búvárok népszerű légzőgázává vált, ennek ellenére még mindig sok a félretájékoztatás és a legenda. Ahelyett, hogy tudományosnak tűnő hókuszpókuszt adnék elő a témában, inkább arról írok most, hogy valójában mit érdemes tudni erről légzőgázról. A tisztább kép kedvéért nézzük előbb, hogy mi a helyzet nitrox nélkül. Merülés nitrox nélkül Példaként vegyünk egy búvárszafarit. Végre eljutottunk a jól megérdemelt búvárvakációnkra, és ott vagyunk egy minden kényelemmel és búvárfelszereléssel ellátott szafari hajón, szinte korlátlan számú merülési lehetőségekkel. A napi program többnyire reggeli, délelőtti, délutáni és esti merülésekből áll, de búvár legyen a talpán aki ezt bírja egy hétig. Az elején persze nagy a lelkesedés, azonban hamarosan azt tapasztaljuk, hogy szervezetünkben folyamatosan jelen van (és egyre növekszik) a maradék nitrogén mennyisége. Minden búvár tisztában van vele, hogy ez dekompressziós pr...

Oxigéndús folyadék belégzésével a búvárok soha nem látott mélységekbe is lemerülhetnének, ráadásul a dekompressziós betegség veszélye nélkül Belebújsz a búvárruhádba és fejedre teszed a sisakot. Ebben a pillanatban a sisak elkezd folyadékkal feltöltődni, de pánikra semmi ok, nyugodtan lélegezel a folyadékból, ugyanúgy mint a levegőből. Nem, most nem az Abyss c. film (1989) jól ismert jelenetéről van szó, hanem az amerikai  dr. Arnold Lande,  nyugdíjas szív- és tüdősebész szabadalmaztatott találmányáról. Miközben néhány kutató azon töri a fejét, hogyan lehetne megoldani a huzamosabb víz alatti tartózkodás problémáját, Lande megalkotta a folyadéklégző rendszert, mely állítása szerint nagy mélységekbe juttatja le a búvárt a dekompressziós betegség (bend) kockázata nélkül. Ennek lényege, hogy a búvárok az aktuális mélységnek megfelelő nyomás alatt lélegzik be a légzőgázt, benne a közömbös összetevőket (nitrogén, hélium, stb.) is, miközben ezek a gázok nagy mennyi...