 |
| Marsaxlokk, dél-máltai halászfalu szépséges öble a színpompás máltai csónakokkal |
A máltai szigetvilág a Földközi-tenger közepén fekszik: Szicíliától 93 km-re van délre, Afrikától pedig 288 km-re északra. Három szigetből áll: Málta, Gozo és Comino. A teljes lakosság 400 000 fő, a teljes terület 316 km2, partvonal hossza 196,8 km.
Málta a legnagyobb sziget, és egyben a kulturális, kereskedelmi és államigazgatási központ. Gozo a második legnagyobb sziget: sokkal vidékiesebb, a meghatározó ágazatok a halászat, az idegenforgalom, a kézműipar és a mezőgazdaság, míg Comino jórészt lakatlan.
A csodásan napos időjárásnak, a kiterjedt strandoknak, a virágzó éjszakai életnek és a mintegy hétezer évnyi cselszövésekben bővelkedő történelemnek köszönhetően rengeteg látnivaló és program kínálkozik. Bármely útikönyv segítségével rögtön azonosítani lehet az elragadó látnivalókat – az UNESCO Világörökségi listájára felkerült világhíres Hypogeum, az őstörténeti templomok és a előkelő paloták csak néhány példa ezek közül.
Gasztronómia
A máltai konyhát a szigetlakók és a máltai szigeteket századokon át elfoglaló hódítók közötti hosszú kapcsolat formálta. Az ízek e házassága vegyes mediterrán főzési stílust alakított ki. Habár az éttermek között számos speciális étterem található, sok vendéglátóhely kínál vagy specializálódik a helyi konyha ízeire, és a specialitások sajátos változatait kínálja.
A tradicionális máltai étel rusztikus és évszakfüggő. Érdemes megkóstolni az olyan specialitásokat, mint a Lampuki pite (halas pite), a nyúl ragu, a Bragioli (töltött göngyölt marhahús), a Kapunata (a lecsó máltai változata), az özvegy levese, amelyben egy kis darab Gbejniet (juh vagy kecskesajt) van. A legtöbb ételpulton megtalálható a Bigilla, vastag disznóbab pástétom fokhagymával. A snack-ek közül érdemes megkóstolni a ’hobz biz-zejt’ (olívaolajba mártott kenyér, érett paradicsommal bedörzsölve, és tonhal, hagyma, fokhagyma, paradicsom és kapribogyó keverékkel töltve) és a pastizzi (túróval vagy borsópürével töltött leveles tészta) elnevezésű ételeket.
Málta nagyobb mediterrán szomszédaihoz hasonlóan ugyan nem híres a bortermeléséről, a máltai borok azonban sikeresen képviselik magukat a nemzetközi versenyeken, és számos elismerést arattak Franciaországban, Olaszországban és még távolabbi országokban is.
A máltai szigetek tiszta kék mediterrán tengere ideális hely a búvárkodásra, és a víz a szigetek minden területéről könnyen megközelíthető. Mind a három sziget kitűnő, egyedi búvárélményeket kínál zátonyokkal, barlangokkal és hajóroncsokkal. A merülés Málta partjainál a Földközi-tenger egyik legérdekesebb búvárélménye.
Málta a legnagyobb sziget, és egyben a kulturális, kereskedelmi és államigazgatási központ. Gozo a második legnagyobb sziget: sokkal vidékiesebb, a meghatározó ágazatok a halászat, az idegenforgalom, a kézműipar és a mezőgazdaság, míg Comino jórészt lakatlan.
A csodásan napos időjárásnak, a kiterjedt strandoknak, a virágzó éjszakai életnek és a mintegy hétezer évnyi cselszövésekben bővelkedő történelemnek köszönhetően rengeteg látnivaló és program kínálkozik. Bármely útikönyv segítségével rögtön azonosítani lehet az elragadó látnivalókat – az UNESCO Világörökségi listájára felkerült világhíres Hypogeum, az őstörténeti templomok és a előkelő paloták csak néhány példa ezek közül.
 |
| A Selmun Palace látképe naplementekor, a máltai Szent János Rendi Lovagok építészeti remeke |
A szigetlakók és az évszázadok során Máltát elfoglaló különböző nemzetiségek hosszú kapcsolata a stílusokat és a hagyományokat úgy egyesítette, hogy az a szigeteket elragadóan eklektikus kultúrával ajándékozta meg.
A máltai konyhát a szigetlakók és a máltai szigeteket századokon át elfoglaló hódítók közötti hosszú kapcsolat formálta. Az ízek e házassága vegyes mediterrán főzési stílust alakított ki. Habár az éttermek között számos speciális étterem található, sok vendéglátóhely kínál vagy specializálódik a helyi konyha ízeire, és a specialitások sajátos változatait kínálja.
A tradicionális máltai étel rusztikus és évszakfüggő. Érdemes megkóstolni az olyan specialitásokat, mint a Lampuki pite (halas pite), a nyúl ragu, a Bragioli (töltött göngyölt marhahús), a Kapunata (a lecsó máltai változata), az özvegy levese, amelyben egy kis darab Gbejniet (juh vagy kecskesajt) van. A legtöbb ételpulton megtalálható a Bigilla, vastag disznóbab pástétom fokhagymával. A snack-ek közül érdemes megkóstolni a ’hobz biz-zejt’ (olívaolajba mártott kenyér, érett paradicsommal bedörzsölve, és tonhal, hagyma, fokhagyma, paradicsom és kapribogyó keverékkel töltve) és a pastizzi (túróval vagy borsópürével töltött leveles tészta) elnevezésű ételeket.
Málta nagyobb mediterrán szomszédaihoz hasonlóan ugyan nem híres a bortermeléséről, a máltai borok azonban sikeresen képviselik magukat a nemzetközi versenyeken, és számos elismerést arattak Franciaországban, Olaszországban és még távolabbi országokban is.
Búvárszemmel
A máltai szigetek tiszta kék mediterrán tengere ideális hely a búvárkodásra, és a víz a szigetek minden területéről könnyen megközelíthető. Mind a három sziget kitűnő, egyedi búvárélményeket kínál zátonyokkal, barlangokkal és hajóroncsokkal. A merülés Málta partjainál a Földközi-tenger egyik legérdekesebb búvárélménye.
A tenger csendes nyugalma a kitűnő látótávolsággal a legmegfelelőbb helyszínt biztosítja az első alkalommal merülők és a kezdő búvárok részére. A tapasztaltabb búvárok is többféle merülőhely közül választhatnak, melyek között a Második világháborúból, vagy akár a római korból származó régészeti leletekkel rendelkező helyszínek is megtalálhatók.
A merülések mélysége különböző, a nagyon sekély 12 méteres Ghar Lapsi merülhelytől egészen a Lantern Pontig, ami a búvárokat egy több mint 50 méter mélységbe nyúló víz alatti alagútba viszi.
A merülések mélysége különböző, a nagyon sekély 12 méteres Ghar Lapsi merülhelytől egészen a Lantern Pontig, ami a búvárokat egy több mint 50 méter mélységbe nyúló víz alatti alagútba viszi.
 |
| Ghar Lapsi |
Tengeri élővilág
A meredek sziklák, barlangok, hajóroncsok, víz alatti sziklaszirtek, homokos és sziklás tengerfenék váltakozása követeztében a Málta körüli tenger növény- és állatvilága rendkívül sokszínű, nehéz lenne mind felsorolni. A mesterséges élőhelyet teremtő hajóroncsok egyre nagyobb számú fajnak adnak otthont, és búvárkodásra kitűnően alkalmas helyet biztosítanak.
 |
| "Rozi" vontatóhajó |
Az itt élő fajok közül gyakran lehet látni fűrészes sügért, különböző keszegfajtákat, polipot, tintahalat, repülőhalat, morgóhalat, közönséges ráját, sasráját, aranysávos durbincsot, vörös márnát, papagájhalat, és olykor angolnát is. Bár a sziklás szirtek és a víz alatti tengerpart ideális élőhelynek tűnik az angolnák számára, mégis inkább csak az éjszakai merülések alkalmával láthatók.
Ritkán lehet látni tonhalat, delfineket vagy bonitos-t, bár több esély van e nagy halak megpillantására télen, amikor a melegebb vizet keresve közelebb jönnek a partokhoz.
Szent Péter halakat is lehet alkalmanként látni, főleg télen, mivel ezek a halak normál esetben mélyebb területeken élnek. A szirtíveken, zátonyokon és barlangokban korallok is találhatók. Csodálatos narancs és rózsaszín árnyalatokban pompáznak, és különösen jól fényképezhetők éjszaka.
Ritkán lehet látni tonhalat, delfineket vagy bonitos-t, bár több esély van e nagy halak megpillantására télen, amikor a melegebb vizet keresve közelebb jönnek a partokhoz.
Szent Péter halakat is lehet alkalmanként látni, főleg télen, mivel ezek a halak normál esetben mélyebb területeken élnek. A szirtíveken, zátonyokon és barlangokban korallok is találhatók. Csodálatos narancs és rózsaszín árnyalatokban pompáznak, és különösen jól fényképezhetők éjszaka.
[Visitmalta]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése