Hogyan válasszunk légzőcsövet

A légzőcső (sznorkel) egy egyszerű műanyag cső, melynek segítségével úgy lélegezhetünk a felszínen hogy közben nem kell kiemelni a fejünket a vízből. Praktikus dolog, ugyanakkor biztonsági szempontból akkor is fontos felszerelési tárgy, ha történetesen légzőkészülékkel merülünk. Vízfelszínen erős hullámzásban és szélben komoly probléma lehet segédeszköz nélkül lélegezni. Ha egy ilyen helyzetben valamilyen meghibásodás történik a készülékkel, netán elfogy a levegő a palackunkból, légzőcsővel továbbra is könnyebben lélegezhetünk. A felszerelésgyártók természetesen arra törekednek, hogy a dolgunk minél egyszerűbb legyen, ezért aztán a különböző megoldásoknak köszönhetően ma már nem is olyan könnyű eligazodni a sznorkelek között. Nézzük tehát, hogy mire érdemes figyelnünk. 

A légzőcső részei

Legegyszerűbb verziójában a légzőcső egy hajlított cső, aminek az alsó végére csutorát erősítenek. Ezt a csutorát - enyhén ráharapva - tartjuk a szánkban, miközben ajkainkkal körbezárjuk azt. Amikor arcunkat teljesen vízbe merítjük, a cső vége a felszín felett marad, így tovább lélegezhetünk. Használat közben nem kell kezünkkel tartani a csövet, hiszen egy csat, vagy tartó segítségével egyszerűen a maszk pántjához rögzíthetjük.

A légzőcső részei (Cressi California dark)

Nyitott végű légzőcsövek

Ennél a típusnál a csővégződés nyílása enyhén hajlított és teljesen nyitott. Egyszerű és talán a legkönnyebben kezelhető fajta. A nyitott csővég hátránya, hogy a fejünk felett átcsapó vizet gyakorlatilag egyenesen a szánkhoz vezeti. A legjobb ha nyugodt, kevésbé hullámos körülmények között használjuk, illetve akkor, ha nem valószínű hogy víz kerülhet a csőbe. Ha már megtanultuk a módját, akkor viszont ezt a típust a legegyszerűbb vízteleníteni, és mivel nincsenek benne alkatrészek, gyakorlatilag sohasem romlik el.

Hagyományos, nyitott végű légzőcsövek
(Cressi Corsica, Tusa SP-121, Mares Pro Flex, Scubapro Curve)

Félszáraz légzőcsövek

A félszáraz csövek szinte teljes védelmet nyújtanak a becsapódó víz ellen, legalábbis addig amíg nem merítjük a felszín alá. Ennél a megoldásnál a csővégen elhelyezett, speciális réseléssel ellátott különféle műanyag hullámtörők akadályozzák a víz befolyását. Közepesen erős hullámzásban is tökéletesen működnek. Kissé ugyan nehezebbek, mint a nyitott végű csövek, mégis jó választás lehet ha a könnyű légzés és a kisebb tömeg mellett próbálunk elfogadható megoldást találni.

Hullámtörővel ellátott félszáraz légzőcsövek
(Tusa Imprex Hyperdry, Cressi Delta II, Aqualung Buran)

Száraz légzőcsövek

A száraz csövek teljesen megakadályozzák a víz befolyását, még akkor is ha alámerülünk velük. Ebben az esetben a csővégen alkalmazott különféle furfangos szerkezetek egyszerűen elzárják a cső nyílását. Ez a megoldás szükségtelenné teszi a légzőcső tisztításának (víztelenítésének) tudományát a felszínre érkezés után. Elsőre talán nagyszerűnek tűnhet ez a lehetőség, de inkább csak a laikusokat hozza izgalomba, a szabadtüdős búvárok fújással tisztítanak. Ellene szól viszonylagos nagy súlya és ormótlansága, illetve az is, hogy alámerüléskor a bennszorult levegő (felhajtóerejénél fogva) kényelmetlenül húzhatja a maszkot. Meglepő módon a búvárok egy része imádja ezt a típust, másik részük viszont szükségtelenül bonyolultnak tartja.

Száraz légzőcső és működési elv
(Aeris Barracuda)

Szelep nélküli vs. szelepes

A szelep nélküli légzőcsövek népszerűek, de megfelelő használatukat tanulni kell. A technika lényege, hogy a csőbe került vizet egy erőteljes fújással kell "kitisztítani", ami így a cső végén távozik. Ez a manőver elsőre nehéznek tűnhet, ám csak némi gyakorlást igényel. Előnye, hogy mivel nincs szelep, nincs is ami tönkremenjen. Egy jó minőségű szelep nélküli sznorkel akár életünk végéig is elkísérhet minket.

Szelep nélküli  és szelepes légzőcső
(Cressi Matrix, Tusa Platina Hyperdry) 

A légzőcsőben elhelyezett szelep(ek) ugyanakkor nagymértékben leegyszerűsítik a csőbe került víz eltávolítását. Ezeket az egyirányú szelepeket a légzőcső alján találjuk. Amikor víz kerül a csőbe egyszerűen kilélegzünk és a víz máris távozik a szelepen keresztül. Így lényegesen egyszerűbb a cső víztelenítése, talán éppen ezért lett ez az egyik legelterjedtebb típus.

Merev vs. rugalmas csövek

A merev sznorkelek csöve általában teljesen (vagy majdnem) szilárd anyagból készül, ami használat közben is megtartja eredeti formáját. A legtöbb cső úgy van meghajlítva, hogy követi a fej formáját. Emiatt nagyon kényelmes, ám ha a hajlítás szöge nem passzol a fejünkhöz, akkor kényelmetlenül feszítheti a szánkat, ez pedig hosszútávon fárasztó lesz. Ilyen légzőcső vásárlása előtt ezért érdemes próbát tenni (maszkkal együtt), hogy ellenőrizzük valóban kényelmes-e. Szabadtüdős (légzőkészülék nélküli) merülésekhez ez típus a legjobb választás.

Merev és rugalmas csövek, illetve a kettő kombinációja
(Tusa Sp-121, Cressi Delta I, Cressi Delta II)

A rugalmas légzőcsövekbe egy speciális flexibilis betétdarabot illesztenek, ami a cső merev részét köti össze a csutorával. Az alkalmazott anyagtól függően ez a flexibilis rész lehet jobban, vagy kevésbé rugalmas is. A csúcsminőségű modellek szilikonból készülnek és majdnem minden fejformához jól illeszkednek. A megoldás előnye az, hogy amikor a búvár lemerülés előtt reduktorra vált, a cső rugalmas volta miatt kiegyenesedik és a továbbiakban már nincs a reduktor útjában. Légzőkészülékes merüléshez ezért kiváló választás lehet.


Csutorák

A sznorkeleken különböző típusú és formájú csutorákat találunk. A csúcsminőségű csutorák puha és tartós szilikonból készülnek, ami nem nyomja, vagy vágja kényelmetlenül a búvár száját, továbbá a megfelelően illeszkedő csutora nem feszíti az állkapcsunkat sem. Mivel itt a kényelem a legfontosabb szempont, ezért érdemes előre kipróbálni a kiszemelt modellt, hogy valóban kényelmes-e. Jó tudni, hogy a legtöbb modell esetében a csutora levehető, azaz később is kicserélhetjük egy komfortosabb darabra.

Különböző csutora típusok

A csutora alatt, a cső alsó végénél általában van egy meghosszabbított részt, ahol a csőben visszamaradt kevés víz összegyűlhet anélkül, hogy egyenesen a szánkba ömlene. Ennek köszönhetően nyugodtan belélegezhetünk a következő (víztelenítési) fázishoz.

Rögzítések

A légzőcső maszkhoz történő rögzítését a gyártók szeretik saját szisztéma szerint megoldani. Többségük megfelelően működik és általában lehetővé teszik a gyors le- és fel csatolást is. Arra azért számítsunk, hogy amelyik rögzítés hamar nyílik a parton, az hamar fog nyílni a vízben is. Készüljünk fel rá, különösen amikor hajóról ugrunk vízbe, hogy tartsuk a légzőcsövet kezünkkel is, mert a becsapódás ereje könnyen lesodorhatja rólunk. A jó rögzítési megoldás azt is lehetővé teszi, hogy a kényelmesebb pozíció megtalálásához a csövet elforgathassuk, illetve le-és fel húzhassuk a tartóban.

Rögzítési variációk

A légzőcsövek új generációja

Megszokás kérdése, de annak ellenére hogy a légzőcső életet menthet és a készülékes merüléseknek is kötelező felszerelési tárgya, vannak olyan búvárok akik kényelmetlennek találják a viselését és ezért legszívesebben a parton hagynák. Felismerték ezt a felszerelés gyártók is és megjelentek néhány olyan modellel, amivel kiküszöbölhető a ez a fajta kényelmetlenség.

Például, az Aqualung Nautilus elnevezésű zseb sznorkele használaton kívül összetekerhető, és a saját tartójába illesztve akár a búvármellény zsebében is tárolható. Amikor kivesszük a tartóból, eredeti formájára ugrik vissza és máris használható. Sokan annak ellenére is hasznosnak találják ezt a megoldást, hogy sem szeleppel, sem hullámtörővel nem rendelkezik.

Akár zsebben is tárolható
(Aqualung Nautilus)

Búvár összefogás a Korall-tenger cápáinak védelmében

A Project Aware alapítvány azzal a kéréssel fordul a búvárok közösségéhez, hogy fejezzék ki támogatásukat a Korall-tengeren tervezett víz alatti rezervátum fokozottabb védelme mellett

Az ausztrál kormány víz alatti természetvédelmi területet (MPA) kíván létrehozni a Korall-tengeren. Sajnálatos, de a jelenlegi tervezet szerint a cápák továbbra is veszélyben lennének. Ha teheted szánj egy percet a Korall-tenger cápáinak védelmére még február 14-ig.

A tervezet nem védi kellően a veszélyeztetett cápafajokat, tengeri teknősöket, bálnákat és több más, szintén veszélyben lévő emlőst. Az elképzelt rezervátum korallzátonyainak nagyobb része továbbra is ki lenne téve az ember pusztító tevékenységének.

Segíthetsz javítani ezen az elhibázott terven. Nem számít melyik országban élsz, kérlek tudasd az ausztrál kormánnyal, hogy búvárként a zátonyok és a veszélyeztetett cápák fokozottabb védelmet támogatod.

A jelenlegi tervek szerint a rezervátum területének több mint felén a jövőben is lehetne cápákra halászni, és a zátonyok nagyjából 90%-a nem élvezne teljes körű védelmet. Szerinted ez kimeríti a természetvédelmi terület fogalmát? Egy tengeri rezervátumnak nem inkább tökéletes menedéket kellene nyújtania? Nem ez a lényege?

Neked is van ráhatásod a dolgok alakulására. Ha kellően nagy számban mutatjuk meg támogatásunkat, az ausztrál kormányzat kénytelen lesz növelni a zátonyok, cápák és más élőlények védelmét az új rezervátum területén.

Egyetlen perc és komoly különbség lehet a végső eredményben.

Köszönjük a cápák és a zátonyok lakóinak nevében!

Kérdések és válaszok: Hossam Helmy

Európa egyik legolvasottabb búvármagazinja nemrég interjút készített Hossam Helmy úrral, a sikeres Red Sea Diving Safari megálmodójával, aki a közelmúltban történt egyiptomi politikai fejleményekkel kapcsolatban mondja el gondolatait

Hossam Helmy

Mit várnak az egyiptomi állampolgárok leginkább az új kormányzattól?

Az Egyiptomi nép olyan átlátható kormányzást és a vezetést szeretne, ami méltóságot és tiszteletet mutat az állampolgárok irányába. Olyan kormányt szeretnénk, amelyik az egyetemes emberi jogok és a jogállamiság elvein alapul, ezzel valósítva meg a szabadságot és a demokráciát országunkban.

Mit vár ön személyesen az új kormányzattól?

Elsősorban olyan dinamikus és jövőképpel is rendelkező vezetésre van szükség, amelyik megfelelő válaszokat tud adni az ország különböző társadalmi-gazdasági kihívásaira. Másodszor, az új kormányzatnak fel kell ismernie az oktatás szerepének fontosságát, mert ez az egyetlen útja a ország felzárkóztatásának. Végezetül, az új Egyiptomnak a közel-keleti demokrácia előfutárának kell lennie, olyan nemzetnek, amelyik békében él a szomszédos országokkal és a nemzetközi közösséggel.

Európában sokan tartanak attól, amit a Muzulmán Testvériség és a Szalafista mozgalom koalíciója magával hozhat. Mi a véleménye erről? 

A magam részéről muszlimként sem vagyok tagja egyik említett pártnak sem. Legszívesebben egy liberális kormányzatot látnék, legalábbis addig, amíg az a demokrácia, az emberi jogok és az igazságosság elvén alapul. Ez a kérdés egyébként nagyon félreérthető és nagymértékben megosztja az országot is. Őszintén szólva engem a legkevésbé sem érdekel, hogy a következő kormány muszlim, keresztény, vagy beduin lesz-e. Egy biztos, Egyiptom nem lehet sikeres olyan politikai kurzussal, amelyik ellene megy a demokrácia intézményének, az emberi jogoknak és az igazságnak. Az egyiptomi emberek tudják mit akarnak és senki sem fog ellenszegülni a nép akaratának.

A világi, vagy inkább az iszlám jogrendszert részesíti előnyben?

Negyven évvel ezelőtt végeztem a jogi karon, így a jogász szemével tudom nézni ezt a kérdést, de nem sok minden változott azóta. Az igazságszolgáltatási rendszerünk alapvetően francia, egyiptomi és sária törvényekből áll. A sária törvények csak a muszlimokra vonatkoznak és magánéleti kérdéseket rendeznek (házasság, válás, gyámság, öröklés, stb). A zsidókra és keresztényekre a saját vallási meggyőződésük szerinti magánéleti szabályok vonatkoznak. A francia törvények pedig mintegy vezérfonálként szolgálnak a kormányzat egyéb területein. Ez a modell már Napóleon óta működik, és nem látom hogy bármi is változna. Szerintem nem az a fő kérdés, hogy világi vagy iszlám hatalom, illetve keresztény törvénykezés vagy muszlim sária lesz-e. A kérdés inkább az, hogy kinek áll érdekében ezeket a különböző nézőpontokat az ország megosztására felhasználni, illetve hogy ki fogja egyesíteni az egyiptomiakat a szolidaritás zászlaja alatt.

Ha tetszett a cikk, kérlek oszd meg az ismerőseiddel is. Támogasd ezzel az Egyiptomot!

Hogyan válasszunk búvármellényt

A búvármellényeknek (dzsekett, BC, BCD) alapvetően kettős funkciója van. Segítségével szabályozzuk felhajtóerőnket merülés közben, illetve ide rögzítjük a búvárpalackot. Miközben az összes mellény megfelel ennek a két elvárásnak, a gyakorlati megvalósítás sokszínűsége már-már megdöbbentő méreteket ölt. Manapság egy búvármellény lehet dzsekiszerű, vagy hátlebegtetős, súlyintegrált és tucat zsebbel, illetve különféle tartozékkal felszerelt is. A választás nem mindig könnyű, de talán ezzel az írással tisztább lesz a kép.

Levegő eloszlás

Az egyik lényeges szempont búvármellény választásakor, hogy hol helyezkedik el benne a levegő. Választhatunk hagyományos ún. dzsekiszerű mellényt (ADV), vagy hátlebegtetős típust is. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Régebben egyébként létezett egy harmadik típust is, de ezzel ma már nem nagyon találkozni.

A dzsekiszerű mellények egy kabátkához hasonlítanak és úgy is kell felvenni őket. Ennél a típusnál a levegő a karok alatt kétoldalt, illetve a háton helyezkedik el, így magunkra öltve szinte teljesen körbevesz. Fontos, hogy feltöltött állapotban a felszínen hátára fordítja a búvárt, ami vészhelyzetben életbevágó jelentőségű lehet. Előnye, hogy igen elterjedt, a legtöbb búvár ezzel tanul merülni, egyszerű és könnyű megszokni a használatát. Hátránya, hogy teljesen feltöltött állapotban kényelmetlenül elszoríthat.

Dzsekiszerű (Tusa BCJ-2100) és hátlebegtetős ( Cressi Back Jac) mellény

A hátlebegtetős mellények a technikai búvárkodás világából érkeztek. Ennél a típusnál az összes levegő a háton helyezkedik el. Víz alatt kényelmes, mert önmagától is az ideális vízszintes (úszó) helyzetbe fordít, ráadásul teljesen feltöltött állapotban sem szorít el. Komfortja miatt egyre több kedvtelési búvár választja ezt a típust. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy ezek a mellények általában terjedelmesebbek, nehezebbek és a megfelelő használatuk elsajátítása is kissé több időt vesz igénybe, mint a hagyományos típusoké.

Emelőerő

Talán a legfontosabb jellemző, ami azt mutatja, hogy a mellény mekkora súllyal képes növelni a búvár felhajtóerejét (másképpen, mekkora súlyt bír el a felszínen). A mértéke térfogat függő, a mennyiséget fontban és/vagy kilogrammban adják meg. Például, az a mellény amelyiknek 12 kg az emelőereje, az teljesen feltöltött állapotban 12 kg-nak megfelelő súllyal fogja növelni a búvár felhajtóerejét.

Mellény választásakor oda kell figyelni erre a tulajdonságra. A cél, hogy olyan mellényt válasszunk amiben - nagyjából félig feltöltött állapotában - kényelmesen tudunk lebegni a felszínen. Túl kevés emelőerő mellett rémálom lesz a felszíni lebegés, és állandóan lapátolnunk kell majd az uszonyokkal, hogy kint legyen a fejünk a vízből. Ha viszont túlságosan nagy az emelőerő (térfogat), akkor azzal szükségtelenül megnöveljük ellenállásunkat a vízben és meglehetősen fárasztó lesz az úszás. Ráadásul a levegőfogyasztásunk megnő, még akkor is, ha egyébként nincs teljesen feltöltve a mellény. Általában az M-es méret emelőerejét szokták megadni, de természetesen egyazon modellnek méret szerint változik az emelőereje.

Két mellény, egy méret, a jobboldali mégis kétszer akkorát emel

Kisebb termetű búvároknak általában kisebb emelőerőre van szükségük, mint nagyobb termetű társaiknak. Akik nagyobb felhajtóerejű alumínium palackot használnak, azoknak kevesebb emelőerőre lesz szükségük, mint akik az acél palackokat részesítik előnyben. A búvárruha használata (akár vizes, akár száraz) szintén hatással van a búvár felhajtóerejére, ilyenformán a szükséges emelőerőre is. Általában véve azt lehet mondani, hogy minél nagyobb a búvár (össz)súlya, annál nagyobb emelőerőre lesz szükség.

Integrált súlyrendszer

Az integrált súlyrendszer igazán nagyszerű újítás volt annak idején, aki ilyet választ az elfelejtheti az ólomőv okozta kényelmetlenségeket. Nincs kellemetlenül fájó nyomáspont a derekunkon, csípőn és nem is tud lecsúszni.

Ennél a megoldásnál a súlyzsebek a mellény részét képezik és alapvetően két megoldás jellemző. Az egyik a gravitációs súlyzseb, ahol a súlyokat közvetlenül a mellény súlytartó zsebeibe csatoljuk. Ettől némiképp eltérő a kivehető súlyzsebes megoldás, ahol egy-egy kivehető súlyzsebbe cipzározzuk a súlyokat, majd betoljuk a mellényben kialakított helyére, végül rögzítjük.

A súlyok rögzítésére alkalmazott megoldás szinte gyártónként változik, de a legtöbb súlyintegrált rendszer tökéletesen működik. A legfontosabb követelmény (akárcsak az ólomővnél), hogy gyorsan lehessen megszabadulni a súlyoktól. Vészhelyzet esetén fontos lehet, hogy a búvár egyszerűen, egy kézzel tudjon megszabadulni a súlyaitól. A gravitációs megoldásnál a csatok oldása után a súlyok egyszerűen kihullanak a zsebből. Ezzel szemben a kivehető súlyzsebet előbb ki kell húzni a helyéről, majd eldobni. Valójában mindkét megoldás jó, de talán a kivehető verzió elegánsabb. Súlyintegrált mellény beszerzését követően legyen rá gondunk, hogy begyakoroljuk a súlyok eldobását mielőtt az első túránkra indulnánk vele.

Gravitációs és kivehető súlyzsebes megoldás

Trim súlyzsebek

Trim súlyok használatakor a súlyok egy részét a megszokottól eltérő módon helyezzük el. Ez a fajta súlyelrendezés kedvezően befolyásolja víz alatti pozíciónkat, stabilabbá teszi az úszást. Néhány kiló trim súllyal a hátunk mögött sokkal könnyebben vesszük fel a "fejnehéz" testhelyzetet is. A trim súlyzsebeket általában a mellény hátrészén, illetve a hevederzeten helyezik el, de többnyire feljebb, mint a többi súlyt.

Trim zseb elhelyezések 

Vészhelyzet esetén a trim súlyoktól azonban nem tudunk megszabadulni. Ezért ez tényleg csak néhány kilónyi mennyiséget jelenthet a teljes súlymennyiséghez képest. Például, ha összesen 8 kg súlyt használunk, akkor abból 2 kg-ot érdemes trim súlynak tenni, a maradék 6 kg pedig mehet az ólomővre, vagy az integrált súlyzsebekbe. Vészhelyzetben a 6 kg eldobása is pozitív felhajtóerőt eredményez és a búvár lebegni fog a felszínen.

Leeresztő szelepek

A leeresztőszelepek segítségével gyorsan tudjuk kiengedni a levegőt a mellényből. Jellemzően négy helyen találhatunk ilyen pontot: a jobb vállon, hátul a mellény alsó részén mindkét oldalon, és a bal vállon lévő túlnyomás szelepnél. Ezen kívül az inflátor alsó gombjával is engedhetünk ki levegőt a mellényből, de ez jóval lassabb leeresztést eredményez.

Szerencsés ha több leeresztő pont is van mellényünkön, mert akkor merülés közben nem szükséges pozíciót váltani a levegő leengedéséhez. Nyilvánvaló, hogy a levegő mindig felfelé akar távozni, ezért ha éppen függőleges helyzetben vagyunk, akkor a jobb vállon engedünk ki (ez esik felfelé), ha viszont vízszintes, "fejnehéz" helyzetben úszunk, akkor az alsó szelepeket használjuk a leengedéshez. A bal vállon található leeresztő szelepet is használhatjuk, amit a bordáscsőben vezetett zsinór segítségével tudunk nyitni. Ebben az esetben szintén függőleges pozícióba kell állnunk.

Leeresztési pontok, illetve a bordáscsőben vezetett zsinór (jobbra fent) 

Kijelenthető, hogy jó ha legalább egy alsó leeresztő szelep is van a mellényünkön. Miután megszoktuk a kezelését rájövünk majd, hogy vízszintes testhelyzetben itt sokkal könnyebb és gyorsabb a levegőt leereszteni, mint az inflátorral felfelé nyújtózkodni.

Inflátor reduktor

A mellény inflátor szerkezetébe épített alternatív (tartalék) levegőforrás tulajdonképpen a hagyományos oktopuszt váltja ki. Használatával szükségtelen tartalék reduktort szerelni a légzőautomatára, így csökkenthetjük felszerelésünk összsúlyát és terjedelmét.

Ha ezt a megoldást választjuk nem árt alaposan begyakorolni a használatát, mert társlélegeztetéskor az eljárás alapvetően megváltozik. Ilyenkor az elsődleges (üzemi) reduktorunkat adjuk át, és az inflátor reduktorra váltunk. Elsőre meglehetősen szokatlan és fura, amikor egy szánkban lévő szerkezettel kell a mellényben lévő levegő mennyiségét is szabályoznunk.

Tusa IR-3 Dou-Air

Az inflátor reduktor egy speciális tömlővel csatlakozik az első lépcsőhöz, amit általában adnak is a mellényhez. Mindamellett számítsunk rá, hogy ha ilyet veszünk akkor a hagyományos verzióra szükség esetén ideiglenesen sem tudunk majd átváltani. Ilyen helyzet váratlan meghibásodás esetén állhat elő, és sem a reduktorunkat, sem a mellényünket nem tudjuk majd a hagyományos csatlakozóval kombinálni.

D-gyűrűk

A legtöbb mellényen találunk "D" profilú, fémből vagy műanyagból készült gyűrűket, melyek segítségével különböző felszereléseinket, kiegészítőinket rögzíthetjük a mellényre. A váll- és derékhevederek végén is hasonló gyűrűk szoktak lenni, de ezek nem igazán alkalmasak rögzítésre, helyette a hüvelykujjakat illesszük ide, amikor a felszerelkezésénél magunkra állítjuk a hevedereket.

Vásárlásnál arra figyeljünk, hogy a D-gyűrűket lehetőleg könnyen megtaláljuk és alkalmasak legyenek a kényelmes rögzítésre. Az ideális D-gyűrű elhelyezés általában búvár függő, de jellemzően a vállhevedereken, illetve a mell részen, valamint a mellény alsó részén találunk ilyeneket. Érdemes előre elgondolni, hogy a kiszemelt mellényen hová és hogyan fogjuk rögzíteni a nyomásmérőt, illetve az oktopuszunkat.

Tipikus D-gyűrű elhelyezések a Cressi S 2011-es mellényén

Utazó mellények

A búvármellény talán a legterjedelmesebb és általában a legnehezebb felszerelési tárgyunk is egyben. A légitársaságok szigorodó súlykorlátozása miatt a sokat utazó búvárok egyre inkább nézik a mellények súlyát is. Ennek okán a felszerelés gyártók agya is beindult, és sorra jönnek ki az okosabbnál okosabb megoldásokkal. Ezek a mellények kifejezetten könnyűek és nagyon gyorsan, hihetetlenül kicsire össze lehet hajtani őket. Többnyire saját tároló zsákot is kapunk hozzájuk. A videón látható Air Travel jól példázza az utazó mellényeket.

Cressi Air Travel BC - YouTube

Wing háttámlával

A winggel szerelt háttámla ugyan már a technikai búvárkodás világa, de egyre inkább terjedőben van a kedvtelési búvárok között is. Az egyszerűbb megoldás két részből áll: egy hevederezettel ellátott fém háttámlából, és egy felfújható "lufiból" (wing). A lufi független a háttámlától és a hátunk mögött helyezkedik el, vagyis hátlebegtetős mellényként viselkedik.
A megoldás előnye sokoldalúságában rejlik. Wing és háttámla kombinációjával bármilyen palack összeállítást használhatunk, dupla vagy mono palack egyaránt felszerelhető. A lufi az aktuális igénynek megfelelően cserélhető, azaz ha éppen nagy emelőerőre van szükségünk egyszerűen felteszünk egy nagyobbat és fordítva. Különösen akkor érdemes már az elején fontolóra venni ezt a kombinációt, ha már most tudjuk, hogy végső célunk barlangi, roncs, esetleg technikai merülés lesz.

Ennél a megoldásnál nagyobb önsúllyal kell számolni, mint a hagyományos mellényeknél. Az utazáshoz ez nem biztos hogy szerencsés, azonban a kisebb felhajtóerő miatt kevesebb súlyra lesz szükségünk a merüléshez, ami különösen akkor jön jól ha száraz, vagy vastagabb vizes ruhában merülünk.

Háttámla, wing , illetve az összeszerelt légzőkészülék

Tároló zsebek

A mellényeken kialakított zsebek a különféle kiegészítő és tartalék felszerelések tárolására szolgálnak (pl. orsók, írótábla, tartalék maszk, stb.). Ha tudjuk, hogy mit akarunk majd a víz alá magunkkal vinni, akkor a választásnál sem lesz nehéz dolgunk. Általában véve kijelenthető, hogy a nagyobb zseb mindig jobb is.

A tároló zsebek záródhatnak cipzárral, tépőzárral, ritkábban csattal. A cipzár néha nehezen kezelhető (pláne kesztyűben), viszont biztos hogy zárva marad. A tépőzárra viszont jellemző, hogy amint vízbeszállunk egyből kinyílik, különösen ha valami nehezet tettünk a zsebbe. Igaz, nem törik és nem is akad el.

Okos találmány a kihajtható zseb, amit használaton kívül vissza lehet göngyölni, így üresen nem foglal nagy helyet. Ezen kívül több gyártó kínál mellényre szerelhető késtartót is.

Fent cipzáros, alatta tépőzáras zseb, jobb oldalt a kihajtható típus

Mellpánt

A fapados modellek kivételével a mellpánt ma már a legtöbb mellényen alaptartozék, feladata a vállhevederek véletlen lecsúszásának megakadályozása. Valójában csak azok a búvárok érzik a hasznosságát, akiknek viszonylag keskeny a válluk, kommandós társaik már kevésbé értik mire is való ez.

Néhányan arra panaszkodnak, hogy a mellpánt felcsúszik és szorítja, fojtja a nyakukat. Ez akkor állhat elő, amikor a búvár kijön a vízből és a palack - súlyánál fogva - hátrafelé húzza a mellényt. A problémára viszonylag hamar érkezett gyártói válasz az állítható magasságú mellpánt formájában.

Hagyományos (Cressi Aquaride Elite) és állítható mellpánt (Aqualung Zuma)

Női modellek

A kifejezetten nőknek tervezett mellények többnyire rózsaszín és lila színekben pompáznak, de természetesen nem a szín a lényeges különbség a férfi változatokhoz képest. Ezek a mellények direkt a hölgyek - általában kisebb és karcsúbb - alakjára készülnek, anatómiailag tökéletesen passzolnak. Egyes típusokon előzékenységből még a mellpántot is elhagyják. A kisebb méret természetesen kevesebb emelőerőt is jelent ugyanazon férfi modellhez képest.

Cressi Travellight Lady és Aqualung Pearl

Videóblog: brüsszeli kirándulás, merülés a NEMO33-ban

2012. februárjának első hétvégéjén Európa fővárosába, Brüsszelbe látogattunk, hogy merüljünk a NEMO33 egyedülálló medencéjében és megkóstoljuk a méltán híres belga csokikat és söröket.

Éppen elutazásunk hétvégéjére esett, hogy itthon beköszöntött az igazi tél és az első komolyabb havazás. Ehhez képest Brüsszelben enyhe időnk volt, persze melegnek azért az sem volt nevezhető. A város egyik kellemes dizájn hotelében szálltunk meg, közel a centrumhoz. Nevéhez hűen (pantone) tényleg színes hangulatú volt. Brüsszel hagyományos szimbólumai, mint az Atomium és a Manneken Pis, meglátogatása szinte kötelező program minden idelátogatónak, így nekünk is az volt.

Ha lehet még ezeknél is nagyobb izgalom és várakozás előzte meg a Nemo33-ban tett látogatásunkat. Ez a hely büszkélkedhet a világ legmélyebb medencéjével (33m). És valóban, az atmoszférája tényleg egyedi. Ugyan kívülről simán elmenne mellette az ember, belül azért már látszik, hogy különleges helyen járunk. Az előtérben lévő étterem egyik falába több ablakot is nyitottak, amin keresztül folyamatosan látható mi történik a medencében. Ezen kívül olyan dekorációk is erősítik a búvár hangulatot, mint a hordozható "antik" dekókamra, vagy a falra szerelt légzőkészülékek. Szerencsére nem kellett soká várnunk a merüléssel sem. Gyors átöltözés és egy rövid eligazítás után kifejezetten kellemes volt a kinti -4°C után a 33°C-os meleg vízben elmerülni. A főszezon miatt persze voltak még néhányan rajtunk kívül is a medencében, de ez nem volt annyira zavaró. Meglepetés volt, hogy a sekélyebb részen nemrég egy autót helyeztek el, amibe nyugodtan be lehet mászni. A medence két mélyebb oldala középen egy alagúttal van összekötve, ahol még egy belső levegős teret is kialakítottak. A merülés legmélyebb pontja a jobb oldali "kútban" 33 méteren van, amikor ellepik a búvárok olyan, mintha pezsgőfürdőben lennénk. Az egyórás merülési idő nagyon gyorsan elmegy és valóban különleges élmény ezen a mesterséges búvár játszóterén időzni. A látogatásra a koronát az étteremben elfogyasztott ebéd tette fel, hiszen itt nem csak a merülés, de az egyedi ablakoknak köszönhetően az étkezés élménye sem hétköznapi dolog (azért a thai konyha sem rossz...).

Az estét belvárosi csatangolással, a csokoládé boltok, néhány brüsszeli kocsma és "trendi" zenés hely felkeresésével zártuk. Azt hiszem egyikünk sem bánta meg a Brüsszeli kirándulást.

Fotóalbum

Köszönöm hogy megnézted & elolvastad!

Poroljuk le a búvárfelszerelést

A búvárszezon már itt van a küszöbön, de a búvárfelszerelések még biztos, száraz helyen pihennek. Érdemes ilyenkor elővenni és tüzetesebben átvizsgálni mindent, hogy amikor ismét szükség lesz rájuk, akkor tényleg hibátlanul működjenek.

Elöljáróban szeretném leszögezni, hogy a kényesebb cuccok, mint a reduktor és a búvárpalack komolyabb, szakembert igénylő időszakos átvizsgálást igényelnek, ezért ezeknek nem ajánlatos késsel-csavarhúzóval nekiesni a konyhaasztal mellett. Amiről az alábbiakban szó lesz, inkább amolyan "last minute" tanácsok, amiket bárki elvégezhet akár otthoni körülmények között is, de azért ne halogassuk az indulás előtti estére.

Palackok

Itt a nyilvánvaló rozsdásodás nyomait kell keresni. Tüzetesen nézzük meg a palackot, vegyük le a talpat is, itt szoktak az első rozsdafoltok megjelenni. Ha szükséges és/vagy elérkezett az ideje, vizsgáltassuk be a palackot és vessük alá nyomáspróbának is. Ha hálót is használunk (remélem), nézzük körbe nincs-e nagyobb szakadás, vagy lyuk rajta ami miatt esedékessé válik a cseréje.

Reduktorok

Fizikai sérüléseket keressünk az első és a második lépcsőn, beleértve a második lépcső házán lévő esetleges repedéseket is. Vegyük szemügyre a csutorákat, nincsenek-e elharapva és hogy biztosan vannak-e még rögzítve a helyükön. Ha kell cseréljük a rögzítő bilincset.

Vizsgáljuk meg a tömlők állapotát, keressünk repedéseket (nem jó ha találunk), húzzuk le a törésvédőket is, nézzünk alájuk.

Ellenőrizzük a nyomásmérőt, itt is kutassuk a korrózió jeleit és teszteljük a működést, kimozdul-e egyáltalán, vagy nem akad-e fenn a mutató.

Ha van töltött palackunk szereljük fel a légzőautomatát, így könnyebb tesztelni mindent. A reduktor ellenőrzéséhez nyissuk ki a palackot, az üzemi második lépcsőt vegyük a kezünkbe a csutoránál fogva, olyan módon hogy a levegő útját közben elzárjuk az újainkkal (akadályozva a levegőfolyást), majd nyomjuk meg néhányszor a pótadagoló gombot. Ezt ismételjük meg az oktopusszal is. Ha a művelet elvégzése után levegőfolyást, szivárgást tapasztalunk a második lépcsőnél, az valószínűleg a szelepülék problémájára vezethető vissza. A javítást ebben az esetben is bízzuk szakemberre.   

Búvármellény

A mellényeket elég könnyű ellenőrizni. Három dolgot kell nézni: fel lehet-e tölteni, megtartja-e a levegőt, és le lehessen engedni. Csatlakoztassuk a mellényt az inflátor tömlőre, majd töltsük addig levegővel, amíg a biztonsági lefújószelep működésbe nem lép. Vegyük le az inflátort és hagyjuk magára a mellényt egy órára, majd ellenőrizzük engedett-e időközben. Módszeresen nézzük át a leeresztő szelepeket is, győződjünk meg róla, hogy nem ragadnak-e be. Végül keressük az elhasználódás, kopások és horzsolódások jeleit a mellény anyagán, illetve repedéseket, töréseket a műanyag csatokon.

Végezetül ne feledkezzünk meg a többi felszerelési tárgyról sem. Néhány ötlet ezekhez is:

Maszk - szilikon szoknya és pánt állapota

Uszonyok - csatok és pántok állapota

Búvárkomputer - elemek és szíj állapota

Ólomőv - csat és szövet állapota (szakadás)

Lámpa - elemek és O gyűrűk állapota, utóbbit szilikonozsírozzuk ha szükséges

Orsó - itt az ideje letekercselni és átnézni a teljes kötélzetet

Jelzőbója - tartja-e a levegőt, rögzítés és szelep állapota (ha szelepes)

Kés - tisztaság, kezeljük szilikonnal és ellenőrizzük a rögzítést (különösen ha gumi szíjas)

Még egyszer: a fontosabb javításokat bízzuk szervizre és szakemberre!

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.