Milyen mélyre merülnek a búvárok?

“Mi volt a legmélyebb merülésed?” szokták kérdezni tőlem, ha szóba kerül a búvárkodás, és én még ma is megakadok egy pillanatra a válasz előtt. Miért? Mert nem szeretném, ha bárki is azt gondolná, hogy itt tényleg a minél nagyobb mélység elérése a cél - mivel nem az. Ráadásul nem is lehet egyszerűen megválaszolni a kérdést, hiszen az elérhető mélységet egy sor tényező befolyásolja.

Milyen mélyre merültek mások - rekordok

Jelenleg az egyiptomi Ahmed Gabr tartja a mélységi rekordot, aki 2014 őszén 332,35 méterre merült nyitott rendszerű légzőkészülékkel. Ez persze nem sűrített levegős merülés volt. Sűrített levegővel az eddig elért legnagyobb mélység 155 méter, de ez nem hivatalosan elismert rekord.

Ami ennél fontosabb: milyen mélyre merülhetünk mi?
A legtöbb búvároktatási rendszer a sűrített levegős merülések mélységi határát 40 méterben állapítja meg. Ez egy ajánlás, azt szoktuk mondani itt van “leparkettázva” a tenger, és a búvároknak nem érdemes feszegetni ezt a határt. Tény, hogy a technikai búvárok - nem kis kockázatot vállalva - 300 méterre, vagy még mélyebbre mennek, de ez még nem ok arra, hogy a kedvtelési búvárok átlépjék az ajánlott mélységi határokat. Amikor a búvár felismeri az ajánlott mélységhatárok mögött megbúvó okokat, akkor már nyilvánvalóvá válik az is, hogy miért ostobaság ezeket a határokat átlépni.

Mitől függ az elérhető maximális mélység?

Dekompresszió

Minél mélyebbre merülünk, annál kevesebb a hátralévő no-deco (nem dekompressziós) időnk. Például, ha a búvár 12 méterre merül, akkor ebben a mélységben kb. 140 percet tölthet el. Az a búvár aki viszont 40 méterre merül, már csak 10 perc körüli időt tölthet el lent. Ha ennél tovább maradna, akkor már túl sok nitrogén oldódna a szervezetében és ezzel jelentősen megnövelné a dekompressziós betegség kialakulásának kockázatát. Ilyenkor már csak ún. dekompressziós megállók beiktatásával emelkedhetne biztonságosan a felszínre, ami viszont további felkészítő tréninget igényel.

Levegőfogyasztás
A mélységgel együtt nő a levegőfogyasztás. A légzőautomata mindig a búvár környezetének megfelelő nyomáson adagolja a levegőt. Amikor a búvár 40 méter mélyen van, akkor nagyjából ötször akkora mennyiségű levegőt lélegzik egységnyi idő alatt, mint azt a felszínen tenné. Egyáltalán nem mindegy tehát a merülés tervezett mélysége, hiszen ez hatással van a levegőfogyasztásra, ezen keresztül pedig a merülési időre is. Ráadásul a nagyobb mélységbe merülő búvárnak nem csak nagyobb levegőfogyasztással, de nagyobb levegőtartalékkal is érdemes számolnia a felszínig tartó hosszabb út miatt.

Narkózis
Néhány gáz, mint a nitrogén is, a megnövekedett parciális nyomás miatt narkózist okozhat. A nitrogén narkózissal például egy idő után minden búvár találkozik, de hogy pontosan mikor (milyen mélységben) alakul ki, az már függ az egyéntől és más körülményektől is. Noha lehet, hogy valaki kellemesnek találja a narkózis alkoholhoz hasonlatos tompító hatását, azért vigyázzunk, mert a narkotikus állapot romló fizikai, illetve mentális képességekkel jár együtt. Ezek pedig nem igazán ideális keretek egy mélymerüléshez. Érdemes betartani a fokozatosság elvét és csak lassan, a tapasztalat és a magabiztosság növekedésével együtt növelni a mélységet is. Kevés tapasztalattal inkább maradjunk a sekélyebb 18 méteres zónában, és lehetőleg csak olyan hivatásos búvárral merüljünk, aki figyel ránk és észreveszi az esetlegesen narkózisra utaló jeleket a viselkedésünkben.

Oxigén mérgezés
Túl nagy mennyiségben az oxigén mérgezővé válik, ami izomgörcsöt, eszméletvesztést, vagy akár halált is okozhat. Ám ha a mélységhatárokat betartjuk, akkor az oxigénmérgezés veszélye nem fenyeget. Íme egy újabb nyomós érv, hogy ne lépjük túl a mélységi korlátokat. Sűrített levegő esetén nagyjából 60 méteres mélység környékén válik az oxigén mérgezővé, de nitrox légzőgáz használatakor már sekélyebb mélységben is előállhat ez a helyzet.

Búvár tapasztalat
A mélység egyértelműen stressznövelő tényező a búvárkodásban. Érzelmileg mindenképpen feszélyezi a búvárt, hogy messze van a felszíntől. Ezen kívül ott a megnövekedett levegőfogyasztás de lehet, hogy (felszereléstől függően) nehezebben jön a levegő, ezen kívül még elképzelhető egy enyhe fokú narkotikus állapot is. A mélymerülések sokszor nagyon gyönyörűek (éppen ezért vonzóak), arra azért ügyeljünk, hogy a mélységet mindig óvatosan növeljük. A legjobb, ha az első mélymerüléseket búvároktató, vagy merülésvezető kíséretében hajtjuk végre.

Ajánlott mélységhatárok

Az ajánlott mélységhatárok nem egységesek, búvároktatási rendszere válogatja, de nagy általánosságban a következő értékek jellemzőek:

Felnőtt

• Felfedező merülés - 12 méter
• Kezdő tanfolyam első merülései - 12 méter
• Kezdők búvárok, minősítéssel (Open Water Diver) - 18 méter
• Tapasztalt búvár, minősítéssel (Advanced Open Water + Deep Diver) - 40 méter

Gyerek

• 8-9 éves - 2 méter
• 9-10 éves - 4 méter
• 10-11 éves, minősítéssel - 12 méter

Junior

• 12-14 éves, minősítéssel - 18 méter
• 15 év felett, minősítéssel - mint a felnőttek

Hogyan lehet biztonsággal átlépni ezeken a határokon?

Mindig vannak olyanok, akik 40 méternél is mélyebbre szeretnének merülni, és nincs is ezzel baj. Ilyen mélymerülésre viszont csakis megfelelő tréning tapasztalattal a hátunk mögött vállalkozzunk. Sajátítsuk el a mélymerülés módjait, a dekompressziós technikákat, és lehetőleg ismerkedjünk meg újabb, a nagyobb mélységekhez ideális légzőgázokkal.


[Scubadiving]

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogylegközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.