Június utolsó hétvégéjén a horvát tengerparton Sveta Marinát (Isztria) vettük célba egy rövid búvártúrával, hogy végre merüljünk ismét a tavaszi karantén időszak után. Kíváncsiak voltunk mi a helyzet a magyar búvárok “házi tengerén”, milyen változások vannak az utazás, illetve a merülések szempontjából.
Mindjárt az elején lelövöm a poént amikor elárulom, hogy lényeges változások egyelőre nincsenek. Az utazásnál vannak új elemek, de a merüléseknél - a józan ésszel elvárható óvntézkedéseken túl - nincs semmilyen új szabályozás, vagy korlátozás. Legnagyobb meglepetésemre újdonságok inkább csak a víz alatt vártak bennünket.
Utazás, határátkelés
A bejegyzés megjelenésének időpontjában érvényben lévő szabályozásnak megfelelően a Horvátországba belépő külföldieknek adatlapot kell kitölteniük. Ez a körülmény jelentősen megnövelheti a határnál várakozással eltöltött időt, mert az adatlap kitöltése időigényes. Szerencsére az adatlap kitölthető előre online itt is, ami javasolt, mert ebben az esetben az egész ellenőrzés alig vesz több időt igénybe, mint korábban. Az adatlapon kívül a beutazóknak rendelkezniük kell még a szálláshelytől kapott visszaigazolással. Mindez, ha előre felkészültünk, már ott van a határőrök adatbázisában, amit az útidokumentumunk alapján azonnal lehívnak. Amikor begurultunk a határhoz, nagyjából két tucat autó állt előttünk két sorban. Sajnos nem terelték külön az adatlapot előre kitöltőket, így mindkét sorban volt várakozás, nagyjából 40 percet töltöttünk a határon.
Az út további részében nem volt váratlan, vagy meglepő esemény. A horvát tengerre történő utazások neuralgikus pontjának számító zágrábi autópálya kapunál sem volt sorbanállás egyik irányban sem. Burkolat felújítással is csak egyetlen helyen találkoztunk, de még ez sem okozott torlódást az enyhe forgalomban. Talán valamivel több helyi és kevesebb külföldi rendszámot láttunk a szokásoshoz képest, de azt nem lehet mondani, hogy nincsenek külföldiek az autópályán. Jó hír, hogy erre a szezonra nem emelik meg az autópálya díjakat a nyári 10%-os felárral.
A felszínen
Megérkezéskor bevásárlással kezdtünk. A szupermarketben (Plodine, Labin) a nálunk is megszokott távolságtartás, kötelező maszkviselés van. A Marina kempingben ugyanez a helyzet, a zárt helyeken kihelyezett táblák, matricák emlékeztetnek mindenhol, de mindezt udvariasan, nem tolakodóan. A személyzet következetesen viseli a maszkot, illetve a recepción plexi fallal és maximum 2 fős korlátozással igyekeznek növelni a biztonságot. A vendéglátóhelyek alkalmazottai szintén maszkban vannak, a Marino pizzériában pedig külön tasakban érkezik az evőeszköz. Egyébként a kemping és ezzel párhuzamosan a vendéglátóhelyek foglaltságát nagyjából 50%-ra saccoltam, azonban érdekes, hogy a prémium mobilházaknál ez 100% volt inkább.
Búvár szemmel
A búvárbázis működésében és a merülések szervezésében nincs lényeges változás, hacsak az nem, hogy idén bevezették a sziesztát, azaz 13 és 15 óra között nincs felszíni felügyelet, tehát ebben az időszakban szünetelnek a merülések is. Ami viszont a vírussal összefüggésben változott, az a 1,5 méteres távolságtartás, illetve a fokozott higiénia a búvárbázis területén. Előbbi adott búvárcsapaton belül nehezen kivitelezhető, ugyanakkor másokkal szemben tartható. Az egyéni higiéniát kihelyezett kézfertőtlenítő fokozza, illetve megfigyeltem hogy a wc-t is gyakrabban takarítják, fertőtlenítik, ezen felül a felszerelések öblítéséhez használt dézsa vízhez is adnak fertőtlenítő adalékot.
 |
| Távolságtartás, létszám stop, fertőtlenítés... |
A víz alatt
Ahogyan az elején is utaltam már rá, a legnagyobb meglepetések a víz alatt vártak, de sajnálatos módon ezek nem mind voltak pozitívak. Kezdem azzal, hogy az öbölben már évek óta szépen fejlődő sonkakagyló populációt valami megtámadhatta, mert az összes elpusztult. Ugyan a legtöbb egyed még “lábon” áll, de már nem élnek, a “szemek” és a záróizomzat is hiányzik, mindegyik kagyló belsejéből egy-egy géb kandikál ki. Szomorú helyzet. Ezen kívül, a sekélyebb sziklás-zátonyos részeket teljesen beborítja valamilyen általam eddig nem megfigyelt moszat-szerű valami, ami olyan, mintha sárga vattacukor lenne. Egyes helyeken ez olyan méreteket öltött, hogy már-már nem ismertem ki magamat az ezerszer merült környezetben. Persze lehet, hogy nyár elején ez normális jelenség, csak eddig nem tűnt fel nekem, és/vagy nem volt ilyen mértékű.
 |
| Sárga "vattacukor" a zátonyon |
Ami viszont kellemes meglepetés volt, hogy elképesztő méretű kalászhal rajok kavarognak mindenfelé a part közelében, de főleg az öbölben, hihetetlenül jól néz ki az ezüstösen csillogó-kavargó halraj labda a búvárok felett. Jó lenne tudni, hogy ezek a víz alatti megfigyelések mennyire függnek össze egymással, ha egyáltalán.
Összességében úgy látom, hogy említésre méltó változás egyedül az utazás adminisztrációjában történt, a vírussal összefüggésben minden más változás egyrészt a józan ésszel elvárható mértékű óvintézkedés, másrészt a nálunk is megszokottal azonos. A járvány lefolyása és a fertőzöttség mértéke eddig nagyjából hasonlóan alakult Horvátországban mint nálunk, és amennyiben nem lesz komolyabb negatív fordulat, úgy a nyári szezonra szerintem teljesen reális és az itthonival összehasonlítva nem kockázatosabb alternatíva egy isztriai vakáció tervezése.
