Császárhalak (Angelfish)
Ezek a gyönyörű halak apró, kefeszerű fogaikkal kutatják élelem után a szivacsokat, algákat és korallokat. Ragyogó színezetük alfajonként változó, akárcsak a pillangóhalaknál, de azért mind ugyanabba a családba tartozik. A császárhalak könnyen felismerhetők a kopoltyúfedőn lévő tüske szerű nyúlványról. Területvédők, hajlamosak hosszabb ideig is egyazon üreg, vagy hasadék közelében élni. |
| Holdas császárhal, 30 cm Pomacanthus maculosus |
Nagyszemű sügér (Bigeyes)
Ahogyan a neve is sejteti, ezeknek a kis éjszakai halaknak nagy, kidülledő szemeik vannak. Hatékony ragadozók. Nappal a korallok között, védelmet jelentő lyukakban rejtőzködnek ahonnan csak éjjel merészkednek elő táplálkozni. Étrendjükön apróbb halak, rákok, lárvák és nagyobb planktonikus, lebegő élőlények szerepelnek. |
| Nagyszemű sügér, 40 cm Priacanthus hamrur |
Pillangóhalak (Butterflyfish)
A zátonylakók között talán a legszínesebb hal. Lapos, vékony testű, általában a szemeknél egy sötétebb folt, illetve a farokúszó mellet még egy halványabb folt látható. Ez a hátsó folt a ragadozók összezavarására szolgál, ugyanis könnyen összekeverik a hal szemével és így a rossz végéről támadják. Érdekes, hogy a pillangóhalak veszély esetén háton is képesek elúszni. Gyakran láthatók párban egy jól körülhatárolható területen, míg mások nagyobb rajokban úsznak. |
| Vörös-tengeri pillangóhal, 20 cm Chaetodon semilarvatus |
Korallsügerek (Damselfish)
Ezek a halak a maguk tenyérnyi kis alga birodalmukon gazdálkodnak és harciasan zavarják el a betolakodókat. A korallzátonyon szinte bárhol megtalálhatók és gyakran nagyobb rajokba verődve lakmározzák a planktont. A bohóchal, amelyik a tengerriózsa szúrós csápjai között lakik, szintén ebbe a családba tartozik. |
| Kétsávos bohóchal, 15 cm Amphiprion bicinctus |
Tengeri márnák (Goatfish)
Könnyen felismerhetők a szájnál kétoldalt lelógó - az élelem megszerzéséhez használt - hosszú és vékony bajuszról, amint többnyire a homokos aljzat felett úsznak, vagy éppen apró homokfelhőket túrnak az aljzaton élelem után kutatva. Kisebb-nagyobb rajokban egyaránt előfordul. A tengeri márnák tipikus fenéklakók, ami azt jelenti hogy vagy az aljzaton táplálkoznak, vagy ugyanott álcázottan rejtőzködnek. |
| Sárgauszonyú tengeri márna, 30 cm Mulloides vanicolensis |
Fűrészes sügerek (Grouper)
A fűrészes sügerek között a néhány centiméterestől egészen a hatalmas 3 méteres óriásokig láthatunk példányokat. Változatos színekben fordulhat elő, de talán leggyakoribb az élénk narancsszínű. Ugyan lassan mozognak, ám a zsákmányt figyelemreméltó gyorsasággal támadják. A fűrészes sügerek ragadozók, halakkal és más gerinctelenekkel táplálkoznak. Ahogy az ajakos- vagy papagájhalak, a fűrészes sügerek is nőivarúnak születnek és később változnak hímekké, miközben néhány egyed végig hermafrodita marad. |
| Ékszer-fűrészes sügér, 45 cm-ig Cephalopholis miniata |
Tüskésmakrélák (Jack and Trevally)
A tüskésmakrélák áramvonalas, gyors ragadozók, kis- és nagyméretű is előfordul közöttük. Többnyire a nyílt vízben találhatók, de a táplálékot szállító áramlatokkal úszva alkalmi látogatói a zátonyoknak is. A külső lejtőkön cirkálva villámgyorsan csapnak le a meggondolatlan zátonylakó halakra. Magányosan, vagy kisebb-nagyobb rajban egyaránt találkozhatunk velük. |
| Nagyszemű tüskésmakréla, 85 cm-ig Caranx sexfasciatus |
Murénák (Moray eel)
Ez az ősinek is mondható faj rossz hírnevét annak a fura szokásának köszönheti, hogy légzés közben tátog, és ezért fenyegetőnek tűnik ahogy éles fogait mutogatja. Jóllehet nem agresszív fajta, azért nem árt az óvatosság, mert a nagyobb példányok komoly és fájdalmas sérülést okozhatnak. A murénák nappal egy kiválasztott korallhasadékba húzódnak, éjszaka viszont előjönnek és rákokkal, polipokkal, kagylókkal táplálkoznak. |
| Jávai szirtimuréna, 2,4 m-ig Gymnothorax javanicus |
Papagájhalak (Parrotfish)
A zátonyok fontos növényevői között található papagájhal nevét éles, papagáj szerű csőre és világos színe után kaphatta. Többségük nem csak a színét, de a nemét is váltja fejlődése során. Végső fázisuk hímivarú, feltűnő színezettel. Érdekes, hogy éjszakára átlátszó nyálkás gubóba csomagolják magukat, ugyanis a nyál akadályozza a szagok terjedését, és így a ragadozók kevésbé találnak rájuk. |
| Zöldfogú papagájhal, 40 cm Scarus sordidus |
Ráják (Stingray)
A látványos külsejű rája könnyen felismerhető világoskék pöttyeiről és zöldessárga színéről. Jellemzően hasadékok közelében látható. Szégyenlős, félénk állat aki azonnal a homokba ássa magát amint a búvárok felfedezik. De legyünk óvatosak, mert ez nem akadályozza meg abban, hogy alkalomadtán a farka végén lévő két mérges tüskéjét használja védekezésre. |
| Kékpettyes tüskésrája, kb. 30 cm-es átmérő Taeniura lymma |
Bőröndhalak (Pufferfish)
Ezek a kis- és közepes méretű mindenevők algákkal, férgekkel és más puhatestűekkel táplálkoznak. A bőröndhalak a zátony mellett 30 méteres mélységig bárhol megtalálhatók. Lassan mozognak, de ha veszélyt éreznek máris hatalmas labdává fújják fel magukat, amit a hasukba szívott víz segítségével érnek el. Ezzel szinte lehetetlenné teszik, hogy bárki is lenyelje őket. Ráadásul némely faj tüskékkel is rendelkezik, ami ha lehet még inkább nehezíti a ragadozók dolgát. |
| Sötét-pöttyös bőröndhal, 30 cm Arothron nigropunctatus |
Csattogóhalak (Snapper)
A csattogóhal-félék a zátony fontos ragadozói, leginkább éjjel aktívak. Általában a partközeli sekélyebb vizekben mozognak, de például a sárgauszonyú faj a közepes mélységeket, vagy a kereskedelmi szempontól fontos vörös csattogóhal a mélyebb vizeket kedveli jobban. Sajnos egyre ritkábban találkozhatunk velük, mert az intenzív halászat erősen lecsökkentette a halpopulációt, ráadásul lassan növekvő, hosszú életű fajról van szó, vagyis hosszadalmas a természetes reprodukció. |
| Kékcsíkos csattogóhal, 40 cm-ig Lutjanus kasmira |
Tüskéshalak (Solderfish, Squirellfish)
Az ebbe a családba tartozó katona- és mókushalak egyaránt éjszakai fajok és igen könnyen összetéveszthetők egymással. A katonahalak azonban kerekebbek, testesebbek és sokkal színesebbek is a mókushalaknál. A vörös, vagy narancsos szín és a nagy szemek az éjszakai fajok sajátja, akárcsak a fentebb bemutatott nagyszemű sügerek esetében. Nappal sziklák és korallok tövében szunyókálnak, és csak éjjel merészkednek elő táplálkozni. Fogazott, tüskés pikkelyeik és éles, védekezésre alkalmas uszonyaik vannak. |
| Szablyás mókushal, 45 cm-ig Sargocentron spiniferum |
Íjhalak (Triggerfish)
Lapos testű, közepes- és nagyméretű halak valamilyen csíkos mintázattal. A különböző fajokat könnyű felismerni jellegzetes színezetéről. Erős fogazatukkal tengeri sünökre és kisebb rákokra vadásznak a zátonyok között. Veszély esetén benyomakodnak egy közeli hasadékba, ahol jellegzetes elöl lévő hátuszonyuk segítségével pillanatok alatt beékelik magukat, és nem is jönnek ki onnan a veszély elmúltáig. |
| Titán-íjhal, 75 cm-ig Balistoides viridiscens |
Ajakoshalak (Wrasse)
Az ajakoshalak méretben rendkívüli változatosságot mutatnak; az apró tisztogatóhalaktól kezdve a hatalmas, akár 2 méteresre is megnövő, napóleonhalig bezárólag bármilyen méretben előfordulhatnak. Az ajakoshalak általában világos színezetűek, de fejlődésük során ez változhat, akárcsak a nemük. Jellegzetes fogazatuk nagyszerűen alkalmas arra, hogy puhatestűeket húzzanak ki a sziklák hasadékaiból, vagy kisebb rákokat kapjanak fel vele. Leginkább a zátonyok sekélyebb részén lehet találkozni velük. |
| Napóleonhal, 2 m-ig Cheilinus undulatus |
Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.
