Hogyan válasszunk uszonyt

Alapesetben az uszonyoknak két típusa létezik, de ezen belül is többféle altípussal és jellemzővel találkozhatunk. Amikor először uszonyt húzunk a lábunkra talán vicces pingvinnek érezzük magunkat, azért abban biztosak lehetünk, hogy a könnyűbúvár uszonyok gyártását igen gondos tervezés előzi meg. A különböző típusú uszonyokat különböző célokhoz készítik, így az a modell amelyik kiváló egy Vörös-tengeri merüléshez, nem biztos hogy jó lesz a barlangi búvárnak. A gyártók sokszor éveken át kutatják és tesztelik az optimális anyagösszetételt és kialakítást azért, hogy a lehető legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb hajtóerőt lehessen elérni. Az alábbiakban következzen néhány olyan lényegesebb szempont, amelyeket az uszonyok kiválasztásánál érdemes mérlegelnünk.

Rugalmas vs. merev penge

Talán az uszonyok legfontosabb jellemzője az uszony lap (penge) merevsége. Egyes uszonyok nagyon rugalmasak, míg mások kifejezetten merevek - ez a két véglet. A merev pengékkel kétségtelenül gyorsabban és erősebben lehet haladni, de ugyanakkor fárasztó a használatuk és nem biztos hogy a gyorsaságra tényleg mindenkinek szüksége van. A legjobb választás az amelyik kényelmes, a lábunk erejének megfelel, azaz nem fáradunk el túlzottan uszonyozás közben.

Az penge rugalmasságának tesztelése

Papucsos uszonyok

Ezeknél az uszonyoknál egy puha gumi lábrészt találunk, amit hasonlóan kell felvenni mint a normál cipőt. A papucsos, vagy zárt uszonyokat csizma nélkül hordjuk és melegebb vizekben célszerű a használatuk. Hidegebb vízben inkább olyan uszonyt érdemes használni, amelyik csizmával hordható, így melegen tartja a lábat.

Papucsos uszonyok

Pántos uszonyok

A pántos, más néven nyitott uszonyokat csizmával hordjuk, ezért a lábrész itt nagyobb mint a zárt uszony esetében. Az anyaga is keményebb, tehát csizma nélkül nem is kényelmes a használata. A pántos uszony és csizma kombinációja a leginkább elterjedt a búvárok körében, egyrészt mert a csizma hidegebb vízben is melegen tartja a lábat, másrészt kényelmesebb viselet a parton is, ha éppen gyalogolni kell vízbeszállás előtt.

Pántos uszony: Cressi - Frog Plus

Hagyományos és rugalmas uszonypántok

A pánt feladata, hogy biztosan tartsa a lábat az uszony lábrészében. A hagyományos pánt gumiból készül, és egy állítható csat segítségével pontosan beállítható a megfelelő méret. Ezzel szemben léteznek ún. rugós, vagy gumis (bungee) pántok is. Használatuk nagyon kényelmes, mert lényegesen egyszerűbb az uszony le-és felvétele. A legtöbb pántos uszonyhoz utólag is beszerezhető ez a kiegészítő.

Rugós uszonypánt

Hagyományos uszonypengék

Általában gumi és/vagy műanyag kombinációjából készülnek, a drágábbak több anyagból is. A pengéken alkalmazott különböző lágy betétek, rések, csatornák, stb. mind a jobb erőátvitelt, illetve stabilitást, ezáltal pedig a nagyobb hatékonyságot hivatottak szolgálni. Ez a típus a legtöbb uszonyozó technikához megfelelő, és biztosan találunk a lábunk erejéhez passzoló merevségűt is. A lágyabb pengét akkor válasszuk, ha nem szándékozunk erős áramlásban úszni, ha nem szempont a gyorsaság és a lábunk egyébként könnyen fárad. A merevebb pengét az fogja értékelni aki erősebb áramlásban merül, vagy plusz tolóerőt is szeretne a kényesebb helyzetekre.


Hasított uszonypengék (Split fins)

A hasított uszonyok pengéje középen kettéválasztott. Igen jó teljesítmény érhető el velük, de az uszonyozás technikája - amely rövid amplitúdójú rezgő mozgásként jellemezhető - eltér a hagyományos uszonypengékétől. Mozgás közben, a megfelelő technika alkalmazásakor, a két szárny alakú uszonylap felfelé emel és előre tol, akár egy propeller. A speciális megoldásnak és uszonyos technikának köszönhetően csökkenthető az erőkifejtés nagysága, ugyanakkor elegendő tólóerő keletkezik a előrehaladáshoz. A kisebb erőkifejtés kíméli a lábat és a lábfejet, ezért azoknak lehet jó választás akiknek ízületi problémájuk van, illetve könnyen fárad, esetleg görcsöl az izomzatuk.

Tusa - X-pert Zoom

Szabadtüdős uszonyok (Snorkeling fins)

Egyes uszonyokat ma már kifejezetten szabadtüdős merülésekhez gyártanak. Ezeknek az uszonyoknak rövidebb a pengéje, így sokkal könnyebb az uszonyozás és a felszíni úszkálás is. Abban az esetben ha a sekély vízben le kell állnunk, a rövidebb uszonyokkal ez is könnyebben megy. A rövidebb penge azonban a készülékes búvárnak már nem biztosít megfelelő tolóerőt, mivel a több felszereléséből adódóan neki az ellenállása is nagyobb. Egy ilyen kis felületű uszonnyal sokkal gyorsabban és erőteljesebben kellene uszonyoznunk ahhoz, hogy egyáltalán lépést tarthassunk a víz alatt a többiekkel.

Cressi - Palau SAF

Jet-fin

Klasszikus forma, rövid és merev penge. Ezek az uszonyok általában vastagabbak és nehezebbek is a hagyományos modellekhez képest. A technikai búvárok előszeretettel választják, mert kiválóan alkalmazható a béka-, illetve olyan haladó uszonyos technikákhoz is, mint a helyben fordulás, vagy a hátrafelé úszás. Hagyományos technikával is gyorsan lehet vele haladni, csak fárasztó. Ez a típus annyira egyszerű és hatékony, hogy a legtöbb felszerelésgyártó évtizedek óta szinte változatlan formában kínálja. A roncs és barlangi búvárok is szeretik, mert a rövid pengékkel jobban elférnek szűk helyeken, mégis komoly hajtóerőt tudhatnak magukénak.

Scubapro - JetFin

Vadász uszonyok (Freedeving fins)

Ezek az uszonyok igen hosszúak és vékonyak, talán a legkevésbé hasonlítanak a kedvtelési búvárok hagyományos uszonyaihoz. Hatalmas felületű és viszonylag merev pengéjük komoly hajtóerőt biztosít a búvár számára. Eredetileg a szabadmerülők (freediver) uszonyai voltak, de ma már ezeket használják a víz alatti vadászok is. Kicsit szokni kell a használatát, de ha már tudjuk a módját, nagyon gyorsan és hatékonyan lehet vele haladni.

Cressi - Gara 2000 HF

Élénk szín

Az uszonyok színe nem pusztán esztétikai szempontokat szolgál. Merülés közben a színes(ebb) uszony könnyeben észrevehető, esetleg a búvár maga is könnyebben felismerhető. Rossz látótávolság esetén egy neonsárga, vagy UV zöld uszony kifejezetten hasznos lehet. Vásárláskor tehát gondoljunk arra is, hogy egy feltűnő, vagy világos szín sokkal könnyebben észrevehető lesz a víz alatt.


Új fejlesztések

Természetesen a gyártók folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét, ami továbbra is a kevesebb erőkifejtés melletti nagyobb tolóerőről szól. Ezt új anyagok felhasználásával és újabb, sokszor egészen meglepő formatervekkel próbálják elérni. Két példa. A Scubapro Nova egy különös, szárny-szerű formával jelent meg, amivel természetesen a hajtóerőt optimalizálja. Az Aqualung Sling Shot uszonyánál pedig egy gumi segítségével - bizonyos határok között - tetszés szerint állíthatunk a penge merevségén.

Aqualung Slingshot

Scubapro Seawing Nova

Egynapos ajánlatok karácsonyra

December hónap maga az ünnep. Mintha mindig harangoznának és folyamatosan várnánk valamire. Talán a szeretetre... Azért csak sorra járjuk az üzleteket és buzgón vásárolunk. Mit tehetnénk? az ember azt adja amit tud. Én is szeretnék hozzájárulni e szertartásos ünnepi készülődéshez néhány remek búvárfelszereléssel.

A mai naptól kezdve minden hétköznap egy-egy kihagyhatatlan búvárfelszerelés ajánlatom lesz a számodra - de csak 11 napig! Az aktuális ajánlatot a közösségi oldalakon és itt a blogon (jobbra) minden nap megtalálod majd, de ha kéred szívesen értesítelek e-mailben is.

Miért kihagyhatatlan? Mert a kedvezmények mértéke ezúttal -20 - 50% között lesz, és ez talán remek alkalom a régóta sóvárgott cuccok beszerzésére.

Ezen túlmenően vásárlásoddal nemes ügyet is pártolsz, mert az akció keretében forgalmazott minden 100 Ft-ból 3 Ft-ot a Projcet AWARE Alapítványnak adományozok. Az alapítvány a víz alatti környezet védelmén, megőrzésén dolgozik.

A meghirdetett felszereléseket személyesen, telefonon, vagy e-mailben lehet megrendelni. Az akció november 25 - december 9. tart, és az adott napon a készlet erejéig érvényes.

Felhajtóerő és búvárkodás

A felhajtóerő működésének megértése fontos kulcsa az élvezetes és biztonságos merülésnek. Vizsgáljuk meg hogyan működik az elv, és hogyan használjuk ezt a gyakorlatban

A felhajtóerő működésének megértése segít
elérni a víz alatti mozdulatlan lebegés állapotát 

Mi a felhajtóerő?

A felhajtóerő miatt lehetséges, hogy egy test (vagy búvár) képes úszni a víz felszínén. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy ez a test képessége az "úszásra". De a felhajtóerő nem kizárólag úszást eredményez. A búvárkodásban a felhajtóerő háromféle formában jelentkezhet:

• pozitív - a test úszik a felszínen
• negatív - a test elsüllyed
• semleges - a test nem süllyed és nem úszik, hanem a víz között egy meghatározott pontban lebeg

Hogyan működik a felhajtóerő?

Amikor egy test (búvár) vízbe merül, akkor - hogy legyen elég helye - odébb tolja a vizet, más szóval kiszorítja azt. Például, ha bedobod az új iphone-odat egy teli pohár vízbe, akkor nem csak kommunikációs malőr történik, hanem valamennyi víz a padlóra is ki fog folyni. A víz mennyisége (ami a padlón van) pontosan annyi, amennyi hely a telefonnak kellett, vagyis megegyezik a telefon térfogatával. A lényeg, hogy a víz kiszorult. Amikor egy test ilyen módon vizet szorít ki, akkor a maradék víz arra törekszik, hogy újra kitöltse a helyét, ezért erőteljes nyomást fejt ki rá. Ez a nyomás felfelé tolja a testet - ezt hívjuk felhajtóerőnek.

Mitől függ hogy egy test (búvár) elmerül, vagy sem?

A kérdés eldöntésére Arkhimédész törvényét hívhatjuk segítségül. Innen tudjuk, hogy kétféle erő találkozása határozza meg, hogy végül is elsüllyed vagy úszik-e majd az adott test:

• a test saját súlya (a gravitáció) - ami lefelé nyomja
• a felhajtóerő - ami felfelé tolja

Ilyen egyszerű! Abban az esetben ha a test saját súlya bizonyul nagyobb erőnek, akkor elsüllyed (az iphone esetében ez történik). Amikor a felhajtóerő bizonyul nagyobbnak, akkor a test úszni fog. A kérdés már csak az, hogy mekkora is ez a felhajtóerő. A legegyszerűbb, ha megmérjük a kiszorított víz mennyiségét. A testre ható felhajtóerő nagysága ugyanis megegyezik az általa kiszorított víz tömegével. Ebből következik, hogy:

• a test úszni fog, ha a kiszorított víz súlya nagyobb mint a saját súlya
• a test süllyedni fog, ha a kiszorított víz súlya kisebb mint a saját súlya
• a test egy pontban lebeg, ha a kiszorított víz súlya pontosan megegyezik a test saját súlyával

Búvárként a merülés elején süllyedni szeretnénk egészen a kívánt mélységig. Amikor ezt elértük, akkor szeretnénk ott is maradni egészen a felemelkedés megkezdéséig. Magunktól képtelenek lennénk váltani pozitív és negatív felhajtóerő között (nem tudjuk változtatni a testünk által kiszorított víz mennyiségét). Erre a célra használjuk a levegővel feltölthető búvármellényt (BCD), amely feltöltve (növelve a kiszorított víz mennyiségét) pozitív, leengedve (csökkentve a kiszorított víz mennyiségét) negatív felhajtóerőt fog eredményezni. A halak úszóhólyagja, vagy a tengeralattjárók ballasztjai is hasonlóképpen működnek.

Milyen tényezők befolyásolják a búvár felhajtóerejét?

A búvárra ható felhajtóerő több dologtól is függ:

• Búvármellény (BCD): a mellényben lévő levegő mennyiségének változtatásával szabályozni tudjuk, és szabályozzuk is a felhajtóerő nagyságát. Míg a felszerelés többi része állandó tömegű és térfogatú, addig a mellénynél ez változtatható, és ezáltal változik a kiszorított víz mennyisége is. A mellényt feltöltve nőni fog a kiszorított víz mennyisége és a felhajtóerőnk is, leeresztve pedig csökkenni fog a víz kiszorított mennyisége, így a felhajtóerőnk is.
• Súlyok: alapesetben a búvár és a felszerelése pozitív lebegőképességű, vagy azzá válik merülés közben. A pozitív felhajtóerő legyőzéséhez, vagyis hogy le tudjunk merülni, övre fűzött ólomsúlyokat használunk. Ezek a súlyok teszik lehetővé, hogy lemerüljünk a merülés kezdetén és hogy lent maradhassunk a víz alatt.
• Búvárruha: akár vizes, akár száraz típusú a búvárruhánk, mindenképpen pozitív felhajtóerőt fog eredményezni. A neoprén búvárruhák anyagában apró levegőbuborékok vannak, míg a száraz ruháknál hőszigetelő levegőréteg veszi körül a búvár testét. A vastagabb és/vagy nagyobb búvárruha nagyobb felhajtóerőt is jelent, amihez több súlyt kell majd használnunk amikor le akarunk merülni.
• Egyéb felszerelések: természetesen minden felszerelési tárgynak van saját - pozitív, vagy negatív - felhajtóereje, melyek összeadódnak. A nehezebb uszonyt, reduktort, stb. használó búvár összességében nehezebb lesz, ezért kevesebb súlyt kell majd használnia. Éppen ezért kell a búvárnak minden olyan esetben ellenőriznie a helyes besúlyozást, amikor a felszerelés összeállításban változás történik.
• Palacknyomás: hiszed vagy nem, de a palackban lévő levegőnek is van súlya. Merülés közben a palack térfogata és anyagának tömege persze nem változik, de a benne lévő levegő mennyisége - miközben folyamatosan lélegzünk - csökken, így folyamatosan csökken az össztömeg és súly is. Például egy normál 11 literes alumínium palack teljesen feltöltve -1,5 kg negatív felhajtóerővel rendelkezik, míg a merülés végére ez +1,2 kg-ra változik pozitív irányba, pusztán az elfogyasztott levegő hiánya miatt.
• Tüdőkben lévő levegő: igen, a tüdőkben lévő levegő mennyisége is befolyásolja a felhajtóerőnket. Amikor a búvár kilélegzik, akkor a tüdők térfogata kissé csökken (a búvár ennek megfelelően kevesebb vizet szorít ki) és enyhén negatív felhajtóerő keletkezik. Ellenkezőleg pedig, amikor a búvár belélegzik, akkor kissé nő a tüdők térfogata (kicsit több vizet szorít ki) és enyhén pozitív felhajtóerő keletkezik. Ezért érdemes lemerüléskor kilélegezni, mert az ekkor keletkező enyhe negatív felhajtóerő segíti a süllyedést.
• Édesvíz - sós víz: a víz sótartalma alapvetően befolyásolja a felhajtóerőt. A sós víz nehezebb mint az édesvíz, mivel nagyobb benne az oldott só mennyisége. Ha előbb édes, majd utána sós vízbe merülnél azt tapasztalnád, hogy az általad kiszorított víz súlya sós víz esetében nagyobb, miközben a vízmennyiség ugyanaz marad. Mivel a felhajtóerő nagysága megegyezik a kiszorított víz súlyával, így sós vízben nagyobb lesz a felhajtóerőd is. Ez azt is jelenti, hogy édesvízben kevesebb súlyt kell majd használnod, mint a tengerben.
• Testfelépítés: lehet hogy kissé nyersen hangzik, de a zsír bizony úszik a vízen. Több testzsír nagyobb felhajtóerőt eredményez. A nők teste genetikailag nagyobb százalékban tartalmaz zsírt, ezért nagyobb a felhajtóerejük is, így általában kicsit több súlyra van szükségük az ólomővön. Ellenpélda a testépítők esete, akik többnyire elmerülnek a medencében, miközben az átlagember simán lebeg. 

Lebegőképesség beállítása lépésről-lépésre

Nézzük akkor most meg, hogyan játszunk a felhajtóerővel merülés közben, azaz hogyan kezeljük a búvármellényt, mikor töltjük fel és mikor engedjük le:

1. Töltés vízbeszálláskor: vízbe ugrás előtt levegőt töltünk a mellénybe. Ez pozitív felhajtóerőt (lebegőképességet) eredményez, vagyis biztosan nem fogunk egyből lesüllyedni. A felszínen nyugodtan bevárhatjuk a merülőpárunkat, vagy a csoport többi tagját, még egyszer ellenőrizhetjük felszerelésünket, stb.
2. Leeresztés lemerüléskor: alámerüléskor kilélegzünk és kiengedjük a levegőt a mellényből. Ha ekkor a búvár baltaként zuhan alá, akkor nem volt jó a besúlyozás (vagy elmaradt).
3. Töltés süllyedés közben: miközben a búvár süllyed, a víz nyomása folyamatosan nő körülötte. Ez a nyomás hatással van a mellényben és a búvárruhában lévő levegő térfogatára is - összenyomja azt és negatív felhajtóerő keletkezik. Ennek ellensúlyozására apró levegőadagokat fújunk a mellénybe, amint érezzük hogy jobban süllyedünk a kelleténél.
4. Töltés a semleges lebegőképesség eléréséhez: amint elértük a kívánt merülési mélységet, addig töltünk apró levegőadagokat a mellénybe, amíg létre nem hozzuk a semleges lebegés állapotát.
5. Leengedés merülés közben: ne feledd, ahogy fogy a levegő a palackból, úgy növekszik a pozitív felhajtóerő is. Szükség lehet rá, hogy a palack növekvő felhajtóerejét a mellény kis mértékű leengedésével kompenzáljuk.
6. Leengedés emelkedés közben: elsőre furának tűnhet, de emlékezz csak: a mellényben és a búvárruhában lévő levegő emelkedés közben tágul (mert csökken a víz nyomása), és ez pozitív felhajtóerőt okoz. A cél, hogy kézben tartsuk a felhajtóerő változását és semleges lebegőképességgel könnyedén felfelé ússzunk - katapultálás helyett.
7. Töltés a felszínen: amint elértük a felszínt egyből fel kell tölteni a mellényünket hogy ott is maradjunk, még mielőtt kivennénk szánkból a reduktorunkat. Ez nyilvánvalónak tűnhet, de sokan megfeledkeznek erről izgatottságukban, és jutalomként egyből vizet nyelnek.

A túlsúlyozás problémája

• Túl sok súly használata bonyolítja a lebegőképesség merülés közbeni beállítását. Több súly azt (is) jelenti, hogy több levegőt kell majd a mellénybe tölteni a súlyok negatív felhajtóerejének kompenzálására. Ez a nagyobb mennyiségű levegő aztán a mélység legkisebb változására hol összenyomódik majd, hol pedig kitágul, márpedig minél több ez a levegő, annál körülményesebb változó mélységben kézben tartani a folyamatot.
• Több levegő a mellényben nagyobb térfogatot és ellenállást is eredményez, vagyis a búvár csak nagyobb erőkifejtéssel tud haladni a vízben, ami pedig szükségtelenül megnöveli a levegőfogyasztást.
• Ez a felszínen is probléma, hiszen nem csak kényelmetlen, de fárasztó is túlfújt mellénnyel úszni, vagy akár egy helyben megmaradni.

E problémák elkerülése érdekében érdemes minden merülés előtt ellenőrizni a helyes besúlyozást.

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

Merülés nitroxal

Mintegy negyed évszázados széleskörű használat után a nitrox a szabadidős búvárok népszerű légzőgázává vált, ennek ellenére még mindig sok a félretájékoztatás és a legenda. Ahelyett, hogy tudományosnak tűnő hókuszpókuszt adnék elő a témában, inkább arról írok most, hogy valójában mit érdemes tudni erről légzőgázról. A tisztább kép kedvéért nézzük előbb, hogy mi a helyzet nitrox nélkül.

Merülés nitrox nélkül

Példaként vegyünk egy búvárszafarit. Végre eljutottunk a jól megérdemelt búvárvakációnkra, és ott vagyunk egy minden kényelemmel és búvárfelszereléssel ellátott szafari hajón, szinte korlátlan számú merülési lehetőségekkel. A napi program többnyire reggeli, délelőtti, délutáni és esti merülésekből áll, de búvár legyen a talpán aki ezt bírja egy hétig. Az elején persze nagy a lelkesedés, azonban hamarosan azt tapasztaljuk, hogy szervezetünkben folyamatosan jelen van (és egyre növekszik) a maradék nitrogén mennyisége. Minden búvár tisztában van vele, hogy ez dekompressziós problémákhoz vezethet. Mivel saját biztonságunk és egészségünk a legfontosabb, ezért csökkentenünk kell a fenékidőt, és/vagy növelni a felszíni szüneteket, ami végül egy-két merülés kihagyását fogja eredményezni. Arról nem is beszélve, hogy állandósul a fáradtság és nincs is kedvünk merülni. Hazatérve persze mindez már csak halvány emlék marad és pironkodunk még magunk előtt is, hogy csak kevéssé használtuk ki a lehetőségeket azzal a hat merüléssel. A legjobb lenne tehát valamiféle pirula, ami felszívja a felesleges nitrogént, kár hogy nincs ilyen. Vagy mégis?

A kérdésre a nitrox légzőgáz a válasz. Ugyan nem csodaszer és a macskajajt sem gyógyítja, de helyes használata esetén növelhetjük a fenékidőt és/vagy csökkenthetjük a felszíni szüneteket, illetve minimalizálhatjuk a dekompressziós betegség kialakulásának kockázatát. Persze itt is igaz a mondás: valamit valamiért. A nitrox használatához figyelembe kell venni néhány külön szabályt és a búvárnak is fegyelmezettebben kell hozzáállnia a merülésekhez.

Mi a nitrox?

A légköri levegő túlnyomórészt két alkotóelemből, nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll. A nitrox légzőgáz is ezekből az összetevőkből áll. Joggal mondhatnánk tehát, hogy a levegő nitrox. Ez az állítás ugyan igaz, de azért a levegőt hívjuk továbbra is csak levegőnek. A legszélesebb körben elfogadott nitrox kifejezés olyan légzőgázt jelent, amelyben az oxigén koncentrációja eltér a légköri levegő koncentrációjától, és meghaladja a 21%-ot.

A leggyakrabban használt kifejezés a dúsított levegős nitrox. Az összetett kifejezés onnan származik, hogy a nitrox előállításának tipikus módszere, amikor a légköri levegőt oxigénnel dúsítják. Egy másik előállítási módszerrel pedig eltávolítják a nitrogén egy bizonyos hányadát, ez a nitrogénmentesített levegő. Akárhogyan is, a lényeg hogy az eredmény mindkét esetben egy magasabb oxigén koncentrációjú légzőgáz, amely szabadidős és technikai merülésekhez is alkalmas.

Az egyezményes elnevezés az enriched air (EAN), vagyis a dúsított levegős nitrox, amely után az oxigén százalékos aránya áll. Tehát például a 32% oxigént tartalmazó gázkeverék jelölése EAN32.

Mióta létezik nitrox?

Ki gondolná, hogy a nitroxos búvárkodás jóval régebbre datálódik, mint a reduktor. A 19.sz végén már említést tesznek korai újralégző rendszerekről, amelyekben nitroxot használtak légzőgázként. A katonai búvárok a 20.sz folyamán világszerte nitroxot használtak, mind az újralégző, mind pedig a nyitott rendszerű készülékekben. A kutató (barlangi) búvárok szintén nitroxos gázkeveréket használtak a fenékidő növeléséhez. A NOAA már 1979-ben kiadott egy nitrox tankönyvet. Napjainkban pedig már nincs olyan oktatási szervezet, amelyik ne ajánlana valamilyen nitroxos kurzust.

Miért jó a nitrox?

A búvárok tudják, hogy a nitrogén jelenléte befolyásolja a fenékidő hosszát, valamint hatással van egészségi állapotunkra is. Ha a búvár adott mélységben hosszabb időt tölt el, akkor a szervezetében felhalmozódott nitrogént korlátok közé kell szorítani, hogy a biztonságos felszínre emelkedés megvalósulhasson (pl. az emelkedési sebesség betartásával). Ha magasabb oxigén koncentrációjú gázt és alapvetően kevesebb nitrogént lélegzünk be, úgy vagy több időt tölthetünk el lent, vagy pedig - a sűrített levegős határok betartásával - nagyobb védettséget élvezhetünk. Ráadásul a búvárok kevésbé panaszkodnak a merülés utáni fáradságra nitrox használatakor. Ezeken kívül más előnyökről is hallani lehet (pl. csökken a levegőfogyasztás), de a lényeg ugyanaz marad: csökken a bevitt nitrogén mennyisége.

Merülési profil és fenékidő levegő vs. nitrox légzőgáz használatával

És a hátrányok? Oxigén nélkül nincs élet - de túl nagy mennyiségben az oxigén sem egészséges. A nitroxos búvárnak ezért muszáj betartania a merülési mélységhatárokat az aktuális keveréknek megfelelően. Tulajdonképpen ez az egyetlen lényeges hátránya, tehát meglehetősen fegyelmezettnek kell lennünk a merülési terv betartását illetően.

Nitrox tanfolyam

A nitrox használatához szükséges ismereteket és minősítést általában specialitásként tanulhatjuk meg. Az első nitroxos kurzus legfeljebb 40%-os oxigénnel dúsított keverék használatát teszi lehetővé, ami egyben az első technikai minősítés szabványa is. A tanfolyamon röviden átismételjük a merüléssel kapcsolatos fizikai és fiziológiai tudnivalókat. A jó hír, hogy intenzív memóriagyakorlatokra, vagy képletek bemagolására itt sem lesz szükség, számológéppel történő birkózás helyett inkább praktikus búvárkomputereket és táblázatokat használunk a tervezéshez. Azután irány merülni! Amikor megtervezted a merülést, beszerezted a nitroxos palackot és leellenőrizted a benne lévő gázt, egyszerűen lemerülsz és normál módon lélegzel, csakúgy mint sűrített levegővel.

Kijelenthető, hogy megfelelő használat esetén a nitrox nagyon biztonságos légzőgáz a kevesebb nitrogén miatt. Talán éppen ezért a legtöbb oktatási rendszer már minimális merülési tapasztalattal és Open Water minősítéssel is elérhetővé teszi ezt a specialitást. Egyébként a nitroxal kapcsolatban a legfrappánsabb mondatot eddig ezen a matricán láttam:

"Ha ismernéd a nitroxot, te is azzal merülnél"

(forrás: Technical Diving International)

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

Miért kell megmenteni a cápákat?

A cápák nagyjából 400 millió éve léteznek, és ez alatt az idő alatt a tenger csúcsragadozóivá fejlődtek, nélkülük a tengeri ökoszisztéma összeomlana.

Nagyon sok kérdést kapok a cápákkal kapcsolatban, melyek mögött egyértelműen a félelem bújik meg. Ez a félelem leginkább annak a - szerintem téves - képnek tulajdonítható, amely a fejekben él e csúcsragadozókról. Ezzel az írással elsősorban az a célom, hogy felhívjam a figyelmet a faj komoly veszélyeztetettségére, illetve szeretnék kicsit rávilágítani a cápák valódi természetére, ezzel is segítve hogy létrejöhessen egy újfajta kép róluk, olyan, amely tiszteletet és megbecsülést eredményez ezeknek a csodálatos lényeknek.

Miért kell megmenteni a cápákat?

Általában egy játékos delfin mosolya, egy gyámolatlan kölyökfóka, vagy halászhajó mögött vontatott véres bálnatest hívja fel a közvélemény figyelmét a tengeri élőlényekkel kapcsolatos környezetvédelmi problémákra. Sokkal ritkábban esik meg, hogy olyan állat mellet áll ki valaki, amelyiknek nincs megnyerő mosolya, vagy éppen nem hasonlít kedves plüssállatra, ugyanakkor pedig égető szüksége lenne a segítségre.

Fura módon a cápákkal kapcsolatos félelmekhez legnagyobb mértékben a Cápa c. film (Jaws 1975.) járult hozzá. Egy egyszerű film, amely ugyan kitalált történet és a cápák viselkedését is teljesen pontatlanul ábrázolja, oda vezetett, hogy generációk óta alaptalan félelem övezi ezeket a bámulatos, ám félreértett lényeket.

A félreértés akkor fog megszűnni, amikor jobban megismerjük a cápákat, a természetben betöltött fontos szerepüket, a viselkedésüket, természetes életciklusukat. Amikor mindezt megértjük, akkor ráébredünk arra is hogy a cápák jelenléte és szerepe a természetben létfontosságú, kipusztulásuk a tengeri ökoszisztéma összeomlását jelentené. Ezért kell megmenteni a cápákat!

"Remélem még az előtt megtanuljuk értékelni és becsülni ezeket a csodálatos állatokat, mielőtt tudatlanságból, butaságból, vagy kapzsiságból sikerülne teljesen kipusztítanunk őket." (Peter Benchley, a Cápa című könyv írója)

Tények a cápákról - röviden (diavetítés)


A cápák száma riasztó módon csökken világszerte - Te is segíthetsz!

Hogyan segíthetsz?

Elsősorban tájékozódj, ismerd meg a cápákat jobban.

• Ne vásárolj ott, ahol cápákból készült termékeket árusítanak.
• Ne vegyél rész cápa horgászaton, kivéve ha utána élve visszakerül az állat a tengerbe.
• Törekedj arra, hogy megismerd a cápákat, hogy megértsd miért annyira fontosak a természet egészsége szempontjából.
• Mondd el véleményedet a cápák védelmével kapcsolatban családodnak, barátaidnak, ismerőseidnek.
• Támogasd aláírásoddal a témában született petíciókat. A közvélemény ebben a formában tudja legjobban kinyilvánítani akaratát, nyomást gyakorolni a döntéshozókra.

Shark c. dokumentumfilm sorozat a Netflix-en >>

Weboldalak a témában:

Shark Project, Save Our Sharks, Shark Savers, Shark Trust, Oceanic Defense

Köszönöm hogy segítesz!

Lássunk tisztán - búvármaszk alapok

A maszk talán az egyik legfontosabb felszerelési tárgy a búvár táskájában, enélkül szinte elképzelhetetlen a búvárkodás élvezete

A maszk a búvár ablaka a víz alatti világra. Lényegét egyszerű összefoglalni: egy vékony levegőréteget biztosít a szem előtt, így már megfelelően tudunk fókuszálni ahhoz, hogy éles képet kapjunk a víz alatti világról. Miközben a feladat egyszerű, a maszkok választéka típusban, stílusban, méretben és árban már-már áttekinthetetlen. Az egészen egyszerű egylencsés maszkoktól kezdve a komputer kijelzőt is magába foglaló modellekig ma már minden megtalálható. Amikor azonban sajátot választunk, érdemes az alapvető jellemzőkkel tisztában lennünk.

Jellemzők

Méret/térfogat - az egyik legfontosabb tulajdonság a méret. A modern maszkoknál általában törekednek arra, hogy a lencsék minél közelebb kerüljenek a szemekhez, ami valóban előnyös, mert ez kisebb belső térfogatot jelent. Minél kisebb ez a térfogat, annál kevesebb levegő kell a maszk víztelenítéséhez. A kevesebb térfogat továbbá kisebb felhajtóerővel is jár, ami kényelmesebb fejtartást eredményez.

Szelep - Egyes típusokat szelepekkel is ellátnak. Az egyirányú szelep lehetővé teszi, hogy a búvár ezen keresztül víztelenítsen. A nyilvánvaló előny mellett hátránya, hogy a szelep néha ereszt.

Orrzseb - Egy lényeges jellemző, ami lehetővé teszi a maszk mögötti kiegyenlítés manőverét. Abban az esetben, ha hideg vízben merülünk, győződjünk meg róla hogy a vastagabb (esetleg kétujjas) kesztyűvel is be tudjuk-e fogni az orrunkat.

Lencsék - A profi maszkok már kizárólag hőkezelt üveggel (tempered glass) készülnek. Amellett, hogy kevésbé törékenyek, jobban ellenállnak a karcolódásnak és nem is párásodnak annyira mint a plexi lencsék. Az egy- és kétlencsés modellek mellet léteznek többlencsés maszkok is, ahol oldalt és/vagy alul is találunk lencséket, melyek több fényt eresztenek be, illetve a periférikus látóteret növelik. A nagyobb látószög mindenképpen előny, azonban a nagyobb felület óhatatlanul nagyobb térfogatot is eredményez.

Szoknya és záróperem - A szoknya a maszknak az a része, amelyik az arccal érintkezik. Manapság szinte kizárólag szilikonból készül, ami rugalmasabb és a káros ultraviola sugárzásnak is jobban ellenáll mint a hagyományos gumi. Az átlátszó szilikon több fényt enged be, illetve rugalmassága miatt a záróperem is jobban illeszkedik a búvár arcára.

Pánt - A maszkot állítható pánt segítségével rögzítjük a fejünkön. Jó, ha könnyen állítható, akár egy kézzel is, és legyen rajta olyan csat, ami biztosan rögzíti a beállítást. Kedvelt megoldás a neoprén maszkpánt, aminek egyszerűbb és kényelmesebb a kezelése, nem húzza a hajat sem.

Full-face maszk - A teljes arcot fedő maszkok inkább hideg, vagy szennyezett vizekben használatosak, és általában kommunikációs rendszer is kapcsolható hozzájuk. Bizonyos helyzetekben vitathatatlan előnyük ellenére sem terjedtek el a kedvtelési búvárok között, mivel az áruk igen borsos, illetve megfelelő használatuk is külön tréninget igényel.  

Új fejlesztések - Ha az árát nem nézzük, akkor a komputer integrált maszkok igazán nagyszerűek. Ezeknél a maszk üvegébe integrált kijelzőn folyamatosan látjuk a búvárkomputer szokásos információit (dekompressziós adatok, mélység, idő, stb.), azaz a lényeges információk mindig szem előtt vannak. Azoknak a búvároknak lehet előnyös, akik rossz látási viszonyok között merülnek, vagy dolgoznak a víz alatt és mindkét kezük foglalt. 

Korrekciós lencsék - Vannak olyan maszkok, amelyekben a lencsék egyszerűen cserélhetők. Ezekbe a gyártók különböző méretű (dioptriájú) lencséket kínálnak. Ezek segítségével a szemüvegesek, vagy akik  kontaktlencsét hordanak, már a víz alatt is élesen láthatnak.

A maszk próbája

A cél az, hogy a szoknya zárópereme minél tökéletesebben illeszkedjen az arcunkhoz. Az ellenőrzéshez hajtsuk hátra a fejünket és tegyük a maszkot az arcunkra, pánt nélkül. A jó maszk ilyenkor már saját súlyánál fogva is a helyén marad. Futtassuk körbe ujjunkat a maszk mellett, a szoknyának és a záróperemnek egyenletesen és kényelmesen kell felfeküdnie, nem lehet rés, vagy kényelmetlen nyomáspont. Ezt követően enyhén lélegezzünk be az orrunkon keresztül és nézzünk előre. A jó maszknak ilyenkor sem szabad leesnie. Vegyük figyelembe, hogy az arc körvonala megváltozik amikor kinyitjuk a szánkat, ezért a legjobb, ha már a próbát is csutorával a szánkban végezzük. Érdemes több különböző modellt is kipróbálni.

Használat, tárolás, karbantartás

Kerüljük a tűző napon történő szárítást, mert a szilikon hamar tönkremegy. Szárítsuk inkább árnyékos helyen, ahol jár a levegő. Tároláshoz jó ötlet a külön maszktartó doboz, ami szállítás közben is megvédi a sérülésektől. A párásodás megelőzéséhez az új maszkok üvegét kívül-belül fogkrémmel kell megtisztítani (vagy más, nem karcoló tisztítószerrel), hogy eltávolítsuk a gyári védőréteget. A továbbiakban párásodásgátló folyadék is használható, de a nyál ugyanúgy megteszi. Merülés előtt köpjünk a maszk üvegének belső oldalára, vagy adagoljunk párásodásgátlót, és dörzsöljük szét ujjainkkal amíg "nyikorog".

A páramentesítés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Érdemes minden merülés előtt rászánni azt az egy percet, hiszen a maszk az ablakunk a víz alatti világra, és ha nem látunk rendesen, akkor nem is fogjuk élvezni a búvárkodást. Merülés után ismét öblítsük el tiszta édes vízzel és hagyjuk megszáradni a maszkot mielőtt eltennénk. A legtöbb búvárhajón külön öblítő van a maszkoknak és a víz alatti kameráknak, mert a párásodásgátló szerek károsíthatják a kamerák tömítő "O" gyűrűit.

Freediving és vadász maszkok

Ezek a maszkok egyrészt kis térfogatúak, másrészt a szoknyarészük sötét színű szilikonból készül. A kis térfogat azért szükséges, hogy a kiegyenlítéshez minél kevesebb levegőt kelljen a (szabadtüdős) búvárnak elpazarolnia. Ezen kívül a sötét (nem átlátszó) szilikon kevesebb fényt enged be, ezért a vadász szeme kevésbé csillog, vagyis ez nem riasztja el a reménybeli prédát. A kevesebb beérkező fény miatt a búvár fotósok, videósok is előszeretettel választják ezeket a maszkokat, mert így jobban látják a finom részleteket. Kedvtelési búvárok pedig azért szeretik, mert a fekete szilikon később sem sárgul meg, ellentétben az átlátszó szilikonnal.

[AlertDiver]