Ugrás a fő tartalomra

Mit tegyünk ha elromlik a komputerünk?



A modern búvárkomputerek mindent elvégeznek helyettünk. Figyelik dekompressziós helyzetünket, a mélységet, emelkedési sebességet, a fenékidőt és - egyre gyakrabban - a levegőfogyasztást is. Meghibásodás viszonylag ritkán fordul elő, ám ha mégis, a búvár egyből az életbevágó információk nélkül marad. A búvárkomputer meghibásodása általában azt is jelenti, hogy a merülést meg kell szakítani és a felszínre kell emelkedni, de még ennek folyamatát is nehezíti az információk hiánya. További zavaró körülmény, ha mindez egy álomvakáció kellős közepén történik, hiszen hogyan folytassuk a merüléseket anélkül, hogy kockára tennénk a biztonságunkat?

Tartalék komputer

Talán a legegyszerűbb megoldás, ha két komputer van nálunk, vagyis van egy tartalék komputerünk is vészhelyzet esetére. A tartalék komputer lehet kisebb és egyszerűbb modell, de van néhány dolog amit azért érdemes szem előtt tartani. Az egyik, hogy a búvárkomputerekben különböző algoritmusokat alkalmaznak a nitrogén elnyelődésének és kiürülésének a számításához. Ebből az is következik, hogy a különböző algoritmusok némiképp eltérő eredményeket produkálhatnak. Szerencsés ezért, ha mindkét komputerünk ugyanazt az algoritmust használja. Ezt az információt megtaláljuk a gyártó honlapján, vagy a műszerünk kézikönyvében. Ezen kívül a legtöbb komputernél a biztonsági szint a felhasználó által is módosítható. Merülés előtt ellenőrizzük, hogy a beállított biztonsági szint mindkét komputerünkön azonos-e.
Természetesen mindkét komputert viselnünk kell minden merülésünkön. Ne kövessük el azt a hibát, hogy egy merülési sorozat közben másik komputerre váltunk. Ha így tennénk, szintén nem lenne precíz a számítás a szervezetünkben lévő maradék nitrogén miatt, amivel lényegesen növelnénk a dekompressziós betegség (DCS) kialakulásának kockázatát. Abban az esetben, ha mégis kénytelenek lennénk másik komputerre váltani a merülési sorozatban, járjunk el a flying-after-diving szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy normál no deko merülés után legalább 12 óra, több merülés/merülési sorozat esetében pedig legalább 18 óra felszíni szünetet tartsunk a nitrogén teljes kiürüléséhez.

Hagyományos megoldás

Akinek nem tetszik a tartalék komputer ötlete, az még mindig választhatja a hagyományos módszert vészhelyzet esetére. Egy sima búváróra vagy időmérő (timer), valamint egy mélységmérő és egy normál palacknyomásmérő használata vízálló merülési táblázattal kombinálva megfelelő adatokkal szolgálhat ahhoz, hogy nyugodtan folytassuk a merüléseket. Ehhez csak az kell, hogy mindig tudjuk a merülések utáni (táblázat szerinti) nitrogén besorolásunkat, így bármikor egyszerűen válthatunk komputerről táblázatra.

A legfontosabb tehát, hogy mindig legyen tervünk és megfelelő felszerelésünk vészhelyzet esetére. Mondjuk a komputered felmondja a szolgálatot merülés közben, de vannak analóg műszereid is, akkor még mindig befejezheted biztonságosan a merülést. Viszont ha mélység- és nyomásmérő csak a komputeredben van, akkor bajban leszel, mert nem vagy az alapvető információk birtokában és így nem is tudod biztonságosan befejezni a merülést. Vagy képzeld el, hogy elveszíted a komputert egy merülési sorozat kellős közepén. Ha tudod az utolsó merülés utáni dekompressziós adataidat, akkor nyugodtan folytathatod a merüléseket az analóg műszerekre és a táblázatra hagyatkozva is. Ellenkező esetben nem tanácsos merülnöd a teljes kiürülésig.

Az egyszerűbb búvárórák, időmérők általában nem is túl drága holmik. Egy karon viselhető mélységmérő sem tartozik a legdrágább felszerelések közé, tehát mindenképpen megéri a biztonságunk érdekében. Akik levegőintegrált komputert használnak, különösen a jeladós modellek tulajdonosainak érdemes elgondolkodni egy egyszerű, hagyományos palacknyomásmérő beszerzésén.

Az emelkedési sebesség egy másik lényeges információ, ami szintén hiányozni fog a komputer meghibásodása esetén. A 9 méter/perc ajánlott maximális emelkedési sebesség egy nagyon lassú mozgás. Egyik kezünkkel a bójakötelet tartva, közben figyelve a búváróránkat és mélységmérőnket, nagyjából tartható is ez a sebesség. Arra azért ügyeljünk, hogy a műszerek úgy legyenek elrendezve (pl. a karunkon), hogy figyelésük közben ne legyünk akadályozva az emelkedés kivitelezésében. Ezen kívül hagyatkozhatunk merülőpárunk komputerének adataira is. A dekompressziós adatokra ez természetesen nem vonatkozik, de az emelkedési sebesség esetében elfogadható és biztonságos megoldásnak számít. Íme egy újabb helyzet, amikor a merülőpár jelenléte valóban létfontosságúvá válik.

Megelőzés

Komputerünk víz alatti meghibásodásának valószínűsége jelentősen csökkenthető, ha odafigyelünk rá. Érdemes megfogadni a gyártó időszakos karbantartási javaslatait. Búvártúra előtt (még otthon!) érdemes ellenőrizni a működést és az elem állapotát. Bármilyen hiba, vagy elemcsere így egyszerűbben orvosolható.

Ha magunk cseréjük az elemet, vizsgáljuk meg a tömítés (O-gyűrű) állapotát mielőtt visszazárnánk a fedelet. Ha szükséges cseréljük ki. Győződjünk meg arról is, hogy a hely ahová felfekszik tiszta, nincs ott homok, kosz, vagy bármi olyan ami nem odavaló. A tökéletes tömítés érdekében használjunk kevés szilikonzsírt és összeszerelés után vízbe merítéssel ellenőrizzük, hogy tényleg minden rendben van-e. Érdemes megvizsgálni a karszíj és a csatok kopottságának állapotát. Ha rendellenességet tapasztalunk cseréljük ki őket még a merülés előtt. 

Ha már régen merültünk, vagy ha új komputerünk van mindenképpen érdemes áttekinteni az üzemmódokat, hogy tisztában legyünk az információk jelentésével, illetve hogy tudjunk váltani a funkciók és a jelzett adatok között.

A használat közbeni napi karbantartás is nagyon fontos. Alaposan öblítsük el a komputert tiszta édesvízzel legalább a merülési nap végén, ha nem tudjuk minden merülés után ezt megtenni. Ezzel elkerülhetjük hogy só, korrózió, iszap, stb. rakódjon le a nyomásérzékelőkön, gombokon, vagy a kijelzőn. Elöblítés után szárítsuk meg és biztonságos helyen, lehetőleg saját tartójában tároljuk a komputerünket, így nem csak a fizikai sérülések, de az elveszítés kockázatát is csökkenthetjük.


(Alert Diver)

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

A Vörös-tenger jellemző halfajai

Frissítés (2026): Idén nyáron újra visszatérünk a legszebb isztriai sziklafalakhoz! A 2026-os  Horvátország búvártábor turnusaink július 23. és augusztus 27. között indulnak Sv. Marinán. Ha már haladó búvár vagy, idén teljesen önállóan, saját időbeosztásban is merülhetsz a buddydal. Nézd meg a megújult adriai búvártábor csomagokat és a dugómentes csütörtöki turnusokat! Császárhalak (Angelfish) Ezek a gyönyörű halak apró, kefeszerű fogaikkal kutatják élelem után a szivacsokat, algákat és korallokat. Ragyogó színezetük alfajonként változó, akárcsak a pillangóhalaknál, de azért mind ugyanabba a családba tartozik. A császárhalak könnyen felismerhetők a kopoltyúfedőn lévő tüske szerű nyúlványról. Területvédők, hajlamosak hosszabb ideig is egyazon üreg, vagy hasadék közelében élni. Holdas császárhal, 30 cm Pomacanthus maculosus  Nagyszemű sügér (Bigeyes) Ahogyan a neve is sejteti, ezeknek a kis éjszakai halaknak nagy, kidülledő szemeik vannak. Hatékony ragado...

Mit nevezünk sznorkelezésnek?

Frissítés (2026): Idén nyáron újra visszatérünk a legszebb isztriai sziklafalakhoz! A 2026-os  Horvátország búvártábor turnusaink július 23. és augusztus 27. között indulnak Sv. Marinán. Ha már haladó búvár vagy, idén teljesen önállóan, saját időbeosztásban is merülhetsz a buddydal. Nézd meg a megújult adriai búvártábor csomagokat és a dugómentes csütörtöki turnusokat! Gyakran hallani búvároktól ezt a kifejezést, ami valójában a légzőcső angol elnevezése. A sznorkel az alap búvárfelszerelés része, magyar megfelelője a légzőcső. Ebből következően a "sznorkelezés" a maszk, az uszony és a légzőcső együttes használatát takarja, vagyis búvárkodás ez is, csak éppen palack nélkül, és túlnyomórészt a felszínen. A merülésnek ez a formája nagyon sok élvezetet nyújt különösebb komplikációk, vagy veszélyek nélkül. Egyszerű elsajátítani, viszonylag kevés felszerelés szükséges hozzá és az sem drága. A legtöbb ember - még a gyerekek is - már az első próbálkozások után elég ügyesek, b...

A Földközi-tenger jellemző halfajai

Frissítés (2026): Idén nyáron újra visszatérünk a legszebb isztriai sziklafalakhoz! A 2026-os  Horvátország búvártábor turnusaink július 23. és augusztus 27. között indulnak Sv. Marinán. Ha már haladó búvár vagy, idén teljesen önállóan, saját időbeosztásban is merülhetsz a buddydal. Nézd meg a megújult adriai búvártábor csomagokat és a dugómentes csütörtöki turnusokat! Nyálkáshalak (Blenny) Ezek a mókás kis halacskák szívesen időznek a zátonyon az algák között és a sziklás, törmelékes aljzaton. Más tengeri élőlények által korábban elhagyott repedésekben, kisebb lyukakban laknak, a területüket élénken védelmezik. A fekete fejű nyálkáshal elég gyakori, picike, legfeljebb 7 cm-re nő meg. Színe feltűnő, így könnyű lenne észrevenni, viszont állandóan bujkál a kövek és az algák között, ami megnehezíti a dolgot. Elsősorban az árapályzónában keressük őket. Feketefejű nyálkáshal, 7 cm Tripterygion tripteronotus Durbincsok (Bream) Talán ez a legnagyobb fejszámot produkáló h...