Élménybeszámoló: egynapos merülés Neufelden

Az őszi hűvös szelek beállta előtt még egy napra átruccantunk Ausztriába, hogy merüljünk a búvárok körében kedvelt neufeldi tavon

Neufelder see

Neufeld település Burgenland tartományban, a magyar határtól mindössze 50km-re található. A tengerszint felett 223 méteren fekvő tiszta vizű tó körül igényesen kiépített strand és kemping üzemel, de kedvelt célpontja a búvároknak is, hiszen 23 méteres legnagyobb mélysége, a kedvező látótávolság és a kellemes vízhőmérséklet többnyire ideális merülési feltételeket biztosít.

Reggel indultunk Budapestről, útközben hol beúsztak a felhők, hol pedig kiderült az ég, azért mi bíztunk a kedvező időjárás előrejelzésben. Nem is kellett csalódnunk, kellemes kora őszi időnk volt 24°C-os hőmérséklettel. Megérkezésünkkor meglepetten tapasztaltuk, hogy a strandpénztár zárva van, azonban a kapu nyitva - vagyis csak belépőt nem kellett vennünk :) Besétáltunk felmérni a terepet. A tó valóban remekül kiépített, németes precízséggel mindennek és mindenkinek meghatározott, ésszerű helye van, például a búvárok helye is ki van jelölve a parton, ráadásul a felszereléseknek külön fogasokat telepítettek ezen a partrészen, hogy minél könnyebb legyen a dolgunk.

németes precízség

A közelből érkező osztrák búvárok már bent voltak a vízben, néhányan még a parton készülődtek, mások a lángossütő bódénál  pótolták az otthon elmaradt reggelit. A felszerelések behordása után megbeszéltük a merüléssel kapcsolatos tudnivalókat és hozzáláttunk az összeszereléshez, beöltözéshez.

Vízbeszállás után örömmel nyugtáztuk, hogy nem is olyan hideg a víz. Ugyan egy nagyméretű kijelző kint a parton mutatta a vízhőfokot, de nemigen akartuk elhinni, hogy valóban 20°C-os lenne. Sekély, 1m-es vízben merültünk alá és rögtön egy nagyobb ponty úszott be a látóterünkbe, ám nem várta meg amíg a fényképezőgépet bekapcsolom, így róla sajnos nem született kép. A part vonalától nem messze egy meredekebb rézsűvel kezd mélyülni a víz, ezt követve úsztunk tovább. A rézsű oldalában lévő mélyedésekben folyami rákok tanyáznak, de az érdeklődő búvár közeledtére inkább ijedten visszahúzódnak rejtekhelyük mélyére. Ahogyan a népszerűnek számító tavakon az megszokott, úgy itt is kiépített kötélpálya, több stég és mindenféle látnivaló várja a víz alatt a búvárokat. Erről egyébként térképet is rajzoltak a búvárbázison, ami az információs táblájukon meg is található. A parthoz legközelebb eső víz alatti stégeknél elidőztünk kissé, átbújtunk egy hosszabb csövön is, megnéztünk egy elsüllyesztett csónakot, majd lejjebb merültünk.

átbújtunk egy hosszabb csövön is

A kötélpályát követve 14 méteren egy kisebb stéget találtunk, rajta egy komplett irodai felszerelést laptoppal, egérrel, miegymással. Itt már szabadon sétálgattak a rákok, azonban a látótávolság rohamosan csökkent, így inkább feljebb emelkedtünk. A kötélpályát elhagyva először néhány félénk naphallal, majd rövidesen nagyobb sügérekkel is találkoztunk.

nagyobb sügerek

A visszaúton pedig egy már-már tengeri léptékű sügér halrajba botlottunk, akik egyáltalán nem menekültek előlünk. Merülési időnk végül majdnem egyórásra sikerült, köszönhetően a kellemes, napos időnek és víz hőmérsékletnek, nem utolsósorban pedig az - egyébként átlagosnak mondható - tavakban azonban kifejezetten jónak számító 5-10 méteres látótávolságnak.

sügér halraj

Merülés után pokrócokra telepedtünk és elfogyasztottuk a még otthonról hozott elemózsiánkat, ebben a tavon élő kacsák megpróbáltak tevékeny szerepet vállalni - több-kevesebb sikerrel :) Amíg a felszereléseink száradtak még sétáltunk egyet a tó partján, beültünk a büfébe egy kávéra és kitöltöttük a merülési naplókat is (a búvárbázison pecsét is van).

piknik kacsákkal

Hazaindulás előtt még egy rövid kitérőt tettünk a Fertő tó melletti Rust községbe. Ez egy hangulatos és osztrákosan rendezett, tényleg csinos kis falu. Érdekes, hogy a gólyákra pozicionálta magát, vagyis Rust-ban a gólyákra fókuszálnak. Ezt megbeszélhették a gólyákkal is, hiszen a főutca majd' minden kéményén gólyafészek látható. És hogy az idelátogató is jobban megismerkedhessen ezekkel a madarakkal, egy részletesebb, mozaikszerű tájékoztatót is kitettek a sétálóutcán - tényleg ötletes.

Rust község a gólyákról híres

A merülés Neufelden nyilván nem összehasonlítható egy tengeri merüléssel. Azonban a mindössze két és félórás autóút, a szép környezet, a tavi élővilág és nem utolsósorban a tiszta víz szerintem elég indok arra, hogy, akár ha egy napra is, de felkeressük ezt az osztrák tavat.

Fotóalbum >>


Köszönöm, hogy megnézted, elolvastad ezt a bejegyzést!

Videóblog: Szezonnyitó búvártúra az Adrián, Pag sziget

Jó hangulatban és igazán remek időjárással kísérve telt szezonnyitó hétvégénk az adriai Pag szigeten

Az utazás a szokásos mederben zajlott, Senjnél láttuk meg először a tengert. Azt eddig is sejtettem, hogy május elseje a Horvátoknál és a Szlovéneknél is ünnep, de azt nem, hogy közülük mindenkinek Pag szigeten van nyaralója. Így aztán a kompnál egy kényszerű kétórás várakozással kezdtük a hétvégét. Szerencsére a büfé már nyitva volt, így az első üveg Karlovacko sört is itt bontottuk ki a nagy ijedségre való tekintettel. Pagon már a szokásos holdbéli táj fogadott minket és egy újabb meglepetés: a partra egy kiszuperált sífelvonó kabint tettek ki a humoros helybéliek, sílécekkel, bakancsokkal együtt... jó poén a tengerparton, különösen a nyári a 40°C-os melegben lesz ütős:)

Egyébként az időjárás kegyes volt hozzánk, hiszen végig nyárias, fürdőnadrágos meleg volt, csak estére hűlt le a levegő. A 14°C-os vízhőmérséklet viszont mindannyiunkat emlékeztetett rá, hogy bizony még igencsak tavasz van.

Másnaptól napi két merülést terveztünk, és a bemelegítő csekk dive-ot követően délután már motorcsónakkal mentünk a közeli Mini Pastura merülőhelyre, ami egy kisebb sziklafal és egy nagyobb, sziklás víz alatti kert korallsügerekkel és a szokásos adriai élővilággal. Az egyik szikla mélyedésében medverákkal is találkoztunk, ami nappal viszonylag szokatlannak mondható. Másnap Vidonjica és Triget zátony került sorra, kellemes látótávolsággal, gorgóniákkal és cápatojással. Az utolsó napra a hideg víz ellenére is töretlen maradt a jókedv, ezúttal Veliki Zidhez és (ismét) Mini Pasturához látogattunk el. Az esti beszélgetések során - egy két sör társaságában - azután újra felidéztük az aznapi eseményeket és megnéztük az új víz alatti fotókat, videókat. Ezekből készült ez a rövid videó is.

A Bluebay búvárbázis ismét nagyszerű és profi vendéglátónk volt, nyáron újra találkozunk velük.

Fotóalbum >>

Köszönöm, hogy megnézted & elolvastad.

Még egyszer a búvárorvosi alkalmasságról

Különösen az éves búvárvakációt megelőzően kapom meg a vissza-visszatérő kérdést: mennyire veszik komolyan és tényleg kell-e az orvosi a merülésekhez?

Mindjárt az elején szeretném leszögezni, hogy a búvárorvosi alkalmasság tényleg szükséges a merülésekhez. De valójában nem a búvárbázisnak van/lesz rá szüksége ott ahová szándékozunk menni, hanem a búvárnak saját magának. Miért is?

Kell az orvosi, pedig a búvárbázisok többnyire inkább nem is kérik el az igazolást a búvároktól. Azért nem, mert mindegyik gazdasági vállalkozás, és mint ilyenek inkább azon fáradoznak, hogy odacsábítsák a búvárokat és nem azon hogy elzavarják őket. Logikus nem? E helyett inkább az orrunk alá tolnak egy nyilatkozatot, amiben kijelenthetjük hogy egészségesek vagyunk. Innentől kezdve a búvárbázis mossa kezeit, minden esetleges ebből adódó probléma és kár a búvár vállát fogja nyomni.

Kell az orvosi, mert van egy szabály. A Magyar Búvár Szakszövetség Merülési Szabályzata egyértelműen fogalmaz: "... a merülést végző búvárnak rendelkeznie kell egy évnél nem régebbi, alkalmasságáról szóló orvosi igazolással."  És ez a szabályozás minden magyar búvárra vonatkozik, akkor is ha külföldön merül és akkor is, ha esetleg még nem hallott róla.

Kell az orvosi, mert a szabályból adódóan van egy gyakorlat. Aki már elvégzett legalább egy búvártanfolyamot az tudja, hogy oda az érvényes orvosi igazolás az egyik belépő. A továbbiakban pedig a búvárigazolvány is csak orvosi igazolással együtt érvényes (akár a jogsi). Természetesen a búvár azt is tudja, hogy ha a egészségügyileg általában véve alkalmas is a merülésekre, még akkor is előfordulhat időszakos alkalmatlanság (pl. megfázás esetén), amikor jobb ha inkább nem merül.

De nem is ezek miatt kell elsősorban. Az érvényes búvárorvosi igazolás tulajdonképpen minden búvár saját, jól felfogott érdeke. Egyrészt azért, mert így mindenki megnyugodhat a saját egészségi állapota felől. És ez persze nem csak a merülések szempontjából lehet megnyugtató. Ne felejtsük el, hogy a búvármerülések fokozott kitettséget jelentenek az emberi szervezet számára, nagyobb az igénybevétel elsősorban a szív és a tüdő szempontjából. Legyen akár a legkisebb gond valahol, a hétköznapokban még talán fel sem tűnik igazán, de a fokozott terhelés alatt lehet hogy elveszítjük az eszméletünket és talán nem kell ecsetelnem, hogy a víz alatt ez milyen veszélyes lehet. Egy esetleges búvárbalesetnél pedig sovány vigasz a búvárbiztosítás...

Másfelől pedig hiába van búvárbiztosításunk, ha nincs mellé érvényes orvosink. Egy biztosítási ügy úgy indul, hogy a biztosító szakértője megnézi az érvényben lévő szakhatósági irányelvet - esetünkben a fentebb említett szabályzatot - és azt találja, hogy az egészségügyi alkalmasság a merülés minimum követelménye. Már itt elfekszik az ügyünk ha nem volt orvosink, és még csak sovány vigaszunk sem lesz.

Összegzésül még egyszer: igen kell, kellene az orvosi. Nekünk magunknak. Nem a búvárbázisnak, nem a búvároktatónak, vagy a merülésvezetőnek. Azért kell, hogy nyugodtak legyünk, nyugodt legyen a családunk. És ha a véletlen szeszélyéből kifolyólag végül mégiscsak bekövetkezik a baj, akkor a biztosító sem tud belekötni, ha mindenben a szabályok szerint jártunk el.

Balesetmentes merüléseket kívánok!