2011. január 31., hétfő

Világok harca - búvároktatási rendszerek

Gyakori kérdés a tanfolyam előtt álló búvárjelöltek részéről, hogy milyen oktatási rendszert érdemes választani. A kérdés jogos, hiszen választék akad bőven. Melyiket válasszuk akkor?



A kedvtelési búvárképzés első szintje
az Open Water Diver minősítés

Sokan talán azért tulajdonítanak ennek jelentőséget az elején, mert azt gondolják, hogy ez alapvetően határozza majd meg a képzés színvonalát, és az egyik rendszert választva jobb, felkészültebb, szebb búvár válhat belőlünk, mintha a másikat választanánk. Ez azonban nem így van. Szögezzük le mindjárt az elején: kezdő búvártanfolyam esetében a rendszer semmilyen jelentőséggel nem bír, sokkal inkább oktatót kell választani! A tanfolyam színvonalát elsősorban ugyanis ő határozza meg, nem pedig valami sok ezer kilométerre levő megfoghatatlan szervezet. Fontos tudni azt is, hogy az alapfokú búvártanfolyamok között rendszertől függetlenül kevés a különbség, másrészt pedig a rendszerek között teljes az átjárhatóság, tehát az egyik rendszerben szerzett alapminősítés után a továbbképzés lehetséges más rendszerben. A tanfolyam hozzávetőleges árai is meglehetősen rendszerfüggetlenek, tehát ez alapján sem lehet egy bizonyos rendszert javasolni. A tanfolyamok hosszát is az iskola határozza meg, de alapvetően néhány nap elmélet, egy vagy több uszodai gyakorlás és 4-5 nyílt vízi vizsgamerülés után lehet kártyához jutni.

A Magyarországon ismert szervezetek közül a többség amerikai típusú, egymásra épülő tanfolyamokat kínál a kezdőtől a hivatásos szintekig. A kedvtelési (hobbi) búvárképzésben az első lépcsőfok a nyílt vízi búvárminősítést adó tanfolyam, amit a legtöbb rendszer Open Water Divernek nevez. A kezdő tanfolyamot végzett búvároknak általában 18 méteres maximális mélységet javasolnak. Ezek után haladó-, mentő- majd mesterbúvári kurzusokon lehet egyre magasabb szintű minősítéseket szerezni. Az oktatási szervezetek ezen kívül specialitás képzéseket is nyújtanak, amelyek egy-egy területen való továbbképzésre adnak lehetőséget (pl. nitrox, roncsmerülő, szárazruhás, stb.)

Aki hivatásos búvár szeretne lenni, az megfelelő búvártapasztalat és minősítési szint birtokában jelentkezhet ilyen képzésre. Az első lépcsőfok a merülésvezetői (Divemaster) tanfolyam, ami már feljogosít munkavállalásra. Az oktatóvá (Instructor) váláshoz újabb tanfolyamot kell elvégezni, de ez nagyon messze van azok számára, akik még csak az alapfokú tanfolyamot hirdető iskolák között böngésznek.

A NAUI (National Association of Underwater Instructors) 1960-ban alakult az USA-ban, talán az egyik legnagyobb múltú szervezet. Mindenesetre azok a gyakran hangoztatott érvek, amik a több évtizedes fennállásra vagy arra a tényre hivatkoznak, hogy az amerikai hadsereg búvárait is NAUI rendszerben képzik, a kezdő búvár számára nem sokat jelentenek. Az előbbi azért, mert most nem 1960-ban vagyunk, és az eltelt idő alatt sok más szervezet is komoly oktatási szisztémát dolgozott ki. Az utóbbi érv pedig elég ironikusan hat akkor, amikor a búvárjelölt végül aztán a dorogi tóban ejti meg első merüléseit - kommandós körülmények között. Ráadásul általában az oktatók sem a US Navy obsitos katonái... A lényeg az, hogy ebben a rendszerben sincs semmi akadálya annak, hogy jól képzett búvárrá váljon valaki, ha az oktatója felkészült és lelkiismeretes. Érdekes, hogy a többi amerikai típusú rendszerrel szemben az alapfokú búvárvégzettség elnevezése itt nem Open Water Diver, hanem Scuba Diver. A tanfolyamot 15 éves kortól lehet elkezdeni, a 12-14 éves korosztály ún. Junior Scuba Diver minősítést szerezhet.

A PADI (Professional Association of Diving Instructors) azzal büszkélkedhet, hogy messze a legtöbb búvárt képezi ki a világon. Ez azonban sem azt nem jelenti, hogy az ilyen kártyával rendelkező búvárok színvonalasabb képzést kapnának, sem pedig az ellenkezője nem igaz, miszerint a PADI-búvárok a tömeges képzés miatt mind kamikaze módjára merülnének. Ennek oka a bevezetőben hangoztatott nézet, miszerint az oktató személye a döntő, ezért nyilván itt is akadnak nagyon jó és kevésbé jó oktatók is. A pár ember által híresztelt pletyka, ami az itt végzett búvárok sok balesetére vonatkozik, valóban csak híresztelés, mert ezt semmiféle komoly statisztika nem támasztja alá. (Ne feledjük, az USA-ban igen komoly és drága perek elé nézne a szervezet, ha sorozatosan citálnák bíróság elé a bizonyíthatóan gyenge oktatási színvonal miatt.) Gyakran szokták a PADI pénzéhségét is emlegetni ellenérvként, de aki valamelyest tisztában van a tanfolyamok árával, aligha tapasztalhatta, hogy a PADI-tanfolyamok nagyságrenddel drágábbak lennének a többinél. Az viszont kétségtelen, hogy számtalan kiegészítő és bevezető tanfolyamot ajánl, de ezeket senki számára sem kötelező elvégezni. A tanfolyamokkal kapcsolatban érdemes tudni, hogy a Discover Scuba Diving és a Scuba Diver kurzusok tipikus nyaraló programok, ahol igen rövid fejtágítás után a víz alatti világból kaphatnak egy kis ízelítőt a jelentkezők, de ezek nem adnak valódi búvárvégzettséget. Az Open Water Diver tanfolyam 14 éves kortól kezdhető, 10-14 éves korban pedig Junior Open Water Diver tanfolyamot végezhetnek a fiatalabbak. De a PADI már az ennél kisebbeket - pontosabban fogalmazva a szüleiket - is megcélozza, a 8 éves kortól kezdhető Seal Team és Bubblemaker programokkal. Nem nehéz megfejteni a cég üzleti sikerének a titkát: minden réteg számára kínál programokat. Viszont egy ekkora és ilyen felfogású szervezetnél bizony előfordulhat, hogy a Magyarországhoz hasonlóan kis piacnak számító országokra kevés gondot fordít. Annak idején sajnos elég sok időbe telt, amíg megérkezett a búvárkártya, és az ügyek intézése sem megy mindig gördülékenyen. Fontos megemlíteni, hogy a PADI a Project Aware program keretén belül sokat tesz a környezetvédelmi felvilágosító munkáért.

Az SSI (Scuba Schools International) az előzőhöz hasonlóan profit orientált szervezet, szintén amerikai központtal. Követve a trendet, képzési rendszerében nemrég megjelent a 8-12 évesek számára meghirdetett Scuba Rangers program, Junior Open Water Diver kártyát pedig már 10 éves kortól lehet szerezni. A tanfolyamok egyéb tekintetben is hasonlóak ez előzőekben ismertetettekhez. A magyar búvárok számára előnyt jelent, hogy immáron nálunk is működik képviselet, ami nagyban meggyorsítja az ügymenetet és megkönnyíti az adminisztrációt, a sikeres vizsga után a kártya néhány nap alatt elkészülhet. Az utóbbi időben meg is szaporodott az SSI tanfolyamokat hirdető iskolák száma. Igyekeznek lépést tartani a fejlődéssel, ezért nem annyira a dicső múltat hangsúlyozzák, hanem inkább azt, hogy a korszerű technikát is felhasználó, naprakész oktatási segédanyagokat használnak. Mival ma magyarul szinte minden elérhető, ezeken biztos nem múlhat a tanfolyam sikere.

Az UEF (Underwater Explorers´ Federation) szervezetet angol hangzású neve ellenére Magyarországon alapították. Nevéhez méltóan ez a szervezet is amerikai tipusú, egymásra épülő képzési programot vezetett be. Az alapfokú minősítés neve itt is Open Water Diver, ami 14 éves kortól szerezhető. A kisebb gyermekek 8 éves kortól Kid Diver, a nagyobbak 10 éves kortól Advanced Kid Diver képzésen ismerkedhetnek a merüléssel, 12 éves kortól pedig Junior Open Water Diver tanfolyamot végezhetnek. A további szintek a többi rendszerhez hasonlóan épülnek egymásra. Mivel a cég központja Magyarországon van, a UEF-nél minden gyorsan elintézhető, a kártyára sem kell napokat, heteket várni. Természetesen az összes oktatási anyag, könyv is magyar nyelvű, a más rendszerben tanult búvárok között is nagyon népszerűek. Érdemes tudni, hogy a UEF tagja a CMAS-nak, a búvárok világszövetségének, és működésében kiemelt szerepet kapnak a környezetvédelmi szempontok.

Végére hagytam a CMAS (Confederation Mondiale Des Activites Subaquatiques) rendszerű képzést, elsősorban azért, mert valamelyest eltér az amerikai típusú rendszerektől. Velük ellentétben a búvárképzettség fokozatait csillagok számával jelzi, tehát az alapfokú végzettség az egy csillagos, a haladó a két csillagos, a vezető három csillagos búvár, illetve ezeket kiegészítik még különböző szakbúvár tanfolyamok is. Az oktatóknál ehhez hasonlóan van egy, két és három csillagos minősítés. Egyébként a CMAS tanfolyamot ajánló iskolák sem fukarkodnak a sajátos érvekkel, ha tanulókat akarnak toborozni. Kétségtelen, hogy a CMAS nonprofit szervezet és mint világszövetség irányítja a búvársportot. Ráadásul azt is meg szokták említeni, hogy 1959-es alapítását maga Cousteau kapitány is támogatta. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkit is a Calypso expedíciókon edzett legénység oktatna, és sajnos már Cousteau kapitánnyal is csak az találkozhat, aki valamit nagyon elront a víz alatt.

A fizika és az élettan törvényei mindenkire ugyanúgy hatnak

A fenti összefoglalás talán igazolja, hogy kevés a markáns eltérés a különféle szervezetek között, ezért sem tartottam fontosnak más rendszerek bemutatását. Bármelyik rendszert illetően lehetne jó és rossz példákat felhozni, akár Magyarországról is, amikor az oktató kimagasló vagy csapnivaló munkát végez. A búvárkodásban viszont, főleg a víz alatt, demokrácia van, hiszen a fizika és az élettan törvényei mindenkire ugyanúgy hatnak. A kártya csak a búvárbázison kerül elő, a merülőcsoportban már nem alakulnak, alakulhatnak PADI, NAUI vagy CMAS klikkek. Véleményem szerint a szervezetek üzleti érdekei alapján gerjesztett ellentétek nem szabadna, hogy rányomják a bélyegüket a hétköznapi búvárok kapcsolatára. Ráadásul ami a legfontosabb, az összes rendszerben szerzett végzettség csak a belépő. A jobb búvárrá váláshoz a merülések révén szerzett tapasztalatok a legfontosabbak, nem pedig a különféle kártyák.

Forrás: divecenter.hu