A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felszerelések. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: felszerelések. Összes bejegyzés megjelenítése

2014. augusztus 30., szombat

Bemutató: Nano maszk

A NANO jelenleg a világ legkisebb belső térfogattal rendelkező búvármaszkja





A Cressi új maszkja készülékes és szabadtüdős merülésekhez egyaránt jól használható. Belső térfogata hihetetlenül pici, mindössze 83 cm3 (kábé hat evőkanálnyi folyadék fér el benne!), ezért ennek kiegyenlítése nem igényel különösebb odafigyelést, még a szabadtüdős búvároknak is csak nagyon kevés levegőt kell erre a manőverre "elpocsékolniuk". Míg a belső térfogat igen kicsi, addig a látószög - a csepp alakú biztonsági üveg lencséknek köszönhetően - elég nagy. Az anatómiai maszkpánt a finombeállítású rugalmas csatok segítségével kényelmesen és pontosan a fej méretére állítható. Mivel a maszk egyébként is kis méretű ezért az ellenállása is kicsi, a búvár könnyedén siklik vele a vízben.

NANO Crystal - kristály-szilikon szoknyával

A NANO-nak két változata van, a különbség a szilikon szoknya anyagából adódik. A Crystal verzión a Cressi exkluzív szabadalmát, a kristály-szilikon szoknyát találjuk, amely különösen lágy, olyan áttetsző mint az üveg és hosszabb idő elteltével sem sárgul meg, ellentétben a hagyományos átlátszó szilikonokkal.
A Black verzió természetesen a fekete változatot takarja, a szoknya itt 100% csúcsminőségű puha fekete szilikonból készül. Ennek a változatnak a kerete csak fekete lehet, de választható fekete, zöld, vagy barna betétekkel is. További újdonság, hogy ez a változat idén már HD lencsével is kérhető, ami fölerősíti a víz alatti látvány színét és élességét.


NANO Black - fekete szilikon szoknyával

Ahogyan az elején már szó esett róla, a Cressi legújabb búvármaszkja, elsősorban komfortja miatt, mindenfajta merüléshez és búvárnak jó szívvel ajánlható, de talán a szabadtüdős merülők fogják igazán értékelni a pici belső térfogatot. A Crystal változat idén már hat színben választható, a Black verzió pedig három lehetőséget kínál a búvároknak, akár HD lencsével is.




(cressi.hu)


Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

2014. február 25., kedd

Bemutató: Cressi Giotto búvárkomputer

A Giotto az olasz gyártó első, teljesen saját fejlesztésű, kétféle nitrox keverék kezelésére is alkalmas búvárkomputere




A tavaly nyáron debütált Giotto a Cressi legújabb komputere, amely már a második a sorban. Természetesen korábban is voltak Cressi komputerek, de azoknál csak a forma volt saját, a belső szerkezet már beszállítóktól érkezett. A Leonardo-val vette kezdetét az új korszak, amelyben a Cressi teljesen a saját kezébe vette a búvárkomputerek gyártását. Jelenleg egy külön részleg, a Cressi Electronica foglalkozik a komputerek kiagyalásával a genovai főhadiszálláson.

A Giotto képes egyszerre kétféle nitrox keveréket is kezelni, és ezek között természetesen merülés közben is lehet váltani. Három kezelőgombja segítségével egyszerű a navigálás az üzemmódok és funkciók között, akár már az első alkalommal is teljesen logikus a menü felépítése. A biztonságos dekompressziós számításokat a Cressi és Bruce Wienke együttműködéséből, Haladane modell alapján készített, vadonatúj algoritmus végzi. A kilenc szövet alapján számoló, RGBM tényezőket is magába foglaló program kifejezetten a többnapos merülési sorozatokhoz lett hangolva.

A komputer nagy felbontású kijelzőjén kellőképpen nagyméretű számok segítik az információk könnyű leolvasását. A fontos riasztások jól láthatók, akárcsak az elem feszültség állapota, illetve kritikus hangriasztások is vannak a legnagyobb merülési biztonság érdekében. Nem mindegyik búvárkomputert lehet “lenullázni” merülés után, de a Giotto ezt is tudja. Igaz, ennek a funkciónak leginkább csak a felszerelés kölcsönzők fogják hasznát látni.

Kinek ajánlható a Giotto? Praktikus szempontok alapján azoknak a nitrox búvároknak, akik egyszerre két légzőgáz keveréket is használnak egy merülésen belül. No de nem csak praktikus szempontok léteznek. A Giotto formatervéről nyugodtan állítható, hogy esztétikus, így azoknak a stílusos búvároknak is remek választás lehet, akiknek a megbízhatóság és az egyszerűség mellett az ízléses megjelenés is szempont. A komputer egyelőre négy színben választható (fehér, szürke, kék, piros), és tetszetős dobozba csomagolva érkezik, a piacon nem jellemző 2 év gyártói garanciával együtt. Idei ára: € 339,90





Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

2014. február 8., szombat

IntelliSkin - a búvárruhák fejlődési iránya?



Az elején szeretném tisztázni, hogy nem egy új búvárruháról van szó, azonban a bemutatott ötlet és technológia akár a búvárruhák fejlődési irányává is válhat a közeljövőben.

Az IntelliSkin egy olyan különleges testtartásjavító ruházat, amely egyfelől serkenti az izmok működését, másfelől csillapítja a hátban jelentkező fájdalmakat (nyak, váll, stb.). A magyarázat viszonylag egyszerű: a ruha javítja a testtartást, a jobb testtartás pedig növeli a teljesítményt, csökkenti a fáradtságot, ugyanakkor elősegíti a regenerálódást és a sérülések megelőzését. A kényelmes, antibakteriális és nedvszívó kompressziós szövet feladata, hogy támogassa, stabilizálja az izmokat és az ízületeket.

Az újfajta ruházat alapötlete, a kineziológiai tapasz (kinesio taping) nem újdonság. Ez egy rehabilitációs technika, amit a gyógytornászok már több évtizede alkalmaznak sportsérüléseknél és mozgásszervi problémáknál, igaz a jótékony hatás klinikailag még nem bizonyított.  

Az IntelliSkin továbbgondolta a tapasz ötletét, és új technológiával, speciális anyaggal kombinálta. Az eredmény egy rendkívül gondosan megtervezett testtartásjavító ruházat, amely elősegíti a test öngyógyító folyamatait. A felhasználási terület igen sokrétű, hiszen a testtartás problémák annyira jellemzőek, hogy a felnőtt lakosság mintegy háromnegyedénél okoznak valamilyen mozgásszervi problémát, megbetegedést.

Az intelligens ruházat már most is elérhető, és akár búvárruha alá is fel lehet venni, de egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a jövőben lesz olyan búvárruha gyártó, aki a fejlesztéseit kiterjeszti a testtartás javítás, fájdalomcsillapítás irányába is. Miért ne?

További információ az IntelliSkin honlapján található.


Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

2014. január 9., csütörtök

Suunto D4i Novo búvárkomputer bemutató




A Suunto D4i modelljét idén egy újabb komputer a D4i Novo váltja fel. Az újdonság azonban most inkább csak rácfelvarrásnak nevezhető, és nem egy vadonatúj modellnek.
Mégis, mi változott pontosan? Könnyű összefoglalni: a külcsín. Igaz a belbeccsel eddig sem volt különösebb gond. Valószínűleg úgy gondolták a Suunto-nál, hogy nem árt egy kis külső frissítés, új színek, satöbbi...

Az új szilikon óraszíj ráadásul hihetetlenül lágy és kényelmes viselet, a csuklón kellemesebb érzet kelt, mint az előző gumi szíj. Az élénk színezetű óraszíjak és házak határozottabb megjelenést nyújtanak, mint az előd színes betétekkel tarkított modelljei. Egyelőre fekete, fehér, kék, és lime színek között választhatunk. Ezen felül a műanyag gombokat polírozott fémre cserélték, ami lehet fekete, vagy króm színezetű is a komputer színétől függően. Ugyanez a polírozott fém köszön vissza az órakereten és a csatokon is.

A Suunto D4i Novo tehát továbbra is remek választás lehet a presztízs kategóriában keresőknek, egyszerű kezeléssel, megbízható működéssel és kiváló terméktámogatással. A Novo tartalmazza az elődnél már megszokott három merülési üzemmódot (levegő, nitrox és szabadtüdős), a teljesértékű óra funkciókat, merüléstervezést, mátrix kijelzőt, az opcionális rádiós jeladót, a pc/mac interfészt és a Suunto saját internetes közösségi felületéhez, a Movescount-hoz történő csatlakozás, illetve adatmegosztás lehetőségét.

Ízlésekről ugyan nincs mit vitázni, de nekem tetszik az új külső... Neked mi a véleményed?


Forrás: Simply Scuba BlogSuunto

2012. február 21., kedd

Hogyan válasszunk légzőcsövet

A légzőcső (sznorkel) egy egyszerű műanyag cső, melynek segítségével úgy lélegezhetünk a felszínen hogy közben nem kell kiemelni a fejünket a vízből. Praktikus dolog, ugyanakkor biztonsági szempontból akkor is fontos felszerelési tárgy, ha történetesen légzőkészülékkel merülünk. Vízfelszínen erős hullámzásban és szélben komoly probléma lehet segédeszköz nélkül lélegezni. Ha egy ilyen helyzetben valamilyen meghibásodás történik a készülékkel, netán elfogy a levegő a palackunkból, légzőcsővel továbbra is könnyebben lélegezhetünk. A felszerelésgyártók természetesen arra törekednek, hogy a dolgunk minél egyszerűbb legyen, ezért aztán a különböző megoldásoknak köszönhetően ma már nem is olyan könnyű eligazodni a sznorkelek között. Nézzük tehát, hogy mire érdemes figyelnünk. 


A légzőcső részei

Legegyszerűbb verziójában a légzőcső egy hajlított cső, aminek az alsó végére csutorát erősítenek. Ezt a csutorát - enyhén ráharapva - tartjuk a szánkban, miközben ajkainkkal körbezárjuk azt. Amikor arcunkat teljesen vízbe merítjük, a cső vége a felszín felett marad, így tovább lélegezhetünk. Használat közben nem kell kezünkkel tartani a csövet, hiszen egy csat, vagy tartó segítségével egyszerűen a maszk pántjához rögzíthetjük.

A légzőcső részei (Cressi California dark)



Nyitott végű légzőcsövek

Ennél a típusnál a csővégződés nyílása enyhén hajlított és teljesen nyitott. Egyszerű és talán a legkönnyebben kezelhető fajta. A nyitott csővég hátránya, hogy a fejünk felett átcsapó vizet gyakorlatilag egyenesen a szánkhoz vezeti. A legjobb ha nyugodt, kevésbé hullámos körülmények között használjuk, illetve akkor, ha nem valószínű hogy víz kerülhet a csőbe. Ha már megtanultuk a módját, akkor viszont ezt a típust a legegyszerűbb vízteleníteni, és mivel nincsenek benne alkatrészek, gyakorlatilag sohasem romlik el.

Hagyományos, nyitott végű légzőcsövek
(Cressi Corsica, Tusa SP-121, Mares Pro Flex, Scubapro Curve)


Félszáraz légzőcsövek

A félszáraz csövek szinte teljes védelmet nyújtanak a becsapódó víz ellen, legalábbis addig amíg nem merítjük a felszín alá. Ennél a megoldásnál a csővégen elhelyezett, speciális réseléssel ellátott különféle műanyag hullámtörők akadályozzák a víz befolyását. Közepesen erős hullámzásban is tökéletesen működnek. Kissé ugyan nehezebbek, mint a nyitott végű csövek, mégis jó választás lehet ha a könnyű légzés és a kisebb tömeg mellett próbálunk elfogadható megoldást találni.

Hullámtörővel ellátott félszáraz légzőcsövek
(Tusa Imprex Hyperdry, Cressi Delta II, Aqualung Buran)


Száraz légzőcsövek

A száraz csövek teljesen megakadályozzák a víz befolyását, még akkor is ha alámerülünk velük. Ebben az esetben a csővégen alkalmazott különféle furfangos szerkezetek egyszerűen elzárják a cső nyílását. Ez a megoldás szükségtelenné teszi a légzőcső tisztításának (víztelenítésének) tudományát a felszínre érkezés után. Elsőre talán nagyszerűnek tűnhet ez a lehetőség, de inkább csak a laikusokat hozza izgalomba, a szabadtüdős búvárok fújással tisztítanak. Ellene szól viszonylagos nagy súlya és ormótlansága, illetve az is, hogy alámerüléskor a bennszorult levegő (felhajtóerejénél fogva) kényelmetlenül húzhatja a maszkot. Meglepő módon a búvárok egy része imádja ezt a típust, másik részük viszont szükségtelenül bonyolultnak tartja.

Száraz légzőcső és működési elv
(Aeris Barracuda)


Szelep nélküli vs. szelepes

A szelep nélküli légzőcsövek népszerűek, de megfelelő használatukat tanulni kell. A technika lényege, hogy a csőbe került vizet egy erőteljes fújással kell "kitisztítani", ami így a cső végén távozik. Ez a manőver elsőre nehéznek tűnhet, ám csak némi gyakorlást igényel. Előnye, hogy mivel nincs szelep, nincs is ami tönkremenjen. Egy jó minőségű szelep nélküli sznorkel akár életünk végéig is elkísérhet minket.

Szelep nélküli  és szelepes légzőcső
(Cressi Matrix, Tusa Platina Hyperdry) 


A légzőcsőben elhelyezett szelep(ek) ugyanakkor nagymértékben leegyszerűsítik a csőbe került víz eltávolítását. Ezeket az egyirányú szelepeket a légzőcső alján találjuk. Amikor víz kerül a csőbe egyszerűen kilélegzünk és a víz máris távozik a szelepen keresztül. Így lényegesen egyszerűbb a cső víztelenítése, talán éppen ezért lett ez az egyik legelterjedtebb típus.


Merev vs. rugalmas csövek

A merev sznorkelek csöve általában teljesen (vagy majdnem) szilárd anyagból készül, ami használat közben is megtartja eredeti formáját. A legtöbb cső úgy van meghajlítva, hogy követi a fej formáját. Emiatt nagyon kényelmes, ám ha a hajlítás szöge nem passzol a fejünkhöz, akkor kényelmetlenül feszítheti a szánkat, ez pedig hosszútávon fárasztó lesz. Ilyen légzőcső vásárlása előtt ezért érdemes próbát tenni (maszkkal együtt), hogy ellenőrizzük valóban kényelmes-e. Szabadtüdős (légzőkészülék nélküli) merülésekhez ez típus a legjobb választás.

Merev és rugalmas csövek, illetve a kettő kombinációja
(Tusa Sp-121, Cressi Delta I, Cressi Delta II)

A rugalmas légzőcsövekbe egy speciális flexibilis betétdarabot illesztenek, ami a cső merev részét köti össze a csutorával. Az alkalmazott anyagtól függően ez a flexibilis rész lehet jobban, vagy kevésbé rugalmas is. A csúcsminőségű modellek szilikonból készülnek és majdnem minden fejformához jól illeszkednek. A megoldás előnye az, hogy amikor a búvár lemerülés előtt reduktorra vált, a cső rugalmas volta miatt kiegyenesedik és a továbbiakban már nincs a reduktor útjában. Légzőkészülékes merüléshez ezért kiváló választás lehet.


Csutorák

A sznorkeleken különböző típusú és formájú csutorákat találunk. A csúcsminőségű csutorák puha és tartós szilikonból készülnek, ami nem nyomja, vagy vágja kényelmetlenül a búvár száját, továbbá a megfelelően illeszkedő csutora nem feszíti az állkapcsunkat sem. Mivel itt a kényelem a legfontosabb szempont, ezért érdemes előre kipróbálni a kiszemelt modellt, hogy valóban kényelmes-e. Jó tudni, hogy a legtöbb modell esetében a csutora levehető, azaz később is kicserélhetjük egy komfortosabb darabra.




Különböző csutora típusok

A csutora alatt, a cső alsó végénél általában van egy meghosszabbított részt, ahol a csőben visszamaradt kevés víz összegyűlhet anélkül, hogy egyenesen a szánkba ömlene. Ennek köszönhetően nyugodtan belélegezhetünk a következő (víztelenítési) fázishoz.


Rögzítések

A légzőcső maszkhoz történő rögzítését a gyártók szeretik saját szisztéma szerint megoldani. Többségük megfelelően működik és általában lehetővé teszik a gyors le- és fel csatolást is. Arra azért számítsunk, hogy amelyik rögzítés hamar nyílik a parton, az hamar fog nyílni a vízben is. Készüljünk fel rá, különösen amikor hajóról ugrunk vízbe, hogy tartsuk a légzőcsövet kezünkkel is, mert a becsapódás ereje könnyen lesodorhatja rólunk. A jó rögzítési megoldás azt is lehetővé teszi, hogy a kényelmesebb pozíció megtalálásához a csövet elforgathassuk, illetve le-és fel húzhassuk a tartóban.

Rögzítési variációk


A légzőcsövek új generációja

Megszokás kérdése, de annak ellenére hogy a légzőcső életet menthet és a készülékes merüléseknek is kötelező felszerelési tárgya, vannak olyan búvárok akik kényelmetlennek találják a viselését és ezért legszívesebben a parton hagynák. Felismerték ezt a felszerelés gyártók is és megjelentek néhány olyan modellel, amivel kiküszöbölhető a ez a fajta kényelmetlenség.
Például, az Aqualung Nautilus elnevezésű zseb sznorkele használaton kívül összetekerhető, és a saját tartójába illesztve akár a búvármellény zsebében is tárolható. Amikor kivesszük a tartóból, eredeti formájára ugrik vissza és máris használható. Sokan annak ellenére is hasznosnak találják ezt a megoldást, hogy sem szeleppel, sem hullámtörővel nem rendelkezik.

Akár zsebben is tárolható
(Aqualung Nautilus)

2012. február 10., péntek

Hogyan válasszunk búvármellényt

A búvármellényeknek (dzsekett, BC, BCD) alapvetően kettős funkciója van. Segítségével szabályozzuk felhajtóerőnket merülés közben, illetve ide rögzítjük a búvárpalackot. Miközben az összes mellény megfelel ennek a két elvárásnak, a gyakorlati megvalósítás sokszínűsége már-már megdöbbentő méreteket ölt. Manapság egy búvármellény lehet dzsekiszerű, vagy hátlebegtetős, súlyintegrált és tucat zsebbel, illetve különféle tartozékkal felszerelt is. A választás nem mindig könnyű, de talán ezzel az írással tisztább lesz a kép.

Levegő eloszlás

Az egyik lényeges szempont búvármellény választásakor, hogy hol helyezkedik el benne a levegő. Választhatunk hagyományos ún. dzsekiszerű mellényt (ADV), vagy hátlebegtetős típust is. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Régebben egyébként létezett egy harmadik típust is, de ezzel ma már nem nagyon találkozni.

A dzsekiszerű mellények egy kabátkához hasonlítanak és úgy is kell felvenni őket. Ennél a típusnál a levegő a karok alatt kétoldalt, illetve a háton helyezkedik el, így magunkra öltve szinte teljesen körbevesz. Fontos, hogy feltöltött állapotban a felszínen hátára fordítja a búvárt, ami vészhelyzetben életbevágó jelentőségű lehet. Előnye, hogy igen elterjedt, a legtöbb búvár ezzel tanul merülni, egyszerű és könnyű megszokni a használatát. Hátránya, hogy teljesen feltöltött állapotban kényelmetlenül elszoríthat.

Dzsekiszerű (Tusa BCJ-2100) és hátlebegtetős ( Cressi Back Jac) mellény

A hátlebegtetős mellények a technikai búvárkodás világából érkeztek. Ennél a típusnál az összes levegő a háton helyezkedik el. Víz alatt kényelmes, mert önmagától is az ideális vízszintes (úszó) helyzetbe fordít, ráadásul teljesen feltöltött állapotban sem szorít el. Komfortja miatt egyre több kedvtelési búvár választja ezt a típust. Ugyanakkor vegyük figyelembe, hogy ezek a mellények általában terjedelmesebbek, nehezebbek és a megfelelő használatuk elsajátítása is kissé több időt vesz igénybe, mint a hagyományos típusoké.

Emelőerő

Talán a legfontosabb jellemző, ami azt mutatja, hogy a mellény mekkora súllyal képes növelni a búvár felhajtóerejét (másképpen, mekkora súlyt bír el a felszínen). A mértéke térfogat függő, a mennyiséget fontban és/vagy kilogrammban adják meg. Például, az a mellény amelyiknek 12 kg az emelőereje, az teljesen feltöltött állapotban 12 kg-nak megfelelő súllyal fogja növelni a búvár felhajtóerejét.

Mellény választásakor oda kell figyelni erre a tulajdonságra. A cél, hogy olyan mellényt válasszunk amiben - nagyjából félig feltöltött állapotában - kényelmesen tudunk lebegni a felszínen. Túl kevés emelőerő mellett rémálom lesz a felszíni lebegés, és állandóan lapátolnunk kell majd az uszonyokkal, hogy kint legyen a fejünk a vízből. Ha viszont túlságosan nagy az emelőerő (térfogat), akkor azzal szükségtelenül megnöveljük ellenállásunkat a vízben és meglehetősen fárasztó lesz az úszás. Ráadásul a levegőfogyasztásunk megnő, még akkor is, ha egyébként nincs teljesen feltöltve a mellény. Általában az M-es méret emelőerejét szokták megadni, de természetesen egyazon modellnek méret szerint változik az emelőereje.

Két mellény, egy méret, a jobboldali mégis kétszer akkorát emel

Kisebb termetű búvároknak általában kisebb emelőerőre van szükségük, mint nagyobb termetű társaiknak. Akik nagyobb felhajtóerejű alumínium palackot használnak, azoknak kevesebb emelőerőre lesz szükségük, mint akik az acél palackokat részesítik előnyben. A búvárruha használata (akár vizes, akár száraz) szintén hatással van a búvár felhajtóerejére, ilyenformán a szükséges emelőerőre is. Általában véve azt lehet mondani, hogy minél nagyobb a búvár (össz)súlya, annál nagyobb emelőerőre lesz szükség.

Integrált súlyrendszer

Az integrált súlyrendszer igazán nagyszerű újítás volt annak idején, aki ilyet választ az elfelejtheti az ólomőv okozta kényelmetlenségeket. Nincs kellemetlenül fájó nyomáspont a derekunkon, csípőn és nem is tud lecsúszni.

Ennél a megoldásnál a súlyzsebek a mellény részét képezik és alapvetően két megoldás jellemző. Az egyik a gravitációs súlyzseb, ahol a súlyokat közvetlenül a mellény súlytartó zsebeibe csatoljuk. Ettől némiképp eltérő a kivehető súlyzsebes megoldás, ahol egy-egy kivehető súlyzsebbe cipzározzuk a súlyokat, majd betoljuk a mellényben kialakított helyére, végül rögzítjük.

A súlyok rögzítésére alkalmazott megoldás szinte gyártónként változik, de a legtöbb súlyintegrált rendszer tökéletesen működik. A legfontosabb követelmény (akárcsak az ólomővnél), hogy gyorsan lehessen megszabadulni a súlyoktól. Vészhelyzet esetén fontos lehet, hogy a búvár egyszerűen, egy kézzel tudjon megszabadulni a súlyaitól. A gravitációs megoldásnál a csatok oldása után a súlyok egyszerűen kihullanak a zsebből. Ezzel szemben a kivehető súlyzsebet előbb ki kell húzni a helyéről, majd eldobni. Valójában mindkét megoldás jó, de talán a kivehető verzió elegánsabb. Súlyintegrált mellény beszerzését követően legyen rá gondunk, hogy begyakoroljuk a súlyok eldobását mielőtt az első túránkra indulnánk vele.

Gravitációs és kivehető súlyzsebes megoldás

Trim súlyzsebek

Trim súlyok használatakor a súlyok egy részét a megszokottól eltérő módon helyezzük el. Ez a fajta súlyelrendezés kedvezően befolyásolja víz alatti pozíciónkat, stabilabbá teszi az úszást. Néhány kiló trim súllyal a hátunk mögött sokkal könnyebben vesszük fel a "fejnehéz" testhelyzetet is. A trim súlyzsebeket általában a mellény hátrészén, illetve a hevederzeten helyezik el, de többnyire feljebb, mint a többi súlyt.

Trim zseb elhelyezések 

Vészhelyzet esetén a trim súlyoktól azonban nem tudunk megszabadulni. Ezért ez tényleg csak néhány kilónyi mennyiséget jelenthet a teljes súlymennyiséghez képest. Például, ha összesen 8 kg súlyt használunk, akkor abból 2 kg-ot érdemes trim súlynak tenni, a maradék 6 kg pedig mehet az ólomővre, vagy az integrált súlyzsebekbe. Vészhelyzetben a 6 kg eldobása is pozitív felhajtóerőt eredményez és a búvár lebegni fog a felszínen.

Leeresztő szelepek

A leeresztőszelepek segítségével gyorsan tudjuk kiengedni a levegőt a mellényből. Jellemzően négy helyen találhatunk ilyen pontot: a jobb vállon, hátul a mellény alsó részén mindkét oldalon, és a bal vállon lévő túlnyomás szelepnél. Ezen kívül az inflátor alsó gombjával is engedhetünk ki levegőt a mellényből, de ez jóval lassabb leeresztést eredményez.

Szerencsés ha több leeresztő pont is van mellényünkön, mert akkor merülés közben nem szükséges pozíciót váltani a levegő leengedéséhez. Nyilvánvaló, hogy a levegő mindig felfelé akar távozni, ezért ha éppen függőleges helyzetben vagyunk, akkor a jobb vállon engedünk ki (ez esik felfelé), ha viszont vízszintes, "fejnehéz" helyzetben úszunk, akkor az alsó szelepeket használjuk a leengedéshez. A bal vállon található leeresztő szelepet is használhatjuk, amit a bordáscsőben vezetett zsinór segítségével tudunk nyitni. Ebben az esetben szintén függőleges pozícióba kell állnunk.

Leeresztési pontok, illetve a bordáscsőben vezetett zsinór (jobbra fent) 

Kijelenthető, hogy jó ha legalább egy alsó leeresztő szelep is van a mellényünkön. Miután megszoktuk a kezelését rájövünk majd, hogy vízszintes testhelyzetben itt sokkal könnyebb és gyorsabb a levegőt leereszteni, mint az inflátorral felfelé nyújtózkodni.

Inflátor reduktor

A mellény inflátor szerkezetébe épített alternatív (tartalék) levegőforrás tulajdonképpen a hagyományos oktopuszt váltja ki. Használatával szükségtelen tartalék reduktort szerelni a légzőautomatára, így csökkenthetjük felszerelésünk összsúlyát és terjedelmét.

Ha ezt a megoldást választjuk nem árt alaposan begyakorolni a használatát, mert társlélegeztetéskor az eljárás alapvetően megváltozik. Ilyenkor az elsődleges (üzemi) reduktorunkat adjuk át, és az inflátor reduktorra váltunk. Elsőre meglehetősen szokatlan és fura, amikor egy szánkban lévő szerkezettel kell a mellényben lévő levegő mennyiségét is szabályoznunk.

Tusa IR-3 Dou-Air

Az inflátor reduktor egy speciális tömlővel csatlakozik az első lépcsőhöz, amit általában adnak is a mellényhez. Mindamellett számítsunk rá, hogy ha ilyet veszünk akkor a hagyományos verzióra szükség esetén ideiglenesen sem tudunk majd átváltani. Ilyen helyzet váratlan meghibásodás esetén állhat elő, és sem a reduktorunkat, sem a mellényünket nem tudjuk majd a hagyományos csatlakozóval kombinálni.

D-gyűrűk

A legtöbb mellényen találunk "D" profilú, fémből vagy műanyagból készült gyűrűket, melyek segítségével különböző felszereléseinket, kiegészítőinket rögzíthetjük a mellényre. A váll- és derékhevederek végén is hasonló gyűrűk szoktak lenni, de ezek nem igazán alkalmasak rögzítésre, helyette a hüvelykujjakat illesszük ide, amikor a felszerelkezésénél magunkra állítjuk a hevedereket.

Vásárlásnál arra figyeljünk, hogy a D-gyűrűket lehetőleg könnyen megtaláljuk és alkalmasak legyenek a kényelmes rögzítésre. Az ideális D-gyűrű elhelyezés általában búvár függő, de jellemzően a vállhevedereken, illetve a mell részen, valamint a mellény alsó részén találunk ilyeneket. Érdemes előre elgondolni, hogy a kiszemelt mellényen hová és hogyan fogjuk rögzíteni a nyomásmérőt, illetve az oktopuszunkat.

Tipikus D-gyűrű elhelyezések a Cressi S 2011-es mellényén

Utazó mellények

A búvármellény talán a legterjedelmesebb és általában a legnehezebb felszerelési tárgyunk is egyben. A légitársaságok szigorodó súlykorlátozása miatt a sokat utazó búvárok egyre inkább nézik a mellények súlyát is. Ennek okán a felszerelés gyártók agya is beindult, és sorra jönnek ki az okosabbnál okosabb megoldásokkal. Ezek a mellények kifejezetten könnyűek és nagyon gyorsan, hihetetlenül kicsire össze lehet hajtani őket. Többnyire saját tároló zsákot is kapunk hozzájuk. A videón látható Air Travel jól példázza az utazó mellényeket.



Wing háttámlával

A winggel szerelt háttámla ugyan már a technikai búvárkodás világa, de egyre inkább terjedőben van a kedvtelési búvárok között is. Az egyszerűbb megoldás két részből áll: egy hevederezettel ellátott fém háttámlából, és egy felfújható "lufiból" (wing). A lufi független a háttámlától és a hátunk mögött helyezkedik el, vagyis hátlebegtetős mellényként viselkedik.
A megoldás előnye sokoldalúságában rejlik. Wing és háttámla kombinációjával bármilyen palack összeállítást használhatunk, dupla vagy mono palack egyaránt felszerelhető. A lufi az aktuális igénynek megfelelően cserélhető, azaz ha éppen nagy emelőerőre van szükségünk egyszerűen felteszünk egy nagyobbat és fordítva. Különösen akkor érdemes már az elején fontolóra venni ezt a kombinációt, ha már most tudjuk, hogy végső célunk barlangi, roncs, esetleg technikai merülés lesz.

Ennél a megoldásnál nagyobb önsúllyal kell számolni, mint a hagyományos mellényeknél. Az utazáshoz ez nem biztos hogy szerencsés, azonban a kisebb felhajtóerő miatt kevesebb súlyra lesz szükségünk a merüléshez, ami különösen akkor jön jól ha száraz, vagy vastagabb vizes ruhában merülünk.

Háttámla, wing , illetve az összeszerelt légzőkészülék

Tároló zsebek

A mellényeken kialakított zsebek a különféle kiegészítő és tartalék felszerelések tárolására szolgálnak (pl. orsók, írótábla, tartalék maszk, stb.). Ha tudjuk, hogy mit akarunk majd a víz alá magunkkal vinni, akkor a választásnál sem lesz nehéz dolgunk. Általában véve kijelenthető, hogy a nagyobb zseb mindig jobb is.

A tároló zsebek záródhatnak cipzárral, tépőzárral, ritkábban csattal. A cipzár néha nehezen kezelhető (pláne kesztyűben), viszont biztos hogy zárva marad. A tépőzárra viszont jellemző, hogy amint vízbeszállunk egyből kinyílik, különösen ha valami nehezet tettünk a zsebbe. Igaz, nem törik és nem is akad el.

Okos találmány a kihajtható zseb, amit használaton kívül vissza lehet göngyölni, így üresen nem foglal nagy helyet. Ezen kívül több gyártó kínál mellényre szerelhető késtartót is.

Fent cipzáros, alatta tépőzáras zseb, jobb oldalt a kihajtható típus

Mellpánt

A fapados modellek kivételével a mellpánt ma már a legtöbb mellényen alaptartozék, feladata a vállhevederek véletlen lecsúszásának megakadályozása. Valójában csak azok a búvárok érzik a hasznosságát, akiknek viszonylag keskeny a válluk, kommandós társaik már kevésbé értik mire is való ez.

Néhányan arra panaszkodnak, hogy a mellpánt felcsúszik és szorítja, fojtja a nyakukat. Ez akkor állhat elő, amikor a búvár kijön a vízből és a palack - súlyánál fogva - hátrafelé húzza a mellényt. A problémára viszonylag hamar érkezett gyártói válasz az állítható magasságú mellpánt formájában.

Hagyományos (Cressi Aquaride Elite) és állítható mellpánt (Aqualung Zuma)

Női modellek

A kifejezetten nőknek tervezett mellények többnyire rózsaszín és lila színekben pompáznak, de természetesen nem a szín a lényeges különbség a férfi változatokhoz képest. Ezek a mellények direkt a hölgyek - általában kisebb és karcsúbb - alakjára készülnek, anatómiailag tökéletesen passzolnak. Egyes típusokon előzékenységből még a mellpántot is elhagyják. A kisebb méret természetesen kevesebb emelőerőt is jelent ugyanazon férfi modellhez képest.

Cressi Travellight Lady és Aqualung Pearl

2012. január 20., péntek

Búvárfelszerelés trend 2012

Több évtizednyi fejlődéssel a hátunk mögött azt gondolhatnánk, hogy régen elérkeztünk ahhoz a ponthoz amikor már szükségtelen, vagy éppen lehetetlen továbbfejleszteni a búvárfelszereléseket



Való igaz, ritkák a forradalmian új holmik, de azért minden év hoz magával figyelemreméltó újításokat. A gyártók egyre kreatívabb megoldásokat agyalnak ki azért, hogy a dolgunk egyre könnyebb legyen. Úgy tűnik 2012 sem kivétel. Minden téren látszik fejlődés, aminek köszönhetően tovább csökken a felszerelések súlya, fokozódik a kényelem, és miközben tovább tágul víz alatti horizontunk, egyre nagyobb részletességgel rögzíthetjük a felejthetetlen pillanatokat is. Szóval mire számíthatunk ebben az évben?

Csökkenő súly

A légitársaságok súlykorlátozásai és növekvő poggyászdíjai miatt már egy ideje előtérbe kerültek a könnyebb, kompaktabb felszerelési tárgyak, és ez a tendencia megfigyelhető szinte mindegyik felszerelés kategóriában. A búvártáskák például már önmagukban is igen súlyosak tudtak lenni, ezzel szemben ma már több gyártó is kínál tekintélyes méretű, mégis könnyű, 3 kg-nál nem nehezebb utazótáskákat. 

Hasonló trend figyelhető meg a reduktorok esetében. Az új, vagy átdolgozott modellek, mint az Apex Flight, Aqualung Legend, Mares Instinct, Sherwood Oasis és a Scubapro Mk11 jelentősen könnyebbek lettek az elődeiknél. Hasonlatosan az új mellények esetében is könnyű, sőt ultra-könnyű utazó modelleket találunk, mint a Sherwood Ventura, Scubapro Go, Cressi Travelight, vagy a Tusa Voyager.

2012 egyik nagy dobása: az Aqualung megújult Legend sorozata 

További érdekes vonulat, ami nem feltétlenül jár súlycsökkenéssel, de a táskánkban lévő helyet minden bizonnyal növelni tudja, a középvastagságú búvárruhák folyamatos technikai finomítása. Az egyre rafináltabb szigetelő mandzsetták, hővédő rétegek és szuper cipzárak alkalmazásával a mai, prémium kategóriás, 3 mm-es vizesruhák már olyan hővédelemmel rendelkeznek, mint egy átlagos 5 mm-es búvárruha néhány év előtt.

Egyszerűbb megoldások

Az idei modellév számos újítása ha nem is hozott áttörést, azért a már meglévő rendszereket egy kis plusz kényelemmel, vagy nagyobb teljesítménnyel tökéletesítette. Például, több gyártó is kínál már a hagyományos uszonypántok és csatok helyett/mellett, rugalmas és állításmentes pántokat, amelyeknek lényegesen egyszerűbb és praktikusabb a használata. A mellények palackhevedereit szintén újragondolják és egyszerűbb, csatos megoldást alkalmaznak, amivel a heveder befűzése kevésbé lesz talányos feladat. Ez ugyan nem nevezhető újdonságnak, de néhány gyártó most leporolta ezt az egyébként praktikus megoldást és újra alkalmazza modelljeinek egy részén.

A búvármellények esetében az alulvezérelt (automata) rendszer még mindig képes megújlni, akárcsak az integrált súlyrendszer, amiből gyakorlatilag mindegyik gyártó kínál valamilyen általa kifejlesztett, frissített és hangsúlyozottan még egyszerűbb kezelésű verziót. Hasonló fejlődés figyelhető meg a reduktorok második lépcsőjénél is. A legújabb modellek kisebb méretük és könnyebb súlyuk ellenére egyre jobb teljesítményre képesek.

Tec vonal szelídülése

A technikai búvárkodás olykor érdemtelenül túlmisztifikált, veszélyes hírneve is halványulni látszik, és egy egészségesebb szemlélet van elterjedőben. A felszerelésgyártók és a búvároktatási rendszerek igyekeznek a kipróbált haladó technikákat és megoldásokat rekreációs megközelítésből újrafogalmazni, egyszersmind beépíteni saját szisztémájukba. Oktatási vonalon ilyen például a PADI TecRec, vagy az SSI TechXR programja, amelyek a gázkeveréstől kezdve az újralégzők használatán át a technikai barlangi búvár tudnivalókig tényleg minden Tec témát lefednek.

Az egyre növekvő iparági elfogadottsággal, valamint a fejlettebb Tec búvár megoldások elterjedésével párhuzamosan több gyártó is kifejlesztett olyan újralégző készüléket, amelyek kevésbé bonyolultak, ugyanakkor a hagyományos zárt rendszerű készülékek minden előnyét kínálják a kedvtelési búvároknak is. Jó példa erre a Hollis Explorer, vagy a Kiss Gem elnevezésű újralégzője.

Az új igényeket felismerve a búvárkomputer gyártók is felsorakoztak, és olyan új modelleket kínálnak, amelyek már sokkal összetettebb búvár feladatok elvégzésére is alkalmasak. Ilyen precíz műszerek például a Suunto Helo2, vagy a Dive Rite NiTek típusai, amelyek nem csak a PO2 folyamatos figyelésére, de merülés közbeni gázváltásra, illetve egyszerre több gázkeverék kezelésére is képesek.

Világítás, kamerák

A lámpák között, akár tartalék akár főlámpa, egyre nagyobb teret hódít a LED-es technológia. Úgy néz ki, hogy évről évre nagyobb fényerejű lámpák érkeznek, miközben az áruk lefelé araszol. A legújabb generációs közepes méretű lámpák, mint az Aqualung Alu trio, vagy a Cressi Frogman több lument présel ki magából, mint a LED korszak előtti technikai búvárlámpák, csak éppen lényegesen kevesebbe kerülnek és akár elférnek a mellényünk zsebében is. Hasonlóan egyszerűek ám nagyszerűek az Ikelite PC és a Pelican Recoli sorozatába tartozó kisebb lámpák.

Miután a kedvtelési búvárpiacot meghódította, a LED technológia most a víz alatti fényképezés és videózás birodalmába kacsingat. Az olyan lámpák, mint az Ikelite Pro-2800-as, vagy a Light & Motion Sola sorozata a hagyományos vakus megoldások lecserélésével már nem csak a víz alatti videózáshoz kínál remek megvilágítást, hanem a digitális fényképezőgépekhez is, egyszóval nem kell a véletlenre bíznunk az expozíciós beállításokat.


Light & Motion, Sola 500-as
brutál fényerő egy öklömnyi lámpában

A legújabb kompakt fényképezőgépekhez és kamerákhoz tervezett víz alatti tokok csak tovább egyszerűsítik a víz alatti képalkotás folyamatát. A nagy sikerű GoPro kamerák kifejezetten víz alá szánt kiegészítői is izgalomba hozták a búvárokat. Ezen kívül természetesen a népszerűbb kompakt gépekhez - mint a Sony, a Canon, vagy a Nikon is - többféle tok és további tartozékok találhatók a piacon. A tökéletes, kézmentes képalkotás legújabb üdvöskéje a Liquid Image innovatív maszk kamerája, amivel már 1080p HD videókat és 12 megapixeles állóképeket is készíthetünk.

(forrás: SportDiver)

2012. január 5., csütörtök

Top 10 felszerelés tipp hivatásosoktól


Több száz hivatásos búvárt kérdeztek meg arról, hogy melyek a legtutibb tippjeik a búvárfelszerelésekkel kapcsolatban. Íme a tíz leghasznosabbnak tűnő tanács, ami minden búvárnak jól jöhet.




1/ A puding próbája az evés: vásárlás előtt próbáld ki. Mindenki kapásból meg tudja magyarázni, miért az ő holmija a legjobb. Ezzel szemben te inkább válaszd azt, ami méretben és funkcióban a legmegfelelőbb számodra.

2/ Zárt uszony használatakor permetezz babasamponos vizet a lábadra - így könnyedén és pontosan a helyére fog csúszni.

3/ Hagyományos uszonypántodat cseréld le egyszerűbben kezelhető rugós pántra. Ezzel megelőzheted a tengeri betegség kialakulását azon búvártársaidnál, akik már vízbe szálltak és a hajó farkötélben kapaszkodva azon imádkoznak, hogy mielőbb sikerüljön becsatolnod az uszonyod számzáras csatját :) az egyszerűbb csat a levételnél is jól jön majd.

4/ Ha nehézségeket okoz a búvárruhád felvétele, használj 1/3 babasampon 2/3 víz keveréket. Töltsd egy kiürült spray flakonban és öltözés előtt permetezd be kissé mindkét lábad, meglátod egyből helyére ugrik majd a ruha - ráadásul kellemes illata is lesz.



5/ Szilikon, vagy gumi maszkpántodat cseréld le kényelmesebb és egyszerűbben használható neoprén pántra. Nem húzza a hajat és nem is csavarodik meg.

6/ A rozsdamentes acélból készült dupla karabinerrel bármilyen kütyüt magunkra rögzíthetünk, de akár palack kopogtatónak is megteszi.


7/ Mindig legyen nálad néhány tartalék O-gyűrű, az óraszíjadon, maszkpánton, késen, bárhol - ezzel adott esetben megspórolsz egy utat vissza a hajóhoz, a bázisra, vagy az autóhoz.

8/ Tanulmányozd előre a búvárkomputered működését - ne akkor kezdd el találgatni a kijelzések értelmét, amikor már elindultál lefelé.

9/ A hagyományos búvárruhák gyors és egyszerű felvételéhez húzz a lábadra nejlonzacskót (a zörgőset), és egyből felcsúszik a ruha a lábadra (harisnya ugyanúgy megteszi).

10/ Összeszerelésnél, mielőtt kinyitnád a palack csapját, próbálj óvatosan levegőt venni a szájreduktorból. Ha ez sikerül az azt jelenti, hogy merülés közben vizet is fog adni.


Az eredeti cikk a SportDiver-en jelent meg.

2011. december 8., csütörtök

Mit tegyünk ha elromlik a komputerünk?



A modern búvárkomputerek mindent elvégeznek helyettünk. Figyelik dekompressziós helyzetünket, a mélységet, emelkedési sebességet, a fenékidőt és - egyre gyakrabban - a levegőfogyasztást is. Meghibásodás viszonylag ritkán fordul elő, ám ha mégis, a búvár egyből az életbevágó információk nélkül marad. A búvárkomputer meghibásodása általában azt is jelenti, hogy a merülést meg kell szakítani és a felszínre kell emelkedni, de még ennek folyamatát is nehezíti az információk hiánya. További zavaró körülmény, ha mindez egy álomvakáció kellős közepén történik, hiszen hogyan folytassuk a merüléseket anélkül, hogy kockára tennénk a biztonságunkat?

Tartalék komputer

Talán a legegyszerűbb megoldás, ha két komputer van nálunk, vagyis van egy tartalék komputerünk is vészhelyzet esetére. A tartalék komputer lehet kisebb és egyszerűbb modell, de van néhány dolog amit azért érdemes szem előtt tartani. Az egyik, hogy a búvárkomputerekben különböző algoritmusokat alkalmaznak a nitrogén elnyelődésének és kiürülésének a számításához. Ebből az is következik, hogy a különböző algoritmusok némiképp eltérő eredményeket produkálhatnak. Szerencsés ezért, ha mindkét komputerünk ugyanazt az algoritmust használja. Ezt az információt megtaláljuk a gyártó honlapján, vagy a műszerünk kézikönyvében. Ezen kívül a legtöbb komputernél a biztonsági szint a felhasználó által is módosítható. Merülés előtt ellenőrizzük, hogy a beállított biztonsági szint mindkét komputerünkön azonos-e.
Természetesen mindkét komputert viselnünk kell minden merülésünkön. Ne kövessük el azt a hibát, hogy egy merülési sorozat közben másik komputerre váltunk. Ha így tennénk, szintén nem lenne precíz a számítás a szervezetünkben lévő maradék nitrogén miatt, amivel lényegesen növelnénk a dekompressziós betegség (DCS) kialakulásának kockázatát. Abban az esetben, ha mégis kénytelenek lennénk másik komputerre váltani a merülési sorozatban, járjunk el a flying-after-diving szabályai szerint. Ez azt jelenti, hogy normál no deko merülés után legalább 12 óra, több merülés/merülési sorozat esetében pedig legalább 18 óra felszíni szünetet tartsunk a nitrogén teljes kiürüléséhez.

Hagyományos megoldás

Akinek nem tetszik a tartalék komputer ötlete, az még mindig választhatja a hagyományos módszert vészhelyzet esetére. Egy sima búváróra vagy időmérő (timer), valamint egy mélységmérő és egy normál palacknyomásmérő használata vízálló merülési táblázattal kombinálva megfelelő adatokkal szolgálhat ahhoz, hogy nyugodtan folytassuk a merüléseket. Ehhez csak az kell, hogy mindig tudjuk a merülések utáni (táblázat szerinti) nitrogén besorolásunkat, így bármikor egyszerűen válthatunk komputerről táblázatra.

A legfontosabb tehát, hogy mindig legyen tervünk és megfelelő felszerelésünk vészhelyzet esetére. Mondjuk a komputered felmondja a szolgálatot merülés közben, de vannak analóg műszereid is, akkor még mindig befejezheted biztonságosan a merülést. Viszont ha mélység- és nyomásmérő csak a komputeredben van, akkor bajban leszel, mert nem vagy az alapvető információk birtokában és így nem is tudod biztonságosan befejezni a merülést. Vagy képzeld el, hogy elveszíted a komputert egy merülési sorozat kellős közepén. Ha tudod az utolsó merülés utáni dekompressziós adataidat, akkor nyugodtan folytathatod a merüléseket az analóg műszerekre és a táblázatra hagyatkozva is. Ellenkező esetben nem tanácsos merülnöd a teljes kiürülésig.

Az egyszerűbb búvárórák, időmérők általában nem is túl drága holmik. Egy karon viselhető mélységmérő sem tartozik a legdrágább felszerelések közé, tehát mindenképpen megéri a biztonságunk érdekében. Akik levegőintegrált komputert használnak, különösen a jeladós modellek tulajdonosainak érdemes elgondolkodni egy egyszerű, hagyományos palacknyomásmérő beszerzésén.

Az emelkedési sebesség egy másik lényeges információ, ami szintén hiányozni fog a komputer meghibásodása esetén. A 9 méter/perc ajánlott maximális emelkedési sebesség egy nagyon lassú mozgás. Egyik kezünkkel a bójakötelet tartva, közben figyelve a búváróránkat és mélységmérőnket, nagyjából tartható is ez a sebesség. Arra azért ügyeljünk, hogy a műszerek úgy legyenek elrendezve (pl. a karunkon), hogy figyelésük közben ne legyünk akadályozva az emelkedés kivitelezésében. Ezen kívül hagyatkozhatunk merülőpárunk komputerének adataira is. A dekompressziós adatokra ez természetesen nem vonatkozik, de az emelkedési sebesség esetében elfogadható és biztonságos megoldásnak számít. Íme egy újabb helyzet, amikor a merülőpár jelenléte valóban létfontosságúvá válik.

Megelőzés

Komputerünk víz alatti meghibásodásának valószínűsége jelentősen csökkenthető, ha odafigyelünk rá. Érdemes megfogadni a gyártó időszakos karbantartási javaslatait. Búvártúra előtt (még otthon!) érdemes ellenőrizni a működést és az elem állapotát. Bármilyen hiba, vagy elemcsere így egyszerűbben orvosolható.

Ha magunk cseréjük az elemet, vizsgáljuk meg a tömítés (O-gyűrű) állapotát mielőtt visszazárnánk a fedelet. Ha szükséges cseréljük ki. Győződjünk meg arról is, hogy a hely ahová felfekszik tiszta, nincs ott homok, kosz, vagy bármi olyan ami nem odavaló. A tökéletes tömítés érdekében használjunk kevés szilikonzsírt és összeszerelés után vízbe merítéssel ellenőrizzük, hogy tényleg minden rendben van-e. Érdemes megvizsgálni a karszíj és a csatok kopottságának állapotát. Ha rendellenességet tapasztalunk cseréljük ki őket még a merülés előtt. 

Ha már régen merültünk, vagy ha új komputerünk van mindenképpen érdemes áttekinteni az üzemmódokat, hogy tisztában legyünk az információk jelentésével, illetve hogy tudjunk váltani a funkciók és a jelzett adatok között.

A használat közbeni napi karbantartás is nagyon fontos. Alaposan öblítsük el a komputert tiszta édesvízzel legalább a merülési nap végén, ha nem tudjuk minden merülés után ezt megtenni. Ezzel elkerülhetjük hogy só, korrózió, iszap, stb. rakódjon le a nyomásérzékelőkön, gombokon, vagy a kijelzőn. Elöblítés után szárítsuk meg és biztonságos helyen, lehetőleg saját tartójában tároljuk a komputerünket, így nem csak a fizikai sérülések, de az elveszítés kockázatát is csökkenthetjük.


(Alert Diver)

Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.

2011. november 29., kedd

Hogyan válasszunk uszonyt

Alapesetben az uszonyoknak két típusa létezik, de ezen belül is többféle altípussal és jellemzővel találkozhatunk. Amikor először uszonyt húzunk a lábunkra talán vicces pingvinnek érezzük magunkat, azért abban biztosak lehetünk, hogy a könnyűbúvár uszonyok gyártását igen gondos tervezés előzi meg. A különböző típusú uszonyokat különböző célokhoz készítik, így az a modell amelyik kiváló egy Vörös-tengeri merüléshez, nem biztos hogy jó lesz a barlangi búvárnak. A gyártók sokszor éveken át kutatják és tesztelik az optimális anyagösszetételt és kialakítást azért, hogy a lehető legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb hajtóerőt lehessen elérni. Az alábbiakban következzen néhány olyan lényegesebb szempont, amelyeket az uszonyok kiválasztásánál érdemes mérlegelnünk.


Rugalmas vs. merev penge

Talán az uszonyok legfontosabb jellemzője az uszony lap (penge) merevsége. Egyes uszonyok nagyon rugalmasak, míg mások kifejezetten merevek - ez a két véglet. A merev pengékkel kétségtelenül gyorsabban és erősebben lehet haladni, de ugyanakkor fárasztó a használatuk és nem biztos hogy a gyorsaságra tényleg mindenkinek szüksége van. A legjobb választás az amelyik kényelmes, a lábunk erejének megfelel, azaz nem fáradunk el túlzottan uszonyozás közben.

Az penge rugalmasságának tesztelése


Papucsos uszonyok

Ezeknél az uszonyoknál egy puha gumi lábrészt találunk, amit hasonlóan kell felvenni mint a normál cipőt. A papucsos, vagy zárt uszonyokat csizma nélkül hordjuk és melegebb vizekben célszerű a használatuk. Hidegebb vízben inkább olyan uszonyt érdemes használni, amelyik csizmával hordható, így melegen tartja a lábat.

Papucsos uszonyok


Pántos uszonyok

A pántos, más néven nyitott uszonyokat csizmával hordjuk, ezért a lábrész itt nagyobb mint a zárt uszony esetében. Az anyaga is keményebb, tehát csizma nélkül nem is kényelmes a használata. A pántos uszony és csizma kombinációja a leginkább elterjedt a búvárok körében, egyrészt mert a csizma hidegebb vízben is melegen tartja a lábat, másrészt kényelmesebb viselet a parton is, ha éppen gyalogolni kell vízbeszállás előtt.

Pántos uszony: Cressi - Frog Plus


Hagyományos és rugalmas uszonypántok

A pánt feladata, hogy biztosan tartsa a lábat az uszony lábrészében. A hagyományos pánt gumiból készül, és egy állítható csat segítségével pontosan beállítható a megfelelő méret. Ezzel szemben léteznek ún. rugós, vagy gumis (bungee) pántok is. Használatuk nagyon kényelmes, mert lényegesen egyszerűbb az uszony le-és felvétele. A legtöbb pántos uszonyhoz utólag is beszerezhető ez a kiegészítő.

Rugós uszonypánt


Hagyományos uszonypengék

Általában gumi és/vagy műanyag kombinációjából készülnek, a drágábbak több anyagból is. A pengéken alkalmazott különböző lágy betétek, rések, csatornák, stb. mind a jobb erőátvitelt, illetve stabilitást, ezáltal pedig a nagyobb hatékonyságot hivatottak szolgálni. Ez a típus a legtöbb uszonyozó technikához megfelelő, és biztosan találunk a lábunk erejéhez passzoló merevségűt is. A lágyabb pengét akkor válasszuk, ha nem szándékozunk erős áramlásban úszni, ha nem szempont a gyorsaság és a lábunk egyébként könnyen fárad. A merevebb pengét az fogja értékelni aki erősebb áramlásban merül, vagy plusz tolóerőt is szeretne a kényesebb helyzetekre.


Hasított uszonypengék (Split fins)

A hasított uszonyok pengéje középen kettéválasztott. Igen jó teljesítmény érhető el velük, de az uszonyozás technikája - amely rövid amplitúdójú rezgő mozgásként jellemezhető - eltér a hagyományos uszonypengékétől. Mozgás közben, a megfelelő technika alkalmazásakor, a két szárny alakú uszonylap felfelé emel és előre tol, akár egy propeller. A speciális megoldásnak és uszonyos technikának köszönhetően csökkenthető az erőkifejtés nagysága, ugyanakkor elegendő tólóerő keletkezik a előrehaladáshoz. A kisebb erőkifejtés kíméli a lábat és a lábfejet, ezért azoknak lehet jó választás akiknek ízületi problémájuk van, illetve könnyen fárad, esetleg görcsöl az izomzatuk.

Tusa - X-pert Zoom


Szabadtüdős uszonyok (Snorkeling fins)

Egyes uszonyokat ma már kifejezetten szabadtüdős merülésekhez gyártanak. Ezeknek az uszonyoknak rövidebb a pengéje, így sokkal könnyebb az uszonyozás és a felszíni úszkálás is. Abban az esetben ha a sekély vízben le kell állnunk, a rövidebb uszonyokkal ez is könnyebben megy. A rövidebb penge azonban a készülékes búvárnak már nem biztosít megfelelő tolóerőt, mivel a több felszereléséből adódóan neki az ellenállása is nagyobb. Egy ilyen kis felületű uszonnyal sokkal gyorsabban és erőteljesebben kellene uszonyoznunk ahhoz, hogy egyáltalán lépést tarthassunk a víz alatt a többiekkel.

Cressi - Palau SAF


Jet-fin

Klasszikus forma, rövid és merev penge. Ezek az uszonyok általában vastagabbak és nehezebbek is a hagyományos modellekhez képest. A technikai búvárok előszeretettel választják, mert kiválóan alkalmazható a béka-, illetve olyan haladó uszonyos technikákhoz is, mint a helyben fordulás, vagy a hátrafelé úszás. Hagyományos technikával is gyorsan lehet vele haladni, csak fárasztó. Ez a típus annyira egyszerű és hatékony, hogy a legtöbb felszerelésgyártó évtizedek óta szinte változatlan formában kínálja. A roncs és barlangi búvárok is szeretik, mert a rövid pengékkel jobban elférnek szűk helyeken, mégis komoly hajtóerőt tudhatnak magukénak.

Scubapro - JetFin


Vadász uszonyok (Freedeving fins)

Ezek az uszonyok igen hosszúak és vékonyak, talán a legkevésbé hasonlítanak a kedvtelési búvárok hagyományos uszonyaihoz. Hatalmas felületű és viszonylag merev pengéjük komoly hajtóerőt biztosít a búvár számára. Eredetileg a szabadmerülők (freediver) uszonyai voltak, de ma már ezeket használják a víz alatti vadászok is. Kicsit szokni kell a használatát, de ha már tudjuk a módját, nagyon gyorsan és hatékonyan lehet vele haladni.

Cressi - Gara 2000 HF
Élénk szín

Az uszonyok színe nem pusztán esztétikai szempontokat szolgál. Merülés közben a színes(ebb) uszony könnyeben észrevehető, esetleg a búvár maga is könnyebben felismerhető. Rossz látótávolság esetén egy neonsárga, vagy UV zöld uszony kifejezetten hasznos lehet. Vásárláskor tehát gondoljunk arra is, hogy egy feltűnő, vagy világos szín sokkal könnyebben észrevehető lesz a víz alatt.


Új fejlesztések

Természetesen a gyártók folyamatosan keresik a fejlesztés lehetőségét, ami továbbra is a kevesebb erőkifejtés melletti nagyobb tolóerőről szól. Ezt új anyagok felhasználásával és újabb, sokszor egészen meglepő formatervekkel próbálják elérni. Két példa. A Scubapro Nova egy különös, szárny-szerű formával jelent meg, amivel természetesen a hajtóerőt optimalizálja. Az Aqualung Sling Shot uszonyánál pedig egy gumi segítségével - bizonyos határok között - tetszés szerint állíthatunk a penge merevségén.

Aqualung Slingshot


Scubapro Seawing Nova

2011. november 3., csütörtök

Lássunk tisztán - búvármaszk alapok

A maszk talán az egyik legfontosabb felszerelési tárgy a búvár táskájában, enélkül szinte elképzelhetetlen a búvárkodás élvezete



A maszk a búvár ablaka a víz alatti világra. Lényegét egyszerű összefoglalni: egy vékony levegőréteget biztosít a szem előtt, így már megfelelően tudunk fókuszálni ahhoz, hogy éles képet kapjunk a víz alatti világról. Miközben a feladat egyszerű, a maszkok választéka típusban, stílusban, méretben és árban már-már áttekinthetetlen. Az egészen egyszerű egylencsés maszkoktól kezdve a komputer kijelzőt is magába foglaló modellekig ma már minden megtalálható. Amikor azonban sajátot választunk, érdemes az alapvető jellemzőkkel tisztában lennünk.

Jellemzők

Méret/térfogat - az egyik legfontosabb tulajdonság a méret. A modern maszkoknál általában törekednek arra, hogy a lencsék minél közelebb kerüljenek a szemekhez, ami valóban előnyös, mert ez kisebb belső térfogatot jelent. Minél kisebb ez a térfogat, annál kevesebb levegő kell a maszk víztelenítéséhez. A kevesebb térfogat továbbá kisebb felhajtóerővel is jár, ami kényelmesebb fejtartást eredményez.



Szelep - Egyes típusokat szelepekkel is ellátnak. Az egyirányú szelep lehetővé teszi, hogy a búvár ezen keresztül víztelenítsen. A nyilvánvaló előny mellett hátránya, hogy a szelep néha ereszt.

Orrzseb - Egy lényeges jellemző, ami lehetővé teszi a maszk mögötti kiegyenlítés manőverét. Abban az esetben, ha hideg vízben merülünk, győződjünk meg róla hogy a vastagabb (esetleg kétujjas) kesztyűvel is be tudjuk-e fogni az orrunkat.

Lencsék - A profi maszkok már kizárólag hőkezelt üveggel (tempered glass) készülnek. Amellett, hogy kevésbé törékenyek, jobban ellenállnak a karcolódásnak és nem is párásodnak annyira mint a plexi lencsék. Az egy- és kétlencsés modellek mellet léteznek többlencsés maszkok is, ahol oldalt és/vagy alul is találunk lencséket, melyek több fényt eresztenek be, illetve a periférikus látóteret növelik. A nagyobb látószög mindenképpen előny, azonban a nagyobb felület óhatatlanul nagyobb térfogatot is eredményez.



Szoknya és záróperem - A szoknya a maszknak az a része, amelyik az arccal érintkezik. Manapság szinte kizárólag szilikonból készül, ami rugalmasabb és a káros ultraviola sugárzásnak is jobban ellenáll mint a hagyományos gumi. Az átlátszó szilikon több fényt enged be, illetve rugalmassága miatt a záróperem is jobban illeszkedik a búvár arcára.

Pánt - A maszkot állítható pánt segítségével rögzítjük a fejünkön. Jó, ha könnyen állítható, akár egy kézzel is, és legyen rajta olyan csat, ami biztosan rögzíti a beállítást. Kedvelt megoldás a neoprén maszkpánt, aminek egyszerűbb és kényelmesebb a kezelése, nem húzza a hajat sem.



Full-face maszk - A teljes arcot fedő maszkok inkább hideg, vagy szennyezett vizekben használatosak, és általában kommunikációs rendszer is kapcsolható hozzájuk. Bizonyos helyzetekben vitathatatlan előnyük ellenére sem terjedtek el a kedvtelési búvárok között, mivel az áruk igen borsos, illetve megfelelő használatuk is külön tréninget igényel.  

Új fejlesztések - Ha az árát nem nézzük, akkor a komputer integrált maszkok igazán nagyszerűek. Ezeknél a maszk üvegébe integrált kijelzőn folyamatosan látjuk a búvárkomputer szokásos információit (dekompressziós adatok, mélység, idő, stb.), azaz a lényeges információk mindig szem előtt vannak. Azoknak a búvároknak lehet előnyös, akik rossz látási viszonyok között merülnek, vagy dolgoznak a víz alatt és mindkét kezük foglalt. 

Korrekciós lencsék - Vannak olyan maszkok, amelyekben a lencsék egyszerűen cserélhetők. Ezekbe a gyártók különböző méretű (dioptriájú) lencséket kínálnak. Ezek segítségével a szemüvegesek, vagy akik  kontaktlencsét hordanak, már a víz alatt is élesen láthatnak.

A maszk próbája

A cél az, hogy a szoknya zárópereme minél tökéletesebben illeszkedjen az arcunkhoz. Az ellenőrzéshez hajtsuk hátra a fejünket és tegyük a maszkot az arcunkra, pánt nélkül. A jó maszk ilyenkor már saját súlyánál fogva is a helyén marad. Futtassuk körbe ujjunkat a maszk mellett, a szoknyának és a záróperemnek egyenletesen és kényelmesen kell felfeküdnie, nem lehet rés, vagy kényelmetlen nyomáspont. Ezt követően enyhén lélegezzünk be az orrunkon keresztül és nézzünk előre. A jó maszknak ilyenkor sem szabad leesnie. Vegyük figyelembe, hogy az arc körvonala megváltozik amikor kinyitjuk a szánkat, ezért a legjobb, ha már a próbát is csutorával a szánkban végezzük. Érdemes több különböző modellt is kipróbálni.

Használat, tárolás, karbantartás

Kerüljük a tűző napon történő szárítást, mert a szilikon hamar tönkremegy. Szárítsuk inkább árnyékos helyen, ahol jár a levegő. Tároláshoz jó ötlet a külön maszktartó doboz, ami szállítás közben is megvédi a sérülésektől. A párásodás megelőzéséhez az új maszkok üvegét kívül-belül fogkrémmel kell megtisztítani (vagy más, nem karcoló tisztítószerrel), hogy eltávolítsuk a gyári védőréteget. A továbbiakban párásodásgátló folyadék is használható, de a nyál ugyanúgy megteszi. Merülés előtt köpjünk a maszk üvegének belső oldalára, vagy adagoljunk párásodásgátlót, és dörzsöljük szét ujjainkkal amíg "nyikorog".

A páramentesítés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Érdemes minden merülés előtt rászánni azt az egy percet, hiszen a maszk az ablakunk a víz alatti világra, és ha nem látunk rendesen, akkor nem is fogjuk élvezni a búvárkodást. Merülés után ismét öblítsük el tiszta édes vízzel és hagyjuk megszáradni a maszkot mielőtt eltennénk. A legtöbb búvárhajón külön öblítő van a maszkoknak és a víz alatti kameráknak, mert a párásodásgátló szerek károsíthatják a kamerák tömítő "O" gyűrűit.

Freediving és vadász maszkok

Ezek a maszkok egyrészt kis térfogatúak, másrészt a szoknyarészük sötét színű szilikonból készül. A kis térfogat azért szükséges, hogy a kiegyenlítéshez minél kevesebb levegőt kelljen a (szabadtüdős) búvárnak elpazarolnia. Ezen kívül a sötét (nem átlátszó) szilikon kevesebb fényt enged be, ezért a vadász szeme kevésbé csillog, vagyis ez nem riasztja el a reménybeli prédát. A kevesebb beérkező fény miatt a búvár fotósok, videósok is előszeretettel választják ezeket a maszkokat, mert így jobban látják a finom részleteket. Kedvtelési búvárok pedig azért szeretik, mert a fekete szilikon később sem sárgul meg, ellentétben az átlátszó szilikonnal.




[AlertDiver]