2012. április 24., kedd

Hogyan tovább a kezdő tanfolyam után



Az első búvárigazolvány megszerzésével minősített búvár leszel, de ez még csak a kezdet, mert végül a speciális képzések adják meg számodra azt a tudást, amellyel már igazi felfedezőként, bátran vághatsz neki az óceánoknak

Szeretnél delfinekkel lubickolni, mintha te is része lennél az óceánnak? Kíváncsi vagy milyen lehet az Alpok hegyi tavainak kristálytiszta vízében merülni? Ha a válaszod igen, úgy a továbbképzések segítenek neked felkészülni az ilyen kalandokra. És hogy milyen kalandokról van szó pontosan? Több ilyen is lehet. Miután elvégezted az alaptanfolyamot és némi tapasztalatra is szert tettél már, készen állsz komolyabb kihívások teljesítésére is. A speciális képzések felkészítenek különleges körülmények között történő merülésekre és az ezekhez szükséges felszerelések használatára. Általában a legtöbb ilyen speciális kurzus alapfeltétele a haladó búvár minősítés (AOWD) megléte, ami az alapminősítést (OWD) követi a sorban. Éppen ezért érdemes ezt a szintet mihamarabb teljesíteni. A haladó minősítéssel tehát olyan további kihívásokat jelentő speciális lehetőségek nyílnak meg előtted, mint az éjszakai-, áramlásos-, roncs-, barlangi-, vagy nitrox merülések.

Éjszakai merülés

Amíg nem merültél sötétedés után, csak a felét láttad annak amiről a búvárkodás igazán szól. A tenger éjszakai élete vetekszik sok minden mással amit a felszínen láthatunk. Szerencsére az éjszakai merülés nem igényel sok többlet felszerelést. Az egyik legfontosabb talán a megbízható és vízhatlan világítás. A legtöbb búvár ilyenkor 20-30 watt-os lámpát használ, ami mellé egy-két kisebb tartalék lámpát is visz magával. Talán a legjobb, ha közepesen szórt fényű a lámpánk, állítható fókusszal. Nagyobb fénykévéjű lámpákat inkább a víz alatti fotózáshoz, videózáshoz használnak.

Az Éjszakai búvár (Night Diver) kurzuson megtanulod, hogyan használd és tartsd karban a lámpádat, hogyan helyezd el a villogót és a vegyi fényt a tájékozódáshoz. Az oktató azt is elmondja majd, hogyan értékeld megfelelően az éjszakai feltételeket. Az éjszakai körülmény extra óvatosságot igényel: kerülni kell az erősen hullámos, vagy áramlásos helyeket, továbbá azokat ahol rossz a látótávolság - ami egyébként nappal is potenciális veszélyforrás. Fontos, hogy csak olyan helyen merüljünk sötétedés után, amit ismerünk. Érdemes előbb nappal felkeresni a kiszemelt helyet mielőtt éjszakai merülésre vállalkoznánk.

Áramlásos merülés

Sok gyönyörű merülőhelyen van erős áramlás, például a Vörös-tengeren, a Maldív-szigeteken, vagy éppen Thaiföldön. A vízmozgást egyrészt a Föld forgó mozgása és az árapály jelensége okozza, illetve az uralkodó széljárások is hatással vannak a merülésekre. Ahelyett, hogy küzdenénk az áramlással (ami egyébként fárasztó és veszélyes is), megtanuljuk hogyan fordítsuk hasznunkra a víz energiáját merülés közben.

Az áramlásos merülésre felkészítő képzés megtanít, hogyan válaszd ki a megfelelő helyet és tervezd meg a be- és kijövetel pontját. Azt is megtanulod hogyan módosítsd a merülési tervedet a körülmények változása esetén, illetve azt, hogy miként kell használni a jelzőbóját. Két lényeges szempont van: az egyik az áramlás erőssége, a másik a látótávolság. Olyan helyen szabad csak merülni, ahol a búvár elég messze ellát ahhoz, hogy időben észlelje a lehetséges veszélyforrást és arra még reagálni is tudjon. Többféle áramlásos merülésre alkalmas hely létezik, ám biztonsági és merülés szervezési szempontok alapján mindegyik más és más. Ha számodra ismeretlen helyre mész, először mindenképpen tanácsos megfelelő ismeretekkel rendelkező helyi vezetővel merülni.

Roncsok, üregek, barlangok

A hajóroncsok - akárcsak az ősi romok a felszínen - arról mesélnek hogyan éltek (és sokszor haltak) a régebbi korok emberei. Akár egy múlt században elsüllyedt tengeralattjárót szeretnél felfedezni, akár csak egy gyönyörű koralltelepet csodálnál meg - amelynek ma egy elsüllyedt repülőgép mesterséges zátonyként ad otthont - a roncsmerülést neked találták ki. Történelmi értékük mellet ugyanis a roncsok sokszínű tengeri populáció otthonául is szolgálnak. Általános szabály, hogy a roncsokról semmit sem szabad felhozni, sőt nagyon sok közülük védett történelmi emlékhely. Egy roncsmerülő tanfolyamon (Wreck Diver) hallasz a hajóroncsokra és a régészeti leletekre vonatkozó szabályokról, és arról is hogyan mozogj a víz alatt roncsok közelében. Mivel ezek a roncsok sokszor instabil helyzetben fekszenek a fenéken, csak megfelelően képzett, tapasztalt búvárok hatolhatnak be a roncsok belsejébe.

A búvárok között is sokan gondolják az elején, hogy víz alatt barlangba merészkedni inkább rémálom lehet mint élvezet. Pedig megfelelő képzés birtokában ez a félelem elhalványul amellett az élmény mellett, amelyet a víz alatti barlangokban látható hihetetlen sziklaformációk, vagy a barlangok falát benépesítő sokszínű élet látványa jelenthet. A barlangi merülések ritka lehetőséget nyújtanak arra, hogy mi is behatoljunk a Föld "érhálózatába".


Ezeknek a kurzusoknak több szintje létezik, kezdve az üreg (Cavern Diver) merülésekkel, ahol a búvárok beúszáskor nem tévesztik szem elöl az üreg bejáratát, egészen az barlangi búvár (Cave Diver) tanfolyamokig, ahol megtanulod hogyan tervezz merülést bonyolultabb barlangokban, hogyan mérd fel és rajzold meg a barlang egyszerű topográfiai térképét. Az alapvető tudnivalók kiterjednek a barlangi merülések tervezésére, a navigációra, és olyan uszonyozási technika elsajátítására, amellyel nem kevered fel a laza aljzatot, veszélyesen lerontva ezzel a látótávolságot. Ezen kívül bepillantást nyersz a geológiai eredetű földalatti járatok rendszerébe, és tanulsz azokról az élőlényekről is amelyek ebben a szokatlan környezetben élnek. A megfelelő és alapos képzésnek itt kiemelten fontos szerepe van, mivel a barlangi merülésekben komoly kockázatok rejlenek. Éppen ezért minden egyes merülés gondos tervezést és kivitelezést igényel.

Amikor extra hővédelem kell

Azok a búvárok, akik olyan hidegebb vizek felfedezésére vállalkoznak, mint mondjuk az Alpok hegyi tavai, élvezhetik az egyik leglátványosabb víz alatti életet. Ugyanakkor melegen tartani a testünket 10°C körüli víz hőmérsékleten már komoly feladat. A szárazruha (dry suit) a megfelelő megoldás erre a problémára. A legtöbb modern szárazruha neoprénből, gumiból, vagy rétegelt szintetikus anyagokból készül, amit eredetileg az űrhajós ruháknál is használt vízhatlan cipzár véd. A vizes rendszerű ruhákkal ellentétben - amelyeknél belül vékony vízréteg van  - a ruha belsejében levegő van. Ez a tulajdonsága és a ruha alá felvett aláöltözet segít melegen tartani a búvárt. Egyesek szerint a szárazruha annyira kényelmes, hogy még a melegebb vizekben is előnyben részesítik használatát. A szárazruhás képzésen (Dry Suit Diver) megtanulod hogyan súlyozd ki megfelelően magadat, és azt is hogyan tartsd kontroll alatt a lebegőképességedet merülés közben.

Lefényképeznéd?

Kiváló minőségű képeket készíteni a víz alatt számos kihívással jár. A legnyilvánvalóbb probléma a fény és a színek hiánya. Amikor a fény eléri a víz felszínét, annak egy része egyből visszaverődik. A behatoló fény másik része hőenergiává alakul, míg a fennmaradó rész szétszóródik a vízben lebegő részecskéken. Tovább komplikálja a helyzetet a fénytörés jelensége is (amikor a fény különböző közegeken hatol át), emiatt ugyanis a víz alatt mindent kb. 25%-al nagyobbnak és közelebbinek látunk.


De a víz alatti fényképezés örömei túlmutatnak a nehézségeken. Egy víz alatti fotós kurzuson (Photographer Diver) egyszerű technikákat tanulsz a képek komponálásához a rendelkezésre álló fényviszonyok között is. Azt is megtanulod, hogyan és mikor használj vakut, valamint hogyan hozd ki a legtöbbet saját fényképezőgépedből. Ha nincs még géped, valószínűleg több gépet is kipróbálhatsz majd a tanfolyamon.

Mi a nitrox?

A könnyűbúvárkodás elterjedése óta foglalkoztatja a búvárokat a kérdés: vajon hogyan lehetne a víz alatt több időt eltölteni? A merülési időnek ugyanis nem csak kizárólag a levegőkészlet szab határt, hanem a dekompressziós betegség (DCS) veszélye, amit más szóval “bend”-nek is neveznek. Dekompressziós betegség akkor következik be, amikor a nitrogén felesleg, ami a testben oldódott a sűrített levegő víz alatti légzése során, felszínre emelkedés közben hirtelen akar távozni. Ilyenkor ugyanis veszélyes buborékok keletkez(het)nek a búvár testében. Hosszabb idő eltöltése a víz alatt több nitrogén oldódását jelenti. A DCS elkerülése érdekében a kutatók pontosan kiszámították, hogy adott mélységekben mi az eltölthető leghosszabb idő úgy, hogy annak elérésekor a búvár még megállás nélkül a felszínre emelkedhet. Ezt nevezzük “no deco” időnek, más néven maximum merülési időnek. Abban az esetben, ha a búvár túllépi ezt az időkorlátot, akkor a felszínre emelkedés közben dekompressziós megálló(ka)t kell beiktatnia, hogy normál kilégzés útján szabaduljon meg a (felesleges) nitrogéntől, ezzel is csökkentve a veszélyes buborékok kialakulását.

Az utóbbi időben a kedvtelési búvárok világába is megérkezett egy addig csak a katonai és ipari területen használt megoldás, amely valóban meghosszabbítja a víz alatt eltölthető időt, mégpedig a nitrox légzőgáz alkalmazásának segítségével. Alapesetben a búvárpalackban tárolt levegő összetétele pont olyan, mint a légköri levegőé, tehát 21% oxigén és 78% nitrogén. A nitrox, más néven “dúsított levegő” (enriched air) lényege a megnövelt oxigén tartalom, illetve az ezzel arányosan csökkent nitrogén tartalom, ami tulajdonképpen lehetővé teszi a hosszabb merülési időket. Minden előnye ellenére azért a nitroxnak is vannak hátrányai. A nitrox búvár képzés (Nitrox Diver) elsősorban arról szól, hogyan kerüld el nitrox használatából származó lehetséges veszélyeket. Megtanulod hogyan használd a nitroxos komputereket, merülő táblázatokat, és hogyan mérjed meg analizátorral a palackodban lévő levegő oxigén tartalmát.

Ahogyan azt már búvárok több nemzedéke is bizonyítja, a titkokkal teli víz alatti birodalmakat csak folyamatos tanulással és éles megfigyeléssel lehet biztonsággal felfedezni. A speciális képzések adják meg számodra azt a tudást, amellyel már igazi felfedezőként, bátran vághatsz neki az óceánoknak.


Ha tetszett a cikk, kérlek fűzz hozzá megjegyzést, esetleg iratkozz fel az RSS csatornára, hogy legközelebb már a kedvenc hírolvasódba kapjad a legfrissebb bejegyzéseket.